Donald Trump elnök egyik legelső intézkedése volt, hogy bejelentette: az USA kilép az ázsiai és csendes-óceáni országok szabadkereskedelmi egyezményéből, melyet még Obama kezdeményezett.
Washington akkor azért akart szabadkereskedelmi övezetet létrehozni a világ GDP-jének 40 százalékát adó 12 országból, hogy így fékezze Kína dinamikus előrenyomulását a globális piacokon. Trump viszont azzal érvelt: az ázsiaiak elveszik az amerikai munkahelyeket.! A 11 másik tagállam megdöbben, hiszen a két legaktívabb ázsiai export nagyhatalom, Kína és Dél Korea nem volt tagja az övezetnek. Ausztrália, Brunei, Chile, Japán, Kanada, Malajzia, Mexikó, Peru, Új Zéland, Szingapúr és Vietnam vezeti addig tanakodtak, míg végül létrehozták az új szabadkereskedelmi övezetet – immár az USA nélkül.
Ráadásul ez már nemcsak szabadkereskedelmi övezet, hiszen sok más szabályt is egyeztetnek például a tagállamok polgárainak munkavállalását az övezeten belül, a környezetvédő rendelkezések egységesítését stb.
A bejelentést épp a davosi világgazdasági fórumra időzítették.
Az ünnepélyes aláírás március 8-án lesz. Japán, mely az övezet igazi nagyhatalma, hangsúlyozza: Amerika előtt nyitva a kapu, ha Trump meggondolja magát.
Különösen Kanada és Mexikó örül a szabadkereskedelmi egyezménynek. Hétfőn ugyanis újrakezdődtek a tárgyalások Montrealban az Alena-ról. Ez a két országon kívül az USA-t egyesíti egy szabadkereskedelmi övezetben. Trump szerint jól haladnak a tárgyalások, de a két kisebb partner szempontjából ez azt jelenti, hogy az USA lenyomja Kanadát és Mexikót.
Japán a maga részéről folytatja a szerződéskötést: júliusban megállapodott egy szabadkereskedelmi egyezménytől az Európai Unióval. Ahol Cecilia Malström kereskedelmi biztos közölte: ha Trump így folytatja, akkor az EU veszi át a vezető szerepet a világkereskedelemben. „Az amerikaiak saját magukat lőtték lábon azzal, hogy kivonulnak a világkereskedelemből. Ha nem ők határozzák meg a szabályokat, akkor mi fogjuk azt megtenni más államokkal együtt”- mondta.
„Az EU megoldja a brexit válságot és minthogy Amerika visszalép, ezért mind többen hozzánk fordulnak vezetésért vagy partneri kapcsolatért.” Amit Malström a legrosszabbnak tart az nem más, mint a WTO elleni támadás. Decemberben a WTO tanácskozásán az USA megvétózta új bírák küldését abba a tanácsba, mely a nemzetközi kereskedelmi vitákat rendezi. Szerinte ha így megy tovább, akkor ez ellehetetleníti a világkereskedelmi szervezet működését.
Az EU megteszi, amit megtehet a világkereskedelem védelme és fejlesztése érdekében: szabadkereskedelmi egyezményt kötött Kanadával, elfogadott egy – még nem végleges – szabadkereskedelmi egyezményt Japánnal. Idén pedig tárgyal Mexikóval illetve a Mercosur államokkal egy szabadkereskedelmi egyezményről.
Az EU – Trumppal ellentétben – a globális kereskedelem fellendítésére törekszik – kölcsönös előnyök alapján.
Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly Davosban hosszú beszédben állt ki a globális szabadkereskedelem mellett. Ráadásul ez három nappal azelőtt hangzott el, hogy Donald Trumpot beiktatták volna Washingtonban.
„Brilliáns volt Hszi Csin-ping beszéde Davosban. Csakhogy a szép szavakat nem követték tettek. A gyakorlatban nem tapasztaljuk azt, hogy a kínaiak könnyítenének azokon a feltételeken, melyek a külföldiek üzleti lehetőségeit jelentik Kínában. Sőt, az EU azt tapasztalja, hogy egyre nehezebb az európai befektetők dolga Kínában. Hszi Csin-ping nem tud, vagy nem akar érvényt szerezni mindannak, amit a szabadkereskedelem érdekében elmondott Davosban”- hangsúlyozta az EU kereskedelmi biztosa.
Cecilia Malström ott van Davosban a világkereskedelmi fórumon. Ez egy EU biztos szempontjából nem igazán meglepő. Annál inkább az, hogy az antiglobalista húrokat pengető Donald Trump is elmegy Davosba. „Mit fog ott mondani, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy az EU továbbra is kiáll a szabadkereskedelem mellett. Mi szeretnénk, hogyha az Egyesült Államok is ezt tenné, és errefelé vezetné a világot. Ha nem hajlandó erre, akkor mi, az EU tesszük ezt meg”- jelentette ki Cecilia Malström.
