Szép, új világ

0
1159
nyugatifeny.hu

Képzeljünk el egy háromtagú családot. Apa, anya, 14 éves gyerek. A család demokráciában él, mindent megbeszélnek, ám mivel erősen különbözők, a kívánságaik is mások, azaz valamelyiküknek mindig engedni kell.

Egy napsütéses vasárnapon a fiú focizna az apjával, az anya a főzés helyett kirándulni menne, utána családi ebéd egy étkezdében, az apa meg TV-t nézne, mert hétvégére már elege van a mozgásból, és pihenni akar. Bőven van vita, ezek néha elmérgesednek, akár kiabálásba is torkollhatnak, és mindhármukat sokszor fogja el a „Nem az lesz, amit én akartam” kellemetlen érzése, amely abból következik, hogy a demokrácia révén akár az is lehetett volna, de nem az lett. Ráadásul sok az utólagos szemrehányás, mert mikor valami nem sikerül, akkor azt, akinek az elképzelése győzött, de a végrehajtás során kudarcba vezetett, a többiek természetesen hibáztatni fogják.

Antidemokratikus működés esetén van egy főnök, ő mondja meg, mi legyen, a másik kettőnek pedig minden esetben kuss. Ebben a családban senkit nem fog el a „Nem az lesz, amit én akartam” érzés, hiszen a két nemfőnök tudja, hogy úgysem lehet az, amit ők akarnak, a főnök meg tudja, hogy úgyis az lesz, amit ő akar. A szabályok világosak, rend van és fegyelem, nem kell harcolni senkivel senkinek, vita nuku, más hibáztatása nyista, azaz sokkal egyszerűbb, gondolkodásmentesebb és kevésbé fájdalmas az élet, mint a demokratikus családoknál. Ha van kaja, fűtés/klíma meg okostelefon, akkor még a nemfőnököknek is. A pszichológiában ismert Stockholm szindróma kisebb mértékben ugyan, de a mindennapi életben is működik.

Nem véletlen hát, hogy egy brit kutatásból kiderült, a legfiatalabbak, akik még nincsenek beavatva a demokratikus gondolkodás titkaiba, inkább az antidemokráciát preferálnák. Többségük támogatná, hogy egy erőskezű vezető irányítsa az országot, továbbá a parlamenttel és a választásokkal se kelljen bajlódni, derül ki egy közvélemény-kutatásból, amelyet 13 és 27 év közötti korosztályban végeztek (írja az Independent). A felmérés szerint a generáció tagjainak 52 százaléka egy autoriter vezetést szeretne, a korosztály egyharmada szerint pedig az is jó lenne, ha a hadsereg irányítana. Meglepő eredmény, pláne, hogy ez az Egyesült Királyság ahol a parlamentarizmusnak elképesztően erős hagyománya van. Ahogy beszélik, a két világháborúban győztes, kövér, szivarozó és nagyon brit miniszterelnök mondta azt, hogy „A demokrácia rendkívül rossz kormányzati forma, de jobbat még nem találtak ki”, erre itt van most ez a felmérés, amely szerint a fiatalok számára mégiscsak van jobb… vajon mi történt? Mi történhetett?

A politika szükségességét az adja, hogy az emberek akarnak valamit, ami jelenleg nincs meg nekik. Leginkább jólétet meg pénzt, hogy ne annak a megszerzésével kelljen foglalkozniuk, hanem azokra a dolgokra jusson elég idő meg energia és persze pénz is, amelyeket ők szeretnek csinálni. Ha ez a feltétel jelenleg nem adott, akkor keresni kell egy pártot, amely pont azt hirdeti, amit a potenciális választó akar, és úgy ígéri, ha hatalomra jut, azt fogja majd erőltetni. Ha pedig sok ilyen potenciális választó van, akkor az a párt a legközelebbi választáson sikert ér el, és kormányra jut.

- Hirdetés -

A legtöbben minden országban a (relatíve) szegények vannak, ezért az ember azt hinné, mindig a baloldal nyer, de ez nem így van, mivel ők a legkönnyebben átverhetők. Például azt hiszik, hogy ha egy országban létezik rezsicsökkentés, akkor az egyenlően támogat mindenkit, pedig dehogy. A legtöbb támogatást a legtöbbet fogyasztók kapják. „De legalább mi is kapunk valamit!” – mondják a szegények, holott ami nekik a rezsicsökkentés haszna, azt az ÁFÁ-n keresztül simán visszafizetik a kisboltban (a kormánynak nincs pénze, abból rezsicsökkent, amit adóban beszed), ráadásul az olcsó dolgokkal senki nem takarékoskodik, azaz a rezsicsökkentés még Magyarországnak is rossz, mert több energiahordozót kell államilag vásárolni, és az erre fordított pénzt a kormány máshonnan vonja el. Például az egészségügyből… illetve mégsem, onnan ugyanis már nincs mit, ezért keresni kell egy ágazatot, amely még nem érte el a totálisan lerohadt állapotot (pl. MÁV), és ott lemondani az összes beruházást (se új szerelvény, se pályafelújítás), vagy eladni külföldieknek az értékes területeit, hogy még legyen valamicske pénz. Normál országokban persze nem árukat meg szolgáltatásokat támogatnak, hanem a szegényeket, így a kormánynak jóval kedvezőbb a helyzet, mert a rezsicsökkentés eltörlése révén megspórolt pénznek egy része is elég a szegények támogatásához.

