Kezdőlap Címkék Hidegháború

Címke: hidegháború

Scholz: hogyan őrizheti meg Európa a szuverenitását?

A világ nincs arra ítélve, hogy újra blokkokra oszoljon mint a hidegháború idején – írta Olaf Scholz a Foreign Affairs című külügyi szaklapban. Ez nyílt kihívás az amerikai diplomáciával szemben, amely vissza akar térni a hidegháborúhoz mondván az egyik oldalon állnak a demokráciák, a másikon a diktatúrák.

Az USA ellenfelei elsősorban Kína és Oroszország, és a szövetségeseitől is azt várja el, hogy ehhez alkalmazkodjanak. Ennek nagyon nagy az ára, ezt az Oroszország elleni energiaszankciók mutatják meg, melyek súlyos csapást jelentenek Németország és egész Európa számára.

Scholz elutazott Pekingbe annak ellenére, hogy az USA vezetői erről lebeszélték. Németországnak és az Európai Uniónak már évek óta Kína a legfőbb kereskedelmi partnere nem pedig az Egyesült Államok.

Az imperializmus visszatért Európába

Február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, és ez alapvető fordulatot jelentett – hangsúlyozza Olaf Scholz német kancellár. Aki szerint Oroszország az, amelyik blokkokra akarja újra osztani a világot. Németországnak ezt meg kell akadályoznia – mutat rá a kancellár. Scholt emlékeztet arra, hogy Németország 100 milliárd eurót fordít fegyveres erőinek fejlesztésére. Világosan azt üzenjük Moszkvának: megvédjük a NATO területét! Megszüntettük a szén importot Oroszországból és hamarosan olajat sem vásárolunk onnan. 2030-ra az energia 80%-át a megújuló energia források jelentik majd Németországban.

Putyin meg akarta osztani Európát, de megerősítette az Európai Uniót, melyet bővíteni akarunk balkáni államokkal. Így több mint 500 millió polgárral az Európai Unió a világ legnagyobb piaca lesz.

Putyin sosem fogadta el az Európai Uniót, megpróbálja megosztani azt. Ezért Németország azt javasolja, hogy térjen át az Európai Unió a többségi szavazásra – írja a kancellár világosan utalva arra, hogy Orbán Viktor trójai faló szerepét megelégelték Berlinben.

Európa szuverenitását az önálló Kína politika garantálja

Kína felemelkedése nem kell, hogy elszigeteléshez és a kapcsolatok leépítéséhez vezessen – hangsúlyozza a német kancellár egyértelműen bírálva az Egyesült Államok diplomáciájá , amely erre törekszik. A multipoláris világban a demokratikus országoknak ki kell lépniük a komfort zónájukból, és párbeszédre kell törekedniük másokkal. Új pragmatikus partneri viszonyt kell kiépíteni másokkal mindenfajta ideológiai szemellenző nélkül – hangsúlyozta Németország kancellárja, fejtette ki az álláspontját.

IMF: felelőtlenség belemenni egy második hidegháborúba

0

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki Bulgáriában élte át az első hidegháborút mindkét részről felelőtlenségnek tartaná egy második hidegháborút. Erre figyelmeztetve nyilatkozott a Washington Postnak Kristalina Georgieva.

Utalt arra, hogy könnyű a szellemet kiengedni a palackból, de utána nagyon nehéz visszatuszkolni oda. Az IMF főnökasszonyát elsősorban az USA és Kína viszálya aggasztja. Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a büntetővámokat annak ellenére, hogy Janet Yellen pénzügyminiszter ezt javasolta neki.

Sőt, a Biden kormányzat chip háborút indított Kína ellen: az Egyesült Államok bünteti azokat a cégeket, melyek fejlett technológiát adnak el Kínának, melyet az USA első számú stratégiai ellenfélnek tekint. Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnökasszonya Tajvanon járt, és ezt a kínaiak nyílt provokációnak tekintették, mert a szigetet Kína részének tartják. Tajvan lesz a legfőbb témája Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójának, melyet a G20 csúcs keretében tartanak meg Indonéziában – közölték Washingtonban.

