Ursula von der Leyen ezt javasolja, de mélyen megosztja a 27 tagállamot a közös hitelfelvétel, amely eddig egyszer sikerült: 750 milliárd eurós kölcsön a Covid pandémia utáni újrakezdésre. Mario Draghi nevezetes versenyképességi jelentésében már újra közös hitelfeivételt javasol, de ezzel a fukar tagállamok nemigen értenek egyet.
“Nem alapozhatjuk hitelre az európai programokat!” – jelentette ki Németország Európa minisztere, Günther Kirchbaum. A brüsszeli bizottság elnökasszonya, Ursula von der Leyen a következő programokra kért közös hitelfelvételt: Ukrajna támogatása, előre nem látható válságok finanszírozása és tagállamok kríziseinek megoldása.
A befektetők az egész világon szívesen vásárolnának uniós kötvényeket hiszen ezek mögött ott áll az erős német gazdaság. Stéphanie Riso, az Európai Unió költségvetésének fő felelőse elmondta a Politiconak:
„bárhol érdeklődünk, mindenütt azt tapasztaljuk, hogy várják az európai kötvényeket.”
Brüsszelnek azért nagyon fontos a közös hitelfelvétel, mert a költségvetés nem teszi lehetővé fontos programok támogatását a tagállamokban. Márpedig az Európai Unió fokozni szeretné a versenyképességét az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.
Ukrajna támogatása közös kölcsön nélkül nem megy
Donald Trump áthárította a fegyver beszerzése költségeit az európai NATO tagokra, de ezekben általában igen feszes a költségvetés vagyis további sok milliárd eurót nem tudnak hozzáírni a kiadási oldalhoz. Mario Draghi fő érve a közös hitel felvétele mellett az volt, hogy az Európai Unió olcsóbban jut kölcsönhöz a globális pénzpiacon mint a tagállamok. Épp ezért támogatja a közös hitelfelvételt Macron francia elnök és Meloni olasz miniszterelnök. A legfontosabb azonban az, hogy mit gondol a közös hitel felvételéről Friedrich Merz német kancellár. Az előző nagy, 750 milliárd eurós közös hitelfelvételt is Angela Merkel kancellár intézte el 2020-ban. Merz hallgat, mert Németországban az eladósodás igencsak népszerűtlen. Macron elnökkel együtt viszont olyannyira elkötelezték magukat Ukrajna támogatása mellett, hogy közös hitelfelvétel nélkül ezt nem tudják hosszú távon megvalósítani.
Európai Egyesült Államok?
Orbán Viktor a leghangosabb szószólója a közös hitelfelvételt ellenző erőknek az Európai Unióban. Patrióta podcastjében meg is indokolta, hogy miért: a Hamilton hatástól tart. Hamilton az USA első pénzügyminisztere úgy hozta létre az Egyesült Államokat, hogy egyesítette a 13 egykori brit gyarmat adósságait.
“A kölcsön nem jelent mást minthogy eltoljuk a problémát a jövőbe“
– nyilatkozta a Politiconak egy magát megnevezni nemkívánó uniós tisztviselő. Csakhogy jelenleg szinte mindenki ezt csinálja.
Mitől tartanak a fukar államok? Attól, hogy rájuk szakadhat Olaszország és más nyakig eladósodott tagállamok törlesztési kötelezettsége sőt esetleges pénzügyi válsága is. Mivel érvelnek a közös kölcsön hívei? Aki kölcsönt nyújt Olaszországnak már ma is biztosra veszi, hogy Németország nem hagyja elbukni Olaszországot egy esetleges pénzügyi válságban, mert akkor fejre állna az egész euróövezet.
Brüsszel igyekszik megnyugtatni a fösvény tagállamokat:
”Még sohasem fordult elő, hogy egy tagállam befuccsolt volna az uniós pénzek törlesztésével.”
Mit javasol pontosan Brüsszel? Azt, hogy a tagállamok kérhessenek plusz pénzt az agrár alapból vagy a felzárkózási alapból. Ezenkívül a brüsszeli bizottság 395 milliárd eurós válság alapot hozna létre, amelyből finanszírozni lehetne az előre nem látható kríziseket. Erről nem a brüsszeli bizottság hanem az Európai parlament döntene.
Ingyen csak Ukrajna kapna pénzt a brüsszeli bizottságtól: 100 milliárd eurót irányoztak elő erre a célra a következő uniós költségvetésben.
Mit gondolnak a pénzpiacok az uniós közös hitelfelvételéről? Ezt inkább úgy kezelik mint a Világbank vagy a Nemzetközi Valutaalap kölcsöneit, de Brüsszel azt szeretné, ha éppúgy ítélnék meg mint mondjuk az Egyesült Államok adósságát.
Miután az Egyesült Államok adóssága megállíthatatlanul növekszik, és Trump gazdaságpolitikája sem jelent megoldást, ezért a nagy befektetők mint a nemzeti bankok és a nyugdíj alapok szívesen vásárolnának uniós kötvényeket. Victor Negrescu, az Európai Parlament tagja, nemrég tért vissza az Egyesült Államokból, és elmondta a brüsszeli Politiconak:
”Azt tapasztaltam, hogy az amerikai döntéshozókat zavarná, ha a közös hitelfelvétellel az Európai Unió kilépne a globális piacra, mert ezzel az euró a dollár komoly vetélytársává válhatna.”
Ez még odébb van, de Olivier Blanchard szerint
“Az uniós tagállamok adósságát idővel közös adóssággá kell változtatni. Átmeneti megoldások nem segítenek, mert a nagybefektetők nem tartják a pénzüket olyan kötvényekben, melyek idővel eltűnhetnek”
– érvelt a Nemzetközi Valutaalap egykori vezető közgazdásza.