Ezeket a szomorú megállapításokat a szegények sajnos nem ismerik, így aztán a másra szavazás helyett sokat imádkoznak a jóságos Orbán Viktorért aki vagy ezerszer elmondta már azt a hülyeséget, hogy átlag 181 000 forinttal támogatja a háztartásokat havonta, ami, ha igaz lenne, azonnali államcsődöt okozna (évi 9000 milliárd HUF). A pontos számokról fogalma sincs, igaz, honnan is tudná azokat?

Az imádkozás irányából hamar kiderül, hogy kire szoktak a szegények szavazni. „De ha nem tudják, hogy mi a helyzet, akkor miért nem világosítjátok föl őket?” kérdezhetné kerekre nyílt szemmel a magyar helyzetre rácsodálkozó idegen. Hogy miért nem? Azt senkise tudja. Még én sem.

A fentiek alapján az embert akkor nem érdekli a politika, ha „jól elvan”. Vagy legalábbis azt hiszi, mert azt hitetik el vele, hogy ez minden világok legjobbika. Az egyetlen kívánságuk, hogy hagyják őket békén, de tényleg, akkor szegényen ugyan, de elvegetálnak valahogy. Ehhez a legmegfelelőbb az erőskezű vezető, aki az őket esetlegesen zavaró tényezőket kordában tudja tartani (migránsok, hajléktalanok, szankciók, Soros, Brüsszel, mikor kiket). Magyarország választói tudják, hogy Orbán Viktor már csak nevéből adódóan képes erre. Néha kiküldik ugyan szavazáskor a folyosóra, de akkor is!

Nyugaton kicsit más a helyzet. Miután ott mind nagyobb a jólét, nincsen szükség semmiféle átverésre. Ha az embernek van okostelefonja, az egész napi szórakozása nem kerül sokba, így aztán egyre többen vannak, akik ott sem kérnek mást a politikától, csak nyugalmat, hogy egyrészt bármikor (ez már adott), másrészt a költségvetésükbe jól beleférő összegért (ez is adott) szórakozhassanak. Különösen igaz ez azokra, akiknek még dolgozniuk sem kell, mert jó szüleik eltartják őket. Ráadásul egyre idősebb korukig (mamahotel), így aztán 13 és 27 éves kor között a francot sem érdekli más, csak hogy zavartalanul piszkálhassa a készülékét.

Nagy Britanniában sok az idegen (akár ott született, akár nem), és a demokrácia szabályai szerint velük is úgy kell bánni, mint az őslakossággal, sőt előnyben kell részesíteni őket, és nagyon ügyelni az érzékenységükre, ezért gondolja úgy a felmérés szerint a többség, hogy ebből elege van, emiatt szeretnének kevesebb demokráciát plusz erőskezű vezetőt, vagy akár a hadsereget is, amely majd rendet csinál! Ahogyan régen a gyarmatokon is.

A többi európai államból ilyen felmérést nem ismerünk, de az mondható, hogy az erőskezűek mindenütt jönnek fölfelé. Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország valamint a többi ország lakói egyre kevésbé szeretik a humánus demokráciát. Ebben a hozzáállásban van is valami, mert ha valaki nem racionális módon, hanem érzelmileg demokrata (bizony sokan vannak így), hajlamos túllihegni a másság elfogadását a migráns, woke és pc témákban, és kezdi úgy érezni, hogy nem elég az egyenlőség, hanem még pozitív diszkriminációra is szükség van. Az meg aztán olyan hülyeségekbe torkollik, amiket az erőskezűek fizetett skriblerei könnyen tudnak gúny tárgyává tenni, és az nem a demokraták malmára hajtja ám a vizet!

Szóval csak semmi plusz a másságoknak, aki érzékeny, az menjen haza, mert nálunk, Európában ilyesmiken bukhat meg a demokrácia, és narcisztikus pszichopaták vehetik át sok országban a hatalmat (sajnos van, ahol már át is vették), akik nem a racionális (tudományos) gondolkodás, hanem az úgynevezett „józan ész” alapján intézik a dolgokat, de még abból sincs sok nekik. Ez erősen látszik is az ilyen vezetővel megáldott országokon.

A demokráciára szükség van. Nem szabadna hagyni, hogy jószándékkal kikövezett úton jussunk a demokráciamentes Pokolba.

- Hirdetés -

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .