Reggelente nagy érdeklődéssel olvasom a NER óriások előző napi megnyilvánulásait. Abban mindig talál az ember tanulnivalót, igaz, a legtöbbször olyat, hogy „Ezt ne!” meg „Ezt aztán végképp ne!”, de azért nagyszerű elmejáték és felfedezés mindegyik, hiszen ismerjük a politika boszorkánykonyháját, abban mindig főni szokott valami.
„A mohácsi csata ötszázadik évfordulójának kapcsán rendezett emlékévre való készülődés legfontosabb kutatási eredményeit mutatják be az „Antemurale Christianitatis – Közép-Európa és a Nyugat-Balkán, a kereszténység védőbástyái” című kétnapos konferencián a Várkert Bazárban – közölte a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) … A hétfőn záruló kétnapos esemény kapcsán a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöki tisztét betöltő Harrach Péter mondott köszöntőt.
Mint azt az iskolában tanultuk, a mohácsi csata 1526. augusztus 29-én volt, azaz a fenti készülődés elég hamar elkezdődött, lévén, hogy az emlékév majd csak 2026. január 1-én veszi kezdetét. Addig még bőven van idő. Igaz persze, hogy a választóknak a választásig a lehető legtöbbször kell bemutatni azt a hatványozottan hazafias patriotizmust, amellyel a fideszes-kádéenpés emlékezetpolitika az országot érintő eseményeket kezeli, nehogy ’26-ban rossz helyre írják azt az X-et!
Ahogy azt szintén tanultuk, a mohácsi csatában Magyarország történelmének legnagyobb vereségét szenvedte el. Az ország gyakorlatilag megsemmisült, mely szomorú eseményt a három részre szakadással szoktuk finoman helyettesíteni. Úgy gondoljuk, jobb ez így, mintha azt mondanánk, hogy a Magyar Királyság hajdani területén létrejött egy Habsburg gyarmat, egy török gyarmat, meg egy török vazallus állam, a magyarok szuverenitása nulla szintre csökkent, azaz az ország 150 évre eltöröltetett. A fentiekből következően én ebből az alkalomból nem tartanék emlékévet, de még emléknapot sem, hiába lennék akármilyen jóban Erdogannal (persze jóban lennék, mi az, hogy jóban, de még mennyire, ugyanis az energiahelyzetünknek a NER dilettantizmus általi katasztrofális helyzetbe való manőverezése után jó ideig már csak az orosz gázban bízhatunk, és az csak Törökországon keresztül jöhet… ha jön – ebből következően jóban lennék ám én Putyinnal is! Mondhatni, sőt!).
Szóval nem tartanék erről megemlékezést. Viszont, mint Ady írta, nekünk Mohács kell, és különben is sírva szoktunk vigadni, így aztán ne lepődjünk meg azon, hogy Mohács egy teljes emlékévet kap Pártunk és Kormányunktól. Nagy is a készülődés, azt aztán mondhatom!
Az a megállapítás, hogy a készülődésnek kutatási eredményei lennének, pláne fontos kutatási eredményei, kissé ugyan érthetetlen számomra (szerintem a kutatásnak vannak eredményei), de ha úgy készülődünk, hogy kutatunk, vagyis kutatással készülődünk, az más. Így legalább alkalma van a NÖRI-nek bemutatni, hogy nem hiába fizeti őket az ország adózó népe (2,355 milliárd HUF/év), és Harrach Péternek, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökének is lehetősége nyílik a haza polgárai számára köszöntője örvén történelmi kitekintést nyújtani.
A kétnapos konferencia címe: „Antemurale Christianitatis – Közép-Európa és a Nyugat-Balkán, a kereszténység védőbástyái”. Tulajdonképpen jó cím, mert a nyugati Európa a török veszély idején tényleg úgy gondolta, majd megvédenek minket azok, akik úgyis ott vannak, ők választották a helyet, nem lehet egy szavuk sem, reklamáljanak az őket idevezénylő Árpád vezérnél, ha nem tetszene nekik valami. A kereszténység-védőbástyás technikáról az volt az általános nyugati vélemény, hogy harcoljanak a védőbástyák, ők azalatt kongatják a harangokat, illetve ha maguktól nem kongatnák, majd a pápa elrendeli. Eddig is így volt, nem is lett belőle semmi baj, akkor meg mit idegeskedjünk, nem igaz?
Ez ment Bizánc bukásától egészen addig, amíg a törökök meg nem erősödtek annyira, hogy a védőbástyák megszűntek védőbástyák lenni, mert Erdogan elődei úgy söpörték el mindet, ahogy akarták, és a vérgőzös támadókat akkor már csak az akciórádiusz korlátozta. Az viszont nagyon.
Ez eddig történelem, ami rendben is lenne, de most következik fideszes interpretációban a magasröptű párhuzam (az kell a választóknak!). Először is azon állítás, hogy tulajdonképpen a hős magyarok most is a kereszténységet védik azzal, hogy a déli határuk egy részénél költséget, azaz az adófizetők pénzét nem kímélve nem engedik be a döntő részben másvallású (muszlim) migránsokat. Mint Harrach mondotta volt, feltűnő a párhuzam 1526. és 2015. között, hiszen mindkét esetben „egy idegen kultúra tömeges képviselői akarták megszállni Európát”.
Ezzel a kijelentéssel két probléma is van.
- Az egyik az, hogy nagyon úgy néz ki, a keresztény identitást már nem a muszlimoktól kell védeni, hanem az ateistáktól, akik egyre többen vannak, és ha így megy tovább, a keresztény vallás előbb-utóbb kihal. Ha jön migráns, ha nem. Egyébként a kihalása tényleg várható, mert az emberek közül egyre többen jönnek rá, hogy az itteni siralomvölgyben Istennek tetsző, mások jólétén fáradozó életet élni igencsak megterhelő, sok lemondással jár, és ha véletlenül mégsincs Mennyország, nagyon ráfázhat ám az ember. Tehát itt lent kell önző, azaz nekünk kellemes életet élni, biztos, ami biztos alapon. Érdekesség, hogy a magyar kormányzati és a gazdasági élet jelenlegi nagyjai közül a kereszténység legeslegszigorúbb védelmének hangoztatása és a sűrű templomba járás mellett milyen sokan választják a második változatot.
- A másik, hogy akkoriban egyetlen ember becsvágya miatt törtek ki tömegpusztító háborúk, míg ma sok ide érkező ember egyedi igényei miatt van fegyvertelen beáramlás, akikre jellemző, hogy ugyanúgy akarnak élni, mint otthon, csak sokkal jobban. Az itteni érdekesség, hogy egy egyesült Európa közös kormányzattal már rég lerendezte volna a dolgot, gyorsan lenyesegetve a Merkel féle Wilkommenskultur vadhajtásait, és Európába már csak pont annyi migráns érkezne, amennyi az európaiak által nem vállalt, alantas munkák elvégzéséhez, és a nemzeti labdarúgó válogatottak megfelelő mennyiségű tehetséggel való feltöltéséhez szükséges. Egy darabbal se több.
Kár, hogy mi ugyanakkora erővel küzdünk a migránsok meg az egyesült Európa ellen, így sohasem fog kiderülni, hogy tulajdonképpen mit is akarunk… illetve dehogynem! Orbán akar lenni az európai Trump (az ún. szocializmussal sem az volt a baja, hogy az egy egypárti államdiktatúra, hanem hogy nem ő vezeti). Mivel azonban ehhez az európai trumpsághoz Orbán nagyon kevés, utálja az Európai Egyesült Államokat is. Nem csak a migránsokat.
Az eseményen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója elmondta még, hogy:
- az évforduló szervezői alaposan megvizsgálják a csata körülményeit, erre korábban ugyanis vagy a korlátok, vagy az akarat hiánya miatt nem volt lehetőség,
- el akarják temetni a halottakat, akiket megtaláltak a csata helyszínén,
- ki akarják emelni, hogy mindazok, akik az akkori világ legnagyobb serege ellen harcoltak, hősök voltak,
- rá kell mutatni, hogy mindez a közép-európai keresztény népek összefogásában jött létre,
- fórumot akarnak szervezni a legújabb kutatások a szakma előtti bemutatására.
Fantasztikus, nem? Csodás pontok, csodás tervezet. Főleg az alapos vizsgálat tetszik, mert ha annak a hülye Akadémiának a hülye történész kutatói nem csinálják, akkor valakinek vállalnia kell! Nem maradhat annyiban! A korlátokat ugyan nem egészen értem, hogy ugyan ki állíthatta ezeket, és milyen célból, de annyi baj legyen. Majd most átlépik. Vagy lebontják. Ahogy Orbánék a Kossuth téren már 2007-ben is.
Lelkesen várom a szakmai fórumot. Vajon mit fognak ott előadni?