A háromszög

Kissinger egykori külügyminiszter tette az amerikai diplomácia alapelvévé azt, hogy az USA-nak nem szabad egyszerre szembekerülnie Kínával és Oroszországgal. Ebből a célból kötött megállapodást Csou En-laj miniszterelnökkel ötven évvel ezelőtt Pekingben. A későbbi amerikai elnökök követték is ezt a vonalat, mellyel azonban Joe Biden szakított. Blinken külügyminiszter kifejetette, hogy az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország. Az USA ennek megfelelően maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, Kína washingtoni nagykövetét pedig a kutya sem fogadja Washingtonban noha a legutóbbi pártkongresszuson beválasztották a központi bizottságba vagyis bírja Hszi Csin-ping elnök teljes bizalmát.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azért tárgyal mind a kínai mind pedig az orosz vezetőkkel. Az ukrajnai háború kezdete óta kétszer is hosszas megbeszélést folytatott a kínai diplomácia első számú vezetőjével, a politikai bizottság tagjával. Aki megígérte Amerikának, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati embargó alá esnek.

Jake Sullivan Patrusevet, a Védelmi Tanács titkárát, Putyin bizalmi emberét arra figyelmeztette, hogy Oroszország semmiképp se használjon nukleáris fegyvert Ukrajnában. Hszi Csin-ping elnök ugyanerre kérte Putyint. A kínai elnök Szamarkandban barátilag azt tanácsolta a háborúval kapcsolatban, hogy “fejezd be Vologya!”

A 99 éves Kissinger szerint az USA-nak tárgyalásra kellene ösztönöznie Zelenszkij ukrán elnököt. Hírek szerint erről vita zajlik Biden elnök környezetében.

Putyin nem utazik el a G20 csúcsra, helyette Lavrov külügyminiszter képviseli Oroszországot.

Putyin valószínűleg puccstól tart Moszkvában hiszen a háború már több mint nyolc hónapja folyik Ukrajnában, és az oroszok épp most szenvedték el egyik legnagyobb vereségüket: fel kellett adniuk Herszon városát, melyet nem sokkal korábban Oroszország területévé nyilvánítottak.

Stiglitz: az USA elveszítheti az új hidegháborút

Az Egyesült Államoknak mindenekelőtt saját gazdasági-társadalmi modelljét kellene hozzáigazítania a huszonegyedik század realitásaihoz, ha hidegháborút akar folytatni Oroszország és Kína ellen – véli a Nobel díjas közgazdász, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki az elképzeléseit.

Az USA nem akar leszállni a gazdasági trónjáról, de Kína mindenképp letaszítja onnan – akármilyen mutatót is használunk – hangsúlyozza Stiglitz. Egyrészt, mert a lakossága több mint a négyszerese, másrészt pedig háromszor olyan gyorsan fejlődik mint az Egyesült Államok. Vásárlóerő paritáson számolva a kínai GDP már 2015-ben meghaladta az amerikait.

Washingtonban mindkét nagy párt egyetért abban, hogy Kína az első számú fenyegetés az USA számára.

A konszenzus már jóval Putyin Ukrajna elleni agressziója ellen kialakult. Most sokan figyelmeztetnek arra Washingtonban, hogy az Ukrajnában folyó háború ellenére Kína az első számú ellenfél.

Ebben a helyzetben az Egyesült Államoknak szövetségesekre van szüksége, de Trump mindent megtett azért, hogy elidegenítse az USA barátait.

A klímaváltozás legfőbb felelőse az Egyesült Államok, a szegény országok joggal mutatnak rá erre, és támogatást várnak – hiába. Kína eközben infrastruktúrát épít ki a fejlődő világban. Igaz, hogy ezek az országok nagyon eladósodnak emiatt, dehát a Nyugat ugyanezt csinálta. Aztán pedig nem is adott hitelt, és ekkor jöttek a kínaiak…

Hogy lehet megnyerni a hidegháborút?

Nem fegyverekkel hanem azzal, hogy vonzó modellt mutat valaki a világnak. Hiába készít az Egyesült Államok világszínvonalú bombázókat, rakétákat mert azok itt nem segítenek. Az USA nemcsak az áruit akarja eladni a világnak hanem a modelljét is.

Ehhez a Nyugatnak újra olyan gazdasági rendszert kell létrehoznia, melyet az egész világ irigyel. Európa és Amerika szívesen kioktatja az egész világot arról, hogy erkölcsileg mi a jó és mi a rossz, gazdaságilag mi az ésszerű. Aztán megnézzük, hogy mit csinál a gyakorlatban az USA és Európa, és kiderül: egészen mást csinálnak mint amiről prédikálnak!

A neoliberális gondolkodás sohasem vált igazán népszerűvé a fejlődő világban, most pedig mindenütt kimegy a divatból.

Ameddig az Egyesült Államok nem mutatja meg, hogy képes a világ vezetésére (nem oldja meg a környezetvédelem problémáit, a fegyveres erőszakot, az abortusz vitát stb.), addig nem várható el a világtól, hogy a mi dobszónkra masírozzon – írja Stiglitz.

Tegyük hozzá, hogy a Nobel díjas közgazdász nem ajánl új gazdasági modellt a neoliberális helyett, enélkül pedig az USA aligha erősítheti meg vezető szerepét a világban.

Orosz kémfőnök: nem hideg háború van hanem meleg

Szergej Nariskin szerint tévednek Nyugaton amikor új hidegháborúról beszélnek hiszen az oroszok számára ez nagyonis meleg háború, mert a „hazáról van szó”. Az orosz hírszerzés főnöke saját szervezetének honlapján fejtette ki a véleményét.

Nariskin szerint „Ukrajna lakói maguk dönthetnek a sorsukról, de az már egy másik Ukrajna lesz!”

Ezzel megerősítette azt, hogy Putyin új vezetést akar Kijevben, amelyik „együttműködik Moszkvával”. Szergej Nariskint Putyin nyíltan megalázta a Védelmi Tanács ülésén, ahol megtárgyalták az Ukrajna elleni támadást. Vajon miért? Az orosz hírszerzésnek kellett volna megtalálnia azokat a tábornokokat az ukrán hadseregben és titkosszolgálatokban, akik „barátként” üdvözlik az orosz tankokban érkezőket. Sem Jaruzelski tábornokot sem pedig Kádár Jánost nem sikerült találnia az orosz hírszerzésnek – legalábbis eddig. Holott Putyin állítólag már réges-régen elhatározta a beavatkozást Ukrajnában. Csakhogy olyan belső puccsot akart Kijevben, melyet azután támogattak volna „a testvéri orosz erők”. Ehelyett nemzeti egység jött létre Zelenszkij elnök mellett.

Zsirinovszkij szinte napra pontosan megmondta a katonai beavatkozást

Az orosz szélsőjobb vezére, aki minden fontos kérdésben Putyint támogatja, már tavaly decemberben jelezte, hogy februárban megindulhatnak az orosz csapatok Ukrajna ellen. Putyin rábízta a kiszivárogtatást, de akkor még tárgyalt az amerikaiakkal. Kissinger egykori külügyminiszter ugyanis a finnesítést javasolta Ukrajna számára. Ez azt jelenthette volna, hogy Ukrajna belső rendje demokratikus maradhatott volna, de vállalnia kellett volna azt, hogy területén nem helyeznek el nukleáris támadó fegyvereket. Kissinger elképzelését  akkor senki sem vette komolyan: nemcsak Putyin, de sem az amerikai külügy sem pedig Ukrajna nem fogadta el. Blinken külügyminiszter kijelentette: nincs miről tárgyalnunk! Putyin belelépett az amerikai csapdába, és megindította az orosz csapatokat Ukrajna ellen.

Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnöke nem véletlenül volt oly kényszeredett a Védelmi Tanács ülésén. Világosan látnia kellett, hogy belső puccs híján az orosz csapatoknak meg kell ostromolniuk Kijevet. Ez viszont oly sok áldozattal járhat, hogy szinte lehetetlenné teszi a politikai stabilizációt Ukrajnában. Putyin lehet, hogy nemcsak a demokrácia sírját ássa meg Ukrajnában, de a sajátját is. Nicolae Ceausescut és feleségét olyan különleges bíróság ítélte halálra, melynek elnöke Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés feje volt Romániában.

