Robert Fico kormánya változtat elődje ukrán barát európai vonalán, és “megértőbb” Putyinnal szemben, de távolról sem annyira mint a magyar diplomácia. Közben az Európai Unió a tizenkettedik szankciós csomagon dolgozik, melynek célja az orosz agresszor megbüntetése és meggyengítése.
Csehország, Magyarország és Szlovákia mentesítést kapott a tengeri orosz olaj szállítás bojkottja alól, de ez a mentesség decemberben lejár. A Fico kormány azt szeretné elérni, hogy Brüsszel hosszabbítsa meg a mentességet egy évvel. Szlovákia uniós nagykövete terjesztette elő ezt a kérést, melyet azzal indokolt meg, hogy az ország legnagyobb olajfinomítója Pozsonyban leállna a szankció miatt, és ez dízel hiányt idézne elő nemcsak Szlovákiában, de az egész térségben. A Slovnaft a MOL tulajdona, és már korábban azt közölte Brüsszellel, hogy több időre van szüksége az átálláshoz hiszen eddig kizárólag orosz olajat finomított. A MOL kérését rögtön támogatta Szijjártó Péter külügyminiszter. A Slovnaft 350 millió eurót fordít az átállásra, a Slovnaft dízel az ukrán háborúban is fontos hiszen a tankokba is ez kerülhet.
“Politikai és technikai szempontok egyaránt motiválhatják a szlovák kérést a halasztásra”
– mondta egy magát megnevezni nemkívánó uniós diplomata a brüsszeli Politiconak.
“A szlovák kérés mögött a MOL is ott állhat hiszen a magyar cég sem kívánja felgyorsítani finomítói átállását” – hangsúlyozza Krzysztof Debiec, a varsói Keleti Tanulmányi Központ munkatársa. Aki azt is megemlíti, hogy a MOL közel áll a magyar kormányhoz. Orbán Viktor nemrég Pekingben parolázott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
“Szlovákia egy olyan állam, melynek az energia struktúrája kritikus mértékben egy másik állam kezében van. Azzal, hogy Szlovákia benyújtotta ezt a kérést, Pozsony azt mutatta meg, hogy nem is kívánja mérsékelni ezt a függést”- hangsúlyozta a lengyel szakértő, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.
A magyar és a szlovák diplomácia másképp ítéli meg az ukrajnai háborút
A két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Szijjártó Péter külügyminiszter is egyéves haladékot kért. A szlovák külügyminiszter elhatárolta magát az Ukrajnával kapcsolatos magyar állásponttól, és az 1956-os magyar forradalomhoz illetve a prágai tavaszhoz hasonlította Zelenszkij elnök ellenállását. “Mi tudjuk, hogy mit jelent az, ha egy országot leigáznak” – hangsúlyozta az Ukrajnát ért orosz agresszióról szólva az 1968-as Csehszlovákia elleni katonai akcióra utalva Miroslaw Wachowsky, aki kifejtette, hogy
“egy szuverén és stabil Ukrajna egyaránt érdeke Szlovákiának és Magyarországnak.”
