Surányi György cikkét a Portfolióban című portál közölte, melyben egyértelműen a kormány gazdaságpolitikáját tette felelőssé a magas inflációért.
Bár a Nemzeti Bank szigorít, de folytatja kötvény vásárlási programját, és ezzel maga is táplálja az inflációt, amelyet a forint állandó leértékelődése is erősít – hangsúlyozza Surányi György, a jegybank korábbi elnöke, aki a Portfolió portálnak nyilatkozott.
„A hazai infláció különbözik attól, amelyet az Óceán két partján lehet tapasztalni, mert itthon az infláció nem az idén kezdődött el hanem már ötödik éve tart”
– hangsúlyozza Surányi György. Vagyis tulajdonképp Orbán Viktor gazdaságpolitikának szerves részéről van szó, melyet egyaránt megvalósít Matolcsy György a Nemzeti Bank élén és Varga Mihály a pénzügyminisztériumban.
Surányi idézi egy korábbi írását az inflációról, mely a HVG-ben jelent meg még 2018-ban.
„Ha a jegybank tovább lazít… akkor egyszercsak arra ébredhet, hogy elveszíti az ellenőrzést az infláció fölött. Arról nincs szó, hogy az infláció elszabadul, de … 5-7% közé felmehet.”
A legutóbbi inflációs adat 6,5% volt.
„A gazdaságpolitika valamennyi alrendszere összehangoltan egyirányban, az infláció emelkedése felé mutat” – hangsúlyozza Surányi. Aki a következő tényezőket sorolja fel:
1/ ultra laza fiskális politika
2/ idei fiskális túlfűtés – választások miatt
3/ uniós támogatások felhasználása
4/ jövedelempolitika
5/ monetáris politika
6/ a forint tudatos leértékelése
7/ a Nemzeti Bank a kamatláb emeléssel párhuzamosan továbbra is dönti a pénzt a gazdaságba
Antiinflációs politika
Ezt javasolja a Nemzeti Bank egykori elnöke Matolcsy Györgynek meg persze mindenkinek, akinek jövőre köze lehet a magyar pénzügyekhez.
„Az inflációt kézben tartani csakis a gazdaságpolitika valamennyi alrendszerének összehangolt, következetes antiinflációs elkötelezettséggel és cselekvésével lehet”
– állapitja meg Surányi, aki nem teszi fel a kérdést: vajon milyen következménye lenne egy következetes infláció ellenes politikának az életszínvonalra?
Márpedig Orbán Viktor épp emiatt követi az inflációs politikát, mert csak ily módon tudja megszilárdítani népszerűségét, mely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megőrizze a hatalmát a jövő évi választáson.
A gazdaságpolitika ancilla politicae (a politika szolgálólánya) Orbán Viktor felfogásában vagyis mindennek a hatalom megtartását kell szolgálnia. Ehhez pedig
meg kell teremteni az életszínvonal javulást vagy annak legalább az illúzióját a társadalom többsége számára.
Az inflációs politika pontosan erre alkalmas hiszen miközben a lakosság jövedelmei emelkednek az infláció elveszi ennek jórészét. A lakosság jövedelmeinek emelkedéséért a kormányt éltetik, az árak emelkedéséért pedig a piacot hibáztatják, melyet „a jóságos állam megrendszabályoz”. Lásd az üzemanyag árak befagyasztását.
A forint szisztematikus leértékelésével lehet azt elérni, hogy a reálbérek euróban vagy dollárban ne növekedjenek vagyis a külföldi befektetők számára még mindig előnyösek maradjanak.
Ezért minden politikai vezetésnek alaposan meg kell fontolnia egy antiinflációs politikát, mert az biztos népszerűség vesztéssel jár.
Orbán kockázata viszont az, amire Surányi utal: az infláció kicsúszik az ellenőrzés alól! Ezt sem a hazai közvélemény sem pedig a külföldi befektetők nem bocsátanák meg Orbán Viktornak. Ezért jár kötéltáncot Matolcsy György, akinek úgy kellene megfognia az inflációt, hogy közben ne sértse a nagy célt: Orbán újabb választási győzelmét 2022-ben.
Mi történik a magyar gazdaságban? (Infláció, kamatok és a közelgő választások)
https://egyvilag.hu/index.shtml#PT109_gazdasagpolitika