Starlink a frontvonalon: Musk és Ukrajna együttműködése kulcsfontosságúvá vált a háború új szakaszában. Ukrajna védelme ma már elképzelhetetlen Elon Musk Starlink-hálózata nélkül – ezt Kijevben sem titkolják.
A rendszer működtetéséért és biztonságáért most az ország egyik legfontosabb kormánytagja, Mihajlo Fjodorov védelmi miniszter felel, aki korábban informatikai miniszterként építette ki Ukrajna digitális infrastruktúráját.
Starlink: az ukrán hírszerzés „szeme” a fronton
Fjodorov 2022-ben kérte először Elon Muskot, hogy a Starlinket az ukrán hírszerzés rendelkezésére bocsássa. A műholdas rendszer azóta döntő előnyt biztosított Ukrajnának a drónhadviselésben és a kommunikációban, különösen az orosz túlerővel szemben.
Az orosz hadsereg azonban idővel felismerte a Starlink jelentőségét, és megpróbálta illegálisan használni a rendszert az ukrán hírszerzés megtévesztésére. Fjodorov ezért újra Musknál járt közben, aki technikai lépésekkel blokkolta az orosz hozzáférést.
A miniszter az X-en köszönte meg a segítséget:
„Te igazán sokat tettél a szabadságért és Ukrajnáért.”
Musk válasza szerint a bevezetett korlátozások működnek, és további intézkedésekre is készen áll.
Fjodorov közölte: a következő cél egy olyan biztonsági rendszer kidolgozása, amely akkor is megakadályozza az orosz hozzáférést, ha a fronton megszereznek egy Starlink-terminált.
Rekordméretű orosz támadások – és újrainduló tárgyalások Abu Dhabiban
A Starlink körüli fejlemények egy időben érkeznek azzal, hogy Oroszország minden eddiginél nagyobb rakéta- és dróntámadásokat indított Ukrajna ellen. A támadások célja az elektromos hálózat szisztematikus rombolása a mínusz húsz fokos hidegben. Több nagyvárosban – köztük Kijevben – a vízellátás is leállt.
A légicsapások egy hétig szüneteltek, miután Donald Trump amerikai elnök erre kérte Vlagyimir Putyint. A szünet után azonban újraindultak a támadások.
Ezzel párhuzamosan újabb tárgyalási forduló kezdődik Abu Dhabiban, ahol ukrán, orosz és amerikai delegációk vesznek részt.
Katonák a tárgyalóasztalnál
A mostani forduló különlegessége, hogy mindkét oldalon katonai vezetők kerültek előtérbe:
- Orosz delegáció: a GRU vezetője irányítja, tagja Zorin altábornagy, aki korábban Szíriában és az Azovsztal fegyverletételénél is tárgyalt.
- Ukrán delegáció: Rustem Umerov vezeti, mellette Kirill Budanov tábornok, az SZBU korábbi vezetője, jelenleg Zelenszkij kabinetfőnöke.
Budanov már tavaly figyelmeztetett: Ukrajna nem bírja sokáig a háború terheit. Most olyan tűzszüneti megállapodáson dolgozik, amely biztonsági garanciákat adna Ukrajnának – akár területi engedmények árán is.
Trump kétfrontos stratégiája: üzlet Ukrajnában és Oroszországban
Az amerikai delegációt ezúttal is Richard Witkoff és Jared Kushner képviseli, akik Trump teljes bizalmát élvezik. A háttérben Trump párhuzamos csatornát is működtet: Miamiban tárgyalt Kirill Dmitrijevvel, Putyin fő külgazdasági tanácsadójával. A megbeszéléseken Scott Bessent pénzügyminiszter is részt vett.
A cél a források szerint kettős:
- Gyors üzleti lehetőségek biztosítása Ukrajnában, mielőtt az infrastruktúra teljesen megsemmisül.
- Oroszország leválasztása Kínáról, amelyet az ukrajnai háború közelebb hozott Pekinghez.
Trump áprilisban Kínába utazik, hogy megállapodjon a globális gazdasági rend új kereteiről. Kína tavaly rekordot döntött a kereskedelmi többletben – 1200 milliárd dollárral.
G2: új világrend körvonalazódik
Trump elfogadta a kínai elnök, Hszi Csin-ping által tíz éve javasolt „G2-modellt”, amely szerint a globális gazdaság irányításában két nagyhatalom – az USA és Kína – játszana meghatározó szerepet.
Ebben a felállásban:
- Európa szerepe csökken,
- Oroszország befolyása mérséklődik,
- a világpolitika súlypontja Washington és Peking között oszlik meg.
