Soros az ősbűn

Mint arról a jobboldali médiából (MTVA inkluzíve) sűrűn értesülhetünk, S.Gy. alias G.S. élet-halál ura, és ha az Ankara-Budapest tengely nem lenne jó formában, zúgva, bőgve törné át a gátat, mely mesés Kipcsákiánk egyetlen védelme ellene. Már kezdhetnénk is megnyugodni, amikor újabb patást szabadít ránk S. Gy. alias G.S. fia, Alex Soros képében.

A Nyugat már rég övé, laza mozdulattal döntötte be a britek valutáját, taszít nyomorba országokat, szakít el szeretteket szeretteiktől, szörnyű erejére döntő bizonyíték, hogy a telefonján ott van von der Leyen száma, így az elnökasszonyt bármikor fel tudja hívni, szegény feje csak egy marionettbáb a Fenevad vaskesztyűs kezében, közben a másik kéz parancsot oszt, és veszteget.

Soros, mint tudjuk, tőzsdecápa. Ezt is a minél rosszabb színben való feltüntetése érdekében írják, lévén a cápa aljas gyilkos, mivelhogy húst eszik. Mentségére legyen mondva, különben éhen döglene, ráadásul, ha megszámoljuk, hány ember halálát okozta cápa, és hány cápáét az ember, meglepő számokhoz juthatunk. Megjegyzendő még, hogy emberhalált csak akkor okoz a cápa, ha az ember odamegy, ahol a cápa van, míg fordítva ilyen nem létezik, ugyanis emberlakta tájon odament cápával nem találkozott még senki.

A tőzsdecápát nem az éhség hajtja, hanem a szerencsejáték ördöge. Ott fogadhat a többi spekulánssal, és ha nagy pénzt tesz például arra, hogy a font majd esni fog, hatalmas összeget is nyerhet, természetesen csak akkor, ha a font esik. Ha nem, akkor ő fizet.

A hatalmas pénz persze relatív. Magánzókhoz képest tényleg az, viszont a Bank of England-hez képest zérus, és ha valaki elhiszi, amit a NER média állít, hogy Sorosnak a font hajdani eséséhez valamiféle köze lenne, vagy hogy a fogadásaival tönkretett volna bárkit azokon kívül, akikkel fogadott, annak az agyi képességeiről inkább nem nyilatkozunk.

Összefoglalásként mondható, hogy Soros pénzemberként közepes, az EU-ra kevesebb hatással bír, mint Deutsch Tamás (Soros nem szavaz), amit csinál, az a jognak, és a jó erkölcsnek megfelel, a vagyona pedig sokakéval ellentétben nem lopott.

Annak adja, akinek akarja. Orbán is annak adja, akinek akarja, csak ő a miénket.

Soros filantróp. Ez abban mutatkozik, hogy nem a medenceparton sütteti magát elterülve harmincszobás tengerparti villája mellett, hanem mászkál a nagyvilágban, ír, szónokol és támogat, persze saját ízlésvilága által meghatározottan, ami a legnagyobb hiba. Jobban megbecsülnék nálunk, ha például a CÖF-öt segítené, hogy kétnaponta felvonuljanak, de ő a pénzét inkább a jogvédőknek adja. Az persze a regnálóknak kellemetlen, hogyha a jogvédő hepciáskodik. Pláne, ha a vádat az EU átveszi.

A jogvédést a szankciókba fulladt, velejéig romlott, halódó (részben halott) Nyugat normálisnak tekinti, viszont a Kelet egyik kis államának vezetése úgy értelmezi a szuverenitást, hogy ő otthon korlátozhatatlan, és aki ezt számon kéri, vagy a számonkérést támogatja, ellenségnek minősíttetik.

Így aztán Soroson kívül is van ellenségünk bőven, főképp a régi jóbarátok (V4, Néppárt), meg a szövetségesek (EU, NATO). A kipcsákok magától értetődőn nem tartoznak ide, mert velük nincsen semmiféle komoly kapcsolat, ezért tökmindegy nekik, hogy nálunk mi van… meg aztán otthon ők is verik az asszonyt meg a gyereket. Nem szólhatnak ránk egy szót se.

Soros mindenható, de nem tévedhetetlen.

A nagy migránsmizéria idején valóban egymillió emberről írt, amennyit szerinte az 500 milliós Európának évente be kell tudni fogadnia, de ezt hamar háromszázezer főre módosította, és a végére odaírta, mindenki olyan helyre menjen, ahol szívesen fogadják, és ahol szívesen lenne maga is. Szerinte ez a befogadás sine qua non-ja. Mivel itthoni regnálóink a kifejezést nem egészen értették, rögtön ordibálni kezdtek, hogy

„Brüsszel migránsügyben a Soros tervet hajtja végre!”.

Ez persze erősen füllentésszerű, mert valami teljesen mást sikerült Brüsszeléknek végrehajtani: 2015-ben Németországba a Soros javaslat szerinti ötvenezer helyett negyvenszer annyi, azaz kétmillió migráns érkezett. A nagy ordítozás közepette

miniszterelnökünk nem vette észre, hogy Soros az ő szekerét tolja, és nem csak hogy jóval kevesebb befogadottat javasol a ténylegesen megérkezettnél, de hozzánk egyet sem küldene.

Bizony. Nem vette észre. Vagy nem akarta észrevenni? Utóbbi esetben egy cél jöhet nála szóba, mégpedig a megszokott néphülyítés.

