Donald Trump négy nappal a németországi parlamenti választások után, csütörtökön, telefonon gratulált Angela Merkel kancellárnak a győzelemhez.
A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai elnök sok sikert kívánt negyedik kormánya megalakításához Angela Merkelnek. Az elnök hangsúlyozta a Washingtont és Berlint összekötő „mély kapcsolatokat”, valamint „az Egyesült Államok elkötelezettségét a német kormánnyal és a német néppel fennálló erőteljes és régmúltra visszatekintő szövetség mellett”.
A telefonbeszélgetésben megvitatták Irán Közel-Keleten játszott szerepét, és azt is, hogy hogyan lehetne békés úton mentesíteni a Koreai-félszigetet az atomfegyverektől.
Donald Trump és Angela Merkel között korábban nem volt feszültségektől mentes a viszony. Az amerikai elnök erőteljesen bírálta a németeket az európai migránsválság kezeléséért, és az ország gazdaságpolitikáját is.
Júliusban a G20-as országcsoport Hamburgban megtartott csúcstalálkozóján viszont az amerikai elnök bár korábbi álláspontjait fenntartotta, dicsérte Merkel kancellár vezetői képességeit is.
Az új rakéta hatótávolsága 2000 kilométer lesz és több robbanófejet is hordozhat – hangsúlyozta az iráni forradalmi gárda légierejének parancsnoka. Izrael épp Irán növekvő támadó képességére hivatkozva kéri Trump elnököt, hogy mondja fel a hat nagyhatalom és Irán nukleