“Néha úgy tűnik mintha több Vucsics is létezne, a szerb elnök másképp beszél Moszkvában és másképp Belgrádban” – dorgálta meg Orbán Viktor barátját az orosz külügyminisztérium szóvivője. Marija Zaharova szerint Aleksandar Vucsics többször is személyesen ígérte meg Putyin elnöknek, hogy nem szállít fegyvert és lőszert Ukrajnának, amely 2022 februárja óta elszántan védekezik az orosz agresszióval szemben.
Szerbia hagyományosan Oroszország szövetségese: az első világháború is úgy robbant ki, hogy Ferenc József császár és király hadat üzent Szerbiának, mert egy szerb terrorista meggyilkolta a trónörököst, Ferenc Ferdinándot Szarajevóban, amely akkor az Osztrák – Magyar monarchiához tartozott. Pasics szerb miniszterelnök válaszul közölte:
“Ausztria macskára vadászik, de oroszlánra talál!”
Miklós cár valóban mozgósította is Európa legnagyobb létszámú hadseregét, és megkezdődött a négy évig tartó első világháború.
A második világháború idején Tito partizánjai is a Szovjetunió szövetségesei voltak, de jó kapcsolatot ápoltak az angol-amerikai szövetséggel is. Minthogy Anglia és Amerika előnyösebb ajánlatot tett a világháború után, Tito marsall őket választotta. Ezért Sztálin kiátkozta őt a kommunista táborból.
Milosevics, a nacionalista szerb diktátor is számíthatott Moszkva támogatására éppúgy, mint egykori szóvivője, Aleksandar Vucsics. Csakhogy a szerb elnök szeretne bekerülni az Európai Unióba, mert azokra a pénzekre ácsingózik, melyeket jóbarátja Orbán Viktor nemigen kap meg.
A magyar miniszterelnököt azért zárják el az uniós támogatás nagyobb részétől, mert autokratikus rendszert épít ki, de legalább ennyire zavarja Brüsszelt az, hogy Orbán Viktor vígan parolázik Putyinnal azt követően is, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában.
Vucsics azt nyilatkozta a német Ciceronak, hogy
“kész vagyok mindent felajánlani európai barátainknak”,
majd hozzátette:
“Hadianyag raktáraink tele vannak tüzérségi lőszerekkel. Ha valaki ezeket megveszi, akkor az már az ő tulajdona vagyis bárhol felhasználhatja, akár Ukrajnában is.”
Az ukrajnai háborúban óriási a lőszerhiány mind a két oldalon, mert a felek olyan intenzíven lövik egymást, hogy saját lőszergyáraik nem győzik az ellátást. Putyin elnök még Észak Koreába is elzarándokolt a tüzérségi lőszerekért.
A szerb elnök elmondta, hogy országa több lőszert gyárt, mint Franciaország, és ezt szeretné eladni az Európai Uniónak, amely azután tovább adhatná Ukrajnának. Ez ugyanaz a modell, amelyet Trump talált ki: az amerikai fegyverekért, melyek Ukrajnába kerülnek, az európaiak fizetnek.
Miből?
Brüsszel egyrészt a lefoglalt orosz vagyon terhére akar kölcsönt felvenni, és ebből finanszírozni Ukrajna támogatását. Csakhogy ez jogilag problematikus, ezért tiltakozik ellene a belga miniszterelnök, akinek hazája őrzi a több mint 100 milliárd eurós orosz vagyon javarészét. Putyin megbízásából Orbán Viktor is tiltakozik ez ellen. A magyar miniszterelnök az Ukrajna elleni verbális agressziót a választási kampány központi elemévé akarja tenni, hogy elterelje a figyelmet a kínosan sikertelen hazai gazdaságpolitikáról.
A magyar miniszterelnök élvezi Putyin támogatását éppúgy, mint Trumpét, de az Európai Unió vezető országai: Németország és Franciaország nem is nagyon titkolják, hogy szívesebben látnák Magyar Pétert a miniszterelnöki székben Budapesten, mint Orbán Viktort, akinek oroszbarát külpolitikája kicsapta a biztosítékot a Tettrekész államok fővárosaiban.
A Tettrekész államok azért támogatják Ukrajnát, mert attól tartanak, hogyha veszni hagynák Zelenszkijt, akkor Putyin vérszemet kapna, és tovább nyomulna előre.
Ezért lépett be a NATO-ba Finnország és Svédország, ezért vesznek részt a Tettrekész államok szövetségében Lengyelország és a balti államok. Németország és Franciaország viszont azért támogatja Ukrajnát, mert erre hivatkozva közös uniós hitelfelvételre lenne szükség. A német közvélemény ezt nemigen akarja elfogadni, és Putyin németországi ügynöke, az Alternative für Deutschland mindent meg is tesz ezért, de Friedrich Merz kancellárnak kell a plusz pénz ahhoz, hogy megoldja Németország gazdasági válságát. Mario Draghi ugyanis a közös hitel felvételét nemcsak arra javasolta, hogy ebből finanszírozzák a közös hadiipari fejlesztéseket és Ukrajna támogatását, hanem arra is, hogy a digitális forradalom felgyorsításával csökkentsék Európa lemaradását ezen a téren.
Lesz-e Magyarország orosz – kínai protektorátus Trump áldásával?
Valójában ez lett volna az igazi tétje a washingtoni csúcstalálkozónak, de erről senki sem mondott semmit sem. Stratégiai kérdéseket valószínűleg nem is vitatott meg Donald Trump és Orbán Viktor, mert mind a ketten kénytelenek a rövid távra koncentrálni. Orbánnak meg kell nyernie a jövő áprilisi választásokat, mert különben egész gondosan felépített birodalma összeomlik. Trumpnak pedig el kell kerülnie a republikánusok nagy vereségét, a jövő év őszi választásokon, amikor megújul az egész képviselőház és a szenátus egyharmada.
Ha a demokraták nagyot nyernek, akkor béna kacsát csinálhatnak Donald Trumpból – megvétózva fontos döntéseit.
Ebből Trump most kapott is egy kis előzetest: a republikánusok pofára estek az önkormányzati választásokon New Yorkban és másutt. Másrészt rekordot dönt a kormányzati leállás, amely már a légi közlekedést akadályozza az Egyesült Államokban, ahol a nagy távolságok miatt ez a meghatározó közlekedési forma.
Mindettől függetlenül Trump nemigen hagyhat jóvá egy orosz – kínai protektorátust Magyarországon vagy Szerbiában. Ezt vette észre Vucsics szerb elnök is, és valószínűleg Orbán is tudja, hogy előbb vagy utóbb búcsút kell intenie az orosz energia szállításoknak. Trump állítólag – Orbán állításával ellentétben – csak egyéves mentességet adott. Putyin viszont az energia szállításokon keresztül pénzeli Orbánt. A magyar miniszterelnöknek alternatív pénzforrást kell találnia, és ez nem lesz könnyű, mert nem véletlenül mondja azt a Hitlert megszemélyesítő gengsztervezér Bertolt Brecht darabjában, hogy
“ingyen csak a halál jön!”
