Az egyik látványterv. Forrás: maszol.ro

Csaknem másfél éve zúgott át a nyilvánosságon az Erdélyben építendő „magyar kórház” terve, tavaly április óta azonban mély csend van körülötte. Legutóbb két hete a parlamentben nem válaszolt képviselői kérdésre az Emmi államtitkára. Lehet, hogy a héten a MÁÉRT-en elhangzik valamilyen bejelentés, de az is, hogy a választások előtt a kormány már nem forszírozza ezt. Mindenesetre semmilyen magyar jogszabályban nincs nyoma a kórház tervének, sem a felröppent 5,5 milliárdos költségkeretnek.

Két éve, június elején tört be a hazai nyilvánosságba, hogy magyar költségvetési pénzből építenének kórházat Nagyváradon. Lényegében mindent Zombor Gábor, akkori egészségügyi államtitkár szavaiból lehetett tudni, aki szerint Orbán Viktor is a terv mögött áll.

Az akkor tudható információkat összefoglaló írásból is az derült ki, hogy

inkább több a kérdés, mint a válasz

arra, milyen széles körű ellátást nyújtana a kórház, vegyes, magyar és román, vagy tisztán magyar állami finanszírozású lenne, minden román állampolgár (pontosabban biztosított) kapna-e ellátást satöbbi. Aztán már arról esett szó, hogy a Királyhágói Református Egyházkerület (KREK) – a terv eredeti ötletfelvetője – magánkórháza volna az intézmény. Az akkori publikációk közt megtalálható volt az is, hogy a KREK meg is vett egy földdarabot erre a célra.

Pár nappal később tudhatta meg a publikum, hogy 5,5 milliárd forintba kerülne a „magyar kórház”. Csűry István, a KREK püspöke nyilatkozta ezt a maszol.ro-nak, eszerint

- Hirdetés -

általános kórházat építene az egyházkerület,

amelyben hiányszakterületeket is ellátnának, még egy reumatológia részleg létesítése is felmerült. Számításaik szerint az intézmény megépítése 3,5-4 milliárd forintba kerülne, az összeget a magyar állam adná. A kórház felszereléséhez 1,5 milliárd forintra lenne szükség, ezt a pénzt az amerikai és kanadai testvéregyházak támogatásából teremtenék elő. Ekkor vált ismertté a kórház látványterve is.

A magyar és román fél közti, állítólagos nézetkülönbség (például a kiadandó engedély időtartama) mellett felvetődött a romániai magyar orvosok hiányának problémája is. Erről akkor nyilvános vitába szállt egymással Cseke Attila Bihar megyei képviselő, korábbi román egészségügyi miniszter és Csűry püspök is.

S hogy még komplikáltabb legyen az ügy, az elképzelés napvilágra kerülése után az is

kérdésessé vált, hol épülne a kórház.

Nagyvárad mellé később „bejelentkezett” Marosvásárhely. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság Csíkszeredát javasolta az új intézmény helyszínéül.

A maszol.ro lényegében ugyanazokat a kérdéseket tette fel szűk két és fél éve, amelyekre ma sincs válasz: hol és mikor épülne fel a kórház, mekkora összeget szánna a célra a magyar kormány, hány ágyas és milyen felszereltségű intézményre gondoltak és egyeztettek-e már erről a román féllel. Azt a választ kapták, hogy egyelőre a terv előkészítése zajlik, a szakmai elvekről és a szakmai megalapozottságról történnek egyeztetések. „Arra, hogy pontosan milyen költségvetésből, mekkora állami szerepvállalással, hol és milyen kapacitással épülhet fel a kórház, az év második felében tudunk további tájékoztatást adni” – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) sajtóosztálya 2015-ben.

Tavaly márciusban aztán a kormány lapja, a Magyar Idők már az elképzelés

„parkolópályára kerüléséről”

írt.

Pár hétre rá, áprilisban Nagyváradon ült össze az Erdélyi Magyar Kórházügyi Egyeztető Fórumnak elnevezett testület, amelyet a KREK püspöke, Csűry István hívott össze, hogy egyeztessék azokat az erdélyi (nagyváradi és csíkszeredai) elképzeléseket, amelyekhez a kezdeményezők magyar állami segítséget kérnek – írta a Krónika.

Az ekkor elfogadott záródokumentum szerint a KREK „filantropikus, szociális gondokat is felvállaló, magyar nyelven működő nagyváradi kórházat” szeretne, illetve Tar Gyöngyi Hargita megyei tisztifőorvos szerint Csíkszeredában egy egész Székelyföldet lefedő egészségcentrum létrehozására lenne szükség.

Feltűnő, hogy az elmúlt jó két évben hazai hivatalos részről semmilyen megnyilatkozásra sem bukkantunk a kórház ügyében. Sőt, a kutakodás közben az derült ki, hogy még egy – gyakorlati szempontból semmire se kötelező –

kormányhatározatban se lelni nyomát

a „magyar kórháznak”, ahogyan költségeknek se. A diaszpóra ügyeiben oly buzgó kormánypárti megszólalások közt pedig szinte egyetlen szót se találni erről a tervről.

Itt tartottunk október második feléig, amikor a hazai politikusok közt a jelek szerint egyedüliként ezzel foglalkozó Kiss László MSZP-s parlamenti képviselő megkérdezte az Emmit, hogy épül-e kórház Székelyföldön? Arra várt választ: mikor készül el a végleges koncepció a magyar állam által Erdélybe építendő egészségügyi intézményről, kik dolgoznak ott. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára az MTI tudósítása szerint

semmilyen választ se adott,

amikor kijelentette: nem lehet tudni, hogy a képviselő pontosan kinek és minek drukkol. Emlékeztetett a szocialisták 2005-ös kampányára, amikor 23 millió románnal riogattak. Sorolta azokat a magyar beruházásokat, amelyek a Kárpát-medencében futnak, a többi között óvodafejlesztéseket és magyar nyelven oktató felsőoktatási intézmények segítését emelte ki. Az egészségügyi ellátások előrevitelét a MÁÉRT is segítheti – tette hozzá Rétvári.

A Független Hírügynökség kérdésére Kiss László elmondta, hogy egy évvel korábban már kérdezte Rétvárit, s akkor is ugyanilyen tartalmatlan választ kapott.

A szocialista képviselő megerősítette, hogy semmilyen hazai jogszabályban sincs nyoma a kórház tervének, az állítólagos 5,5 milliárdos finanszírozási összeggel egyetemben – úgy tűnik – mindössze Csűry püspök és magyarországi politikai vezetők közti „beszélgetésekről” van szó. Legalábbis, ami látható a tervből, ezzel együtt se zárja ki, hogy komoly az elképzelés.

Kiss László szerint az október 24-ei parlamenti válaszban az államtitkár által szóba hozott Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) azt is jelentheti, hogy az e hét csütörtökén kezdődő összejövetelen esetleg valamilyen bejelentésre készül a magyar kormány (a megadott témák közt ez nem található meg). A képviselőt azonban meglepné, ha elvi elköteleződésen túl más is történne. Legalábbis a választásokig, mert – látva a hazai egészségügy állapotát – tartani lehet a hazai közvélemény haragjától – mondta.

Múlt hét közepén elküldtük kérdéseinket az Emmi-be, eddig nem válaszoltak.

- Hirdetés -

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .