Senki nem maradhat ki az erőszakos kampányból, akinek a hivatala úgy van bekötve a kormányhoz, ahogyan a szürkegazdaságból élő lőtértulajdonos kutyája van odaláncolva a páncélszekrényhez.
Az Országos Vérellátó Szolgálatnak is sikerült a miniszterelnök köszönő levelét szétküldenie pár hete a regisztrált véradóknak: így regisztráljon az ember bárhova, és ennyire bízzon a DÁP-ban is. Láthatod: ha egyszer bekerült az adatod az információs kincstárba, mindig utol fog érni a hatalom, ha szüksége van rád vagy esetleg üldözőbe vett.
Mondhatod, hogy „ugyan már, legyen ez a legnagyobb bajunk”, amire az a válaszom: „ez a reagálás a mi legnagyobb bajunk”! Senki nem engedélyezte a véradók közül, hogy Orbán levélben fényezze előttük azt a fekete lyukat, amit ő nemzetmentő politikának nevez.
Nézzük meg ezt a dolgot a lényegénél fogva!
A társadalmi szolidaritás egyik legszebb formája a véradás: önzetlen, jogegyenlőséget feltételező, pártsemleges, és bármilyen csoporthoz tartozó emberek életét mentő cselekvés. Orbán ezt kihasználta, levelével rátelepedett a civil önkéntesség ezen formájára azért, hogy politikai tőkét gyurmázzon össze ebből is.
A véradás működtetése pártatlan közérdekű egészségügyi feladat, civil tevékenység. Nincs olyan foglalkozás, hogy „véradó”. Orbán lépése üzenet, hogy ő bizony belegázol a civil szférába, azzal ha kell látszólag sajátjaként is rendelkezik, azaz látványosan nem tartja tiszteletben a civil társadalom határait.
Az is egyértelmű a kampányidőszak fennállása okán, hogy ez a saját személyének közvetett politikai népszerűsítése, amihez az önkéntes véradókat eszközként használja fel.
Az akciója még arra is jó lehet, hogy a politikában járatlanokban azt az érzést kelti, miszerint a „Főnök” és a véradók jó kapcsolatban vannak egymással. Ez súlyosan sértő az utóbbiakra nézve, akik a közösség iránt érzett elkötelezettségük okán teszik azt, amit. A kapcsolatuk mindössze annyi, hogy Orbán is kaphat vért tőlük.
Az ügy erőszakos jellegét az is jelzi, hogy a levelet úgy kapták meg a címzettek, hogy a listáról nem tudtak leiratkozni: ahhoz meg kellene adni a TAJ-számot és a születési adatokat (forrás: Telex), ami mellé már csak az az adat hiányzik, hogy mikor van otthon: a fekete autónak ne kelljen túl sok orosz eredetű benzint pazarolni a ház előtti várakozással.
A dolog persze jogszerű volt (mert nincs jogállam), hiszen egy nyár végi kormányrendelet alapján kis túlzással mindenkinek küldözgethetnek „kormányzati tájékoztatás” címén ilyen leveleket. Azaz a hatalom jogszerűen zaklathat bárkit, ha úgy gondolja, hogy az neki jó.
Remélem, hogy ez az akció az politikától távol maradókat nem érdekli, az ellenzékieket taszítja, a véradókat általában undorral tölti el, valamint hogy a civil szervezetek elítélik azt, és a polgárok jelentős többsége pedig ízléstelennek tekinti ezt a vérszívó kampányfogást.
