Azt jósolja a japán Nikkei nem sokkal azután, hogy a japán tőzsde mélyrepülése fellendülésbe csapott át, hogy érhet a dollár elsődlegessége. A részvényárfolyamok esése meghaladta az 1987-es negatív rekordot amikor Washington megállította Japán nyomulását a világpiacon, és a Plaza Egyezménnyel véget vetett a japánok nagyhatalmi ábrándjainak.
Most azonban új és hatalmasabb kihívó jelentkezett: Kína, amely 1,4 milliárdos népességével és diktatórikus vezetésével, mely ügyesen használja ki a piacgazdaságot az ország erejének növelésére, ezért az Egyesült Államok már 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Pekinget. Trump már korábban megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, és ezt Biden elnök fokozta: immár nem Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere az Egyesült Államoknak hanem Mexikó – jelentős részben persze azért, mert a kínaiak jórészt az USA déli szomszédján keresztül kerülik meg meg a szankciókat. Trump fogadkozik: ha újra ő lesz az elnök, akkor lesújt Mexikóra is emiatt. Mi lesz ebből? Kereskedelmi és pénzügyi háború? Mindenki harca mindenki ellen?
A dollár nem marad sokáig általános tartalék valuta
Ezt jósolja Satiyait Das a Nikkei portálon. Arra alapozza véleményét, hogy a geopolitikai feszültség miatt növekszik a protekcionizmus mindenütt, gyengül a szabadkereskedelem és a tőkeáramlás.
Paradox módon az USA, amely mindeddig a szabadkereskedelem szószólója volt, sőt erre alapozta a világkereskedelmet és a dollár világuralmát, maga az, amely lebontja ezt a globális rendszert.
Kína épp ellenkezőleg a szabadkereskedelem mellett érvel, mert bízik a versenyképességében. Nem véletlenül hiszen Biden 100%-os külön vámot kényszerült kivetni, hogy megállítsa a kínai elektromos járművek térhódítását az Egyesült Államokban. A kínaiak annyival olcsóbban tudnak elektromos járműveket exportálni, hogy az USA és az Európai Unió védővámok mögé menekül.
Ha viszont irányzat lesz az autarchia (önellátás), akkor jóval kevesebb dollárra lesz szükség – írja a Nikkei, amely arra is rámutat, hogy a kínaiak mind gyakrabban használnak jüant a kereskedelemben Oroszországgal, Iránnal és más közel-keleti államokkal.
A japán portál ezért arra hívja fel az ázsiai döntéshozók figyelmét, hogy kezdjenek el gondolkodni azon, hogy
mi következik a dollár világuralma után?
Trump ex külügyminisztere megőrizné a dollár világhatalmi szerepét
Pompeo, aki a Wall Street Journalban tett javaslatot Trumpnak az új külpolitikára meg akarja őrizni a dollár vezető szerepét megismételve Henry Kissinger külügyminiszter bravúrját, amely a hetvenes években az olaj kereskedelemben találta meg az amerikai fizetőeszköz biztos fedezetét miután az USA 1971-ben lemondott az arany alapról. Kissinger a Jom Kippur háború után nemcsak a Közel Keleten teremtett békét hanem új paktumot kötött Szaúd Arábiával, a világ legnagyobb olaj exportőrével: kereskedni az olajpiacon csakis dollárban lehet! Pompeo ezért új paktumot javasol Szaúd Arábiával: az USA és Szaúd Arábia együtt irányítsa az olajkereskedelmet a világon kiszorítva onnan az oroszokat, akikkel jelenleg Mohamed bin Szalman herceg trónörökös vígan együttműködik. Ma Putyinnal ők ketten határozzák meg az olaj árát, és ez nagyon nem tetszik az Egyesült Államoknak. Biden elnök személyesen kérte Mohamed bin Szalman herceget, hogy szakítson az együttműködéssel Oroszországgal, és térjen vissza az amerikai szövetséghez.
A szaúdi trónörökös látványosan elutasította az Egyesült Államok elnökét,
majd pedig belépett a BRICS szövetségbe, ahol Kína és Oroszország játssza a vezető szerepet. Peking létrehozott egy békemegállapodást Szaúd Arábia és Irán között.
Trump elnöksége első külföldi útját a Közel Keleten tette meg: Szaúd Arábiával óriási fegyverüzletet kötött. Hiába. Szaúd Arábia Oroszországgal és Kínával paktál, egyre inkább távolodik az Egyesült Államoktól.
Szaúd Arábia palesztin államot követel Izraeltől, Benjamin Netanjahu – Trump szövetségese – erről hallani sem akar. Így kicsit nehéz lesz megújítani az amerikai – szaúdi szövetséget. Ha viszont az olaj kereskedelem nem biztosítja a dollár világuralmát, akkor mi fogja? Biden és Kamala Harris válasza erre az, hogy a nyugati szövetségi rendszer gazdasági és technológiai fölénye (ide tartozik Japán is). Trump viszont semmibe veszi szövetségeseit is, ezért aktuális lehet a Nikkei figyelmeztetése: fel kell készülni arra a korszakra amikor a dollár világuralma véget ér.