Sorost illetően mostanában megint felpörgött a verkli, ugyanis valakinek sikerült egy olyan szöveget kiásnia, amelyre az összes NER-es szerencsétlen rávetődhetett.

Egy Soros írás harminc évvel ezelőttről (1993):

„Mellesleg a kelet-európai emberállomány és a NATO technikai képességeinek kombinációja nagymértékben növelné a Partnerség katonai potenciálját, mivel csökkentené a NATO-országok számára a hullazsákok kockázatát, ami a legfőbb korlátja a cselekvési hajlandóságuknak. Ez életképes alternatíva a fenyegető világrendetlenséggel szemben.”

Mikor ezt írta, már felbomlott a Szovjetunió, épp felbomlik Csehszlovákia, a volt jugoszláv tagköztársaságok között tart a kegyetlen háború, a szétesett szocialista tömb országainak NATO csatlakozása még a fasorban sincs, a gazdaságuk meg éppen összedől. A helyzet keletszerte rendkívül veszélyes. Ekkor javasolja Soros, hogy vezessék be az ún. NATO Partnerséget, amely nem tagságot jelent, hanem egy katonai védőernyőt, így, hogyha valahol kitör a balhé (lásd az utolsó mondatát, ettől félve írta, amit írt), nem kell mindenhová amerikai katonákat küldeni. Fel lehet fegyverezni a NATO szerint helyes célért küzdő partnerországokat is, ezzel a hullazsák kockázat csökkenthető. Az olvasni nehezen tudóknak: nem megszüntethető, hanem csökkenthető.

Így a NATO könnyebben tudna tőle távoli, nem NATO tagországban kitört erőszakos konfliktusokat szintén erővel lecsendesíteni, mert egyik NATO ország lakossága sem lelkesedik az idegen célért idegenben harcoltatandó honfitársainak odaküldéséért.

A NATO-nak persze nem az idegen cél a fontos, hanem a konfliktus igazságos rendezése, hogy ne vezessen újabb konfliktusokhoz.

Az agresszor mohósága közismerten létezik. Ahogy sajnos az atombomba is.

Jelenleg is ez történik pontosan. A pszichopata tömeggyilkos, aki Nagy Katalin mellé akart kerülni a történelemkönyvekben, a világ által oly könnyen átengedett Krím félsziget után vérszemet kapott, és ha az ukránok nem állítják meg a Nyugat technikai segítségével, már talán nem csak álmaiban Varsónál tartana, ahonnan Berlin is csak egy ugrás. Mint tudjuk fiatalkorának szép emlékű városa.

A másik lehetőség persze az lett volna, hogy ne az ukránok harcoljanak az orosz támadókkal az ukrán érdekekért, hanem a NATO (főleg amerikai) katonák, akikből sokat vinnének haza hullazsákban. Soros ezért az elsőt javasolta, azaz hogy nem közvetlen NATO célért ne csak NATO katonákat küldjenek a frontvonalba, hanem főleg a helyieket. Ezt sikerült a NER szerencsétlenjeinek félremagyarázni, és arról írnak, hogy Soros minket akar feláldozni idegen célokért. Azt a kérdést, hogy a NER-ben nincs elég tudás, vagy ellenkezőleg: tudatosan terjesztenek hazugságokat nehéz eldönteni, ez utóbbinak van több esélye.

Van persze egy harmadik módszer is: ne harcoljon senki, vigyen Putyin, amit akar, csak nekünk magyaroknak legyen drága kőolajunk és gázunk, amivel az országnak ugyan nem jobb, de a MET-en keresztül biztosítottak a kivételezettek bevételei, az inflációval továbbra is ráolvasásos módszerrel küzdünk, az adókkal és a szociális háló megrövidítésével az államháztartás fenyegető hiányát is foltozgatjuk, míg a felelősséget simán áttoljuk azokra akik nem felelősek azért, hogy rossz döntésekkel gödörbe kormányoztuk az országot.

Még szerencse, hogy a NATO másképp gondolja, így az alábbi Orbán Viktor monológ csak a képzelet szüleménye:

„Mikor Putyin megtámadta Ukrajnát, a békéről hablatyoltam, mert nem Magyarország bekebelezéséről volt szó. Hálisten a NATO hallgatott rám, és átengedte Putyinnak.

Mikor utána Putyin megtámadta Moldáviát, a békéről hablatyoltam, mert nem Magyarország bekebelezéséről volt szó. Hálisten a NATO hallgatott rám, és átengedte Putyinnak.

Mikor utána Putyin megtámadta Lengyelországot, a békéről hablatyoltam, mert nem Magyarország bekebelezéséről volt szó. Hálisten a NATO hallgatott rám, és átengedte Putyinnak.

Mikor utána Putyin megtámadta Romániát, a békéről hablatyoltam, mert nem Magyarország bekebelezéséről volt szó. Hálisten a NATO hallgatott rám, és átengedte Putyinnak.

Ma már azt mondják, mi következünk, és én hiába hablatyolok arról, hogy meg kéne minket védeni, csak a röhögés lesz a brüsszeli NATO központban egyre hangosabb. A nyugatiak azt mondják, ők még véletlenül sem helyezik Magyarország érdekeit a saját országaik érdekei elé…

…vajon ez a szöveg honnét olyan ismerős nekem?”