Amerikai rakétavédelmi rendszert telepítenek Németországba

0
  • „Nem hiszem, hogy a németek akadályt gördítenének az elé, hogy THAAD rendszert telepítsünk hozzájuk!”- mondta szűkszavúan Curtis Scapparotti tábornok a NATO európai erőinek főparancsnoka.

  • A Reuters hírügynökség exkluzív értesülései szerint a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rakétavédelmi rendszert Ramsteinbe telepítenék. Itt van a NATO európai légierőinek főhadiszállása.

Elvben az amerikaiaknak nem kell kérniük ehhez a németek engedélyét, de tekintettel az ügy katonai és diplomáciai jelentőségére, ezt Washington mindenképp megteszi. Ez ugyanis már olyan lépés, amely kicsaphatja a biztosítékot Moszkvában.

Miért most kerül erre sor? Mert Donald Trump kilépett az iráni atomalkuból, és ennek sok stratégiai következménye is lehet. Nem véletlen, hogy Merkel kancellár kiállt az iráni atomalku fenntartása mellett, és közölte: „Európa immár magára maradt, saját magát kell megvédenie!”

Az aggodalom jogos. Egyrészt azért, mert Irán már ma is rendelkezik olyan Shabab 3 rakétákkal, melyeknek a hatótávolsága 2000 kilométer, vagyis elérhetik Európa déli részét is. De a veszély ennél jóval nagyobb, hiszen a Forradalmi Gárda Teheránban közölte: vannak olyan rakétáik, melyek képesek ennél messzebbre is eljutni, de ezeket eddig nem fejlesztették. Ha bukik az atomalku, akkor ehhez is hozzáfognak. Ezért Németország – más európai államokkal együtt – olyan új atomalkut akar Iránnal, mely nemcsak a nukleáris fegyverekre, de a hordozó rakétákra is kiterjed.

Apró probléma, hogy ezt az európai tervet sem Irán, sem az USA nem fogadja el…

A fő gond azonban nem Irán, hanem Oroszország, mely igen érzékeny az amerikai katonai fejlesztésekre Európában. Bár a NATO tagadja, hogy ezek közvetlenül Oroszország ellen irányulnak, de Moszkvában ezt egyértelműnek tekintik. Ha tehát lesz THAAD rendszer Ramsteinben, akkor ez semmiképp sem javítja Oroszország és Európa kapcsolatait.

Erről is tárgyalt nemrégiben Merkel kancellár Putyin elnökkel Szocsiban. Természetesen nemcsak stratégiai kérdések szerepeltek a tárgyalások napirendjén, hanem gazdaságiak is. Trump kereskedelmi háborúja közelebb hozhatja egymáshoz az Európai Uniót Oroszországgal, sőt Kínával is!

Ebben a környezetben az amerikai rakéta telepítési terv Németország területén valamiféle hidegháborús maradványnak minősülhet.

Már csak azért is, mert épül a Nord Stream 2 gázvezeték, amely közvetlenül hozza el a földgázt Oroszországból Németországba, és amelyet az USA meg akart akadályozni. Ennek eredményeképp Németország az EU gázelosztó központja lehet.

A gyakorlatban tehát a német-amerikai katonai együttműködés áll szemben a német- orosz gazdasági kooperációval. Persze párhuzamosan is mehetnek a dolgok, hiszen Angela Merkel kancellár nagy mestere a kompromisszumoknak, melyek eredményeképp Németország a kecskét és a káposztát is megszerezheti magának…

Trump alatt a világ…

… talán valamelyest rosszabb hely lett, de még nem tört ki nagyobb balhé. Ez elsősorban az amerikai demokrácia vitalitásának köszönhető. Sőt, első születésnapján a Szenátus azzal gratulált az elnöknek, hogy lebénította a szövetségi kormányzást.

 

Ez már többször megtörtént, de nem olyankor, amikor az elnök pártjának van többsége a Kongresszus mindkét házában.

A szövetségi kormányszervek és hivatalok finanszírozásáról szóló törvény több tízezer közhivatalnokot érint, Washingtonban akár a közszolgáltatások is leállhatnak.

Néhány hetes huzavona után azonban az ilyen válságok meg szoktak oldódni.

Az ügyben az is érdekes, hogy pont egy menekültekkel kapcsolatos törvény miatt nem jött létre megállapodás a demokratákkal és még néhány republikánus szenátor is átszavazott. A demokraták ugyanis ahhoz kötötték az igenlő voksot, hogy a törvény foglalja magában az illegális bevándorló szüleikkel gyermekként az Egyesült Államokba érkezett és itt felnőtt mintegy 700-800 ezer fiatalt védő DACA-program folytatását, ezt azonban a republikánus politikusok visszautasították.

És akárcsak Amerika a világ sem hagyja magát.

Donald Trump harsány és rémisztő választási szólamai ellenére nem lett veszélyesebb hely a Föld.

A trumplomácia erejéből eddig csak arra futotta, hogy alaposan felrázza a dolgokat, de robbanást még nem idézett elő.

Talán a legnagyobb külpolitikai sikere, hogy az Iszlám Államot felszámolták. Ez annak ellenére is igaz, hogy csak a kalifátus szűnt meg, de a terrorszervezet hívei, mutánsai szerte a világon még aktívan léteznek. Az ISIS irányító központja azonban megsemmisült. Pedig a Trump kormányzat más sem csinált, mint folytatta az Obama-stratégiát: a levegőből bombákkal, a terepen pedig a különleges egységekkel segíteni a helyi erőket. Azzal a különbséggel, hogy a terepen az amerikai parancsnokok szabad kezet kaptak.

A legveszedelmesebb terep, amelyre Trumpék léptek az az iráni atommegállapodás felmondásával való fenyegetőzés. Az amerikai kihátrálás ezúttal ugyan elmaradt, de már a kérdés felvetése is újabb feszültségeket okoz. Valószínűleg fokozza a robbanásveszélyt az a döntés is, hogy Trump, ígéretéhez képest elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Egyfajta fekete-fehér amerikai álláspontra utal az a tény is, hogy Washington szemében a jó fiúk az izraeliek és a szaúdiak, a rosszak meg a perzsák. És mi van Törökországgal, amely hadjáratot kezdett az amerikai szövetséges kurdokkal?

Egy lehetséges nukleáris háború is felsejlett a világ radarjain. Ezt nemcsak az észak-koreai elnök atomfegyverkezése idézte elő, hanem Trump tweeteres válaszcsapásai is. A Fehér Ház Észak-Koreával kapcsolatos politikája a becsmérlések és fenyegetőzések egyfelől, másfelől pedig a tárgyalási hajlandóság között mozog. Jelenleg az olimpiai enyhülés játszódik a félszigeten. Emellett Washingtonnak sikerült egy széles körű nemzetközi koalíciót összehozni Kim Dzsongunnal szemben, ami szintén csökkenti a nukleáris összecsapás veszélyét.

A hidegháború kiújulásának a réme is előkerült a kiújuló orosz-amerikai fegyverkezési hajsza miatt. A dolgok Putyin ukrajnai beavatkozása után váltak veszedelmessé. Olyannyira, hogy Obama és az orosz elnök a végén már szóba sem álltak egymással. Trump nagyon is szeretne Putyinnal tárgyalni, de nem teheti, mert épp azok vádak ellen kell védekeznie, hogy az oroszok segítették hatalomra jutni.

A helyzet iróniája, hogy az amerikai-orosz viszony most rosszabb, mint Obama idején.

És végül az amerikai diplomácia leépítése is veszélyt jelenthet a világra. Trump, saját bevallása szerint nem sokra becsüli a diplomatákat, annál inkább a tábornokokat. Hosszabb távon ennek lehetnek negatív következményei. A BBC kommentátora ennek illusztrálására megjegyzi: az amerikai diplomácia nagy sikerei közé tartozik a Marshall-terv vagy az egyiptomi-izraeli békekötés, a katonai kalandok ezeknél sokkal kisebb „sikerrel” jártak. Lásd: Irak vagy Vietnam.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!