Csalódottan fogadták Ursula von der Leyen válaszait az EP-vitában. A bizottsági elnökségre jelölt semmit se válaszolt az elhangzottakra. Egyik leggyakoribb kérdés az volt hozzá: fellép-e a magyar és lengyel kormány ellen, folytatja-e a 7-es cikkelyes eljárást.
Semmitmondó udvarias mondatokkal köszönte meg a délelőtti beszéde utáni frakcióvezetői hozzászólásokat az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, aki aztán az ülésteremben ülte végig a képviselők „kétperceseinek” hosszú sorát.
Kifogások balról, jobbról
A zöldek érthetően például azt firtatták, milyen számítások alapján szeretné elérni azt, hogy a széndioxid-kibocsátás 40 helyett 50-55 százalékkal csökkenjen 2030-ig. Főképpen a szélsőjobbon sokan hánytorgatták fel a német védelmi miniszterként kötött nagy összegű tanácsadói szerződéseket. Egyikük szerint szétverte a Bundeswehrt, és „reményét” fejezte ki, hogy hasonló munkát fog végezni az Európai Bizottság élén.
A néppárttól balra elhelyezkedő frakciók tagjai közül sokan kifogásolták, hogy reggeli bemutatkozó beszédében egy szót se ejtett a jogállamisági mechanizmus fejlesztési terve sorában arról,
mit kíván tenni az alapjogokat megsértő tagállamok (Magyarország és Lengyelország) ellen.
A holland szocialista – magyar származású – Piri Kati szerint azért kell határozottan állást foglalnia von der Leyennek a jogállamisági problémákról, mert ez a két kormány saját sikerüknek tulajdonítja jelölését a bizottság élére – amiről persze az érintett nem tehet, mondta a képviselő. Felszólította őt, hogy egyértelműen feleljen arra, hogy támogatja-e a Magyarország és Lengyelország ellen folyamatban lévő hetes cikkes eljárásokat.
Szűzbeszédében a momentumos Cseh Katalin (liberális frakció) arról beszélt, hogy az európai elit mindeddig szemet hunyt az Orbán-kormány jogsértései felett. Ezért valódi vezetői képességekre van szükség a bizottság élén, amely nem fél megvédeni az európai értékeket – mondta.
Természetesen az euroszkeptikus és EU-ellenes frakciókból is szóba került a két ország ügye, csak éppen fordított előjellel. „Megalázó hetes cikkelyes eljárásról” beszélt a lengyel kormánypárt, a PiS delegáltja. Ő meg arról faggatta a jelöltet, hogy befejezi-e ezt a „nevetséges 7-es cikkelyes eljárást”?
A Fidesz három feltétele
Még a délelőtti felszólalók egyike volt Deutsch Tamás, a Fidesz-delegáció vezetője, aki három pontot támasztott von der Leyen támogatásául. Állítsa meg a migrációt és támogassák az ez ellen a határokon fellépő országokat, tartsák tiszteletben a nemzeti szuverenitást (vagyis szüntessék meg a 7-es cikkelyes eljárást), és változatlanul utalják a kohéziós támogatásokat, feltételek nélkül, mert ezek nem „könyöradományok” a keleti tagoknak.
Záróbeszédében Ursula von der Leyen
ismét megkerült minden konkrét kérdést.
Mindössze arra szorítkozott, hogy különbséget, távolságot érzékelt a nyugati és keleti tagok között, szerinte ezért egységesíteni kell a kritériumok teljesítését.
Megismételte, hogy javaslata szerint az EP jogszabály-kezdeményezési jogot kapna, hogy ezzel még egységesebben dolgozhasson együtt a bizottság és a parlament. Végül azzal zárta pár perces szólását, hogy „legyünk bátrak, hogy az EU-t kiteljesítsük”.
Szoros lesz
A szavazás von der Leyen személyéről hat órakor kezdődik. Legalább 374 szavazatra lesz szüksége a megválasztáshoz. Eddig a néppárt jelentette be, hogy egységesen igent mond, ez elvileg 182 voks. A szocialisták megosztottak, délután döntenek, eddig a német SPD jelentette be, hogy elutasítják von der Leyent, ezzel 154 szavazat sorsa bizonytalan (az új parlamentről itt írtunk.) A liberálisok valószínűleg megszavazzák őt, ez maximum 108 igen, a Zöldek magatartása teljesen kiszámíthatatlan. Az már délelőtt kiderült, hogy a több, mint 70 képviselővel legnagyobb szélsőjobbos tömörülés (Identitás és Demokrácia – ID) nem fog von der Leyenre szavazni.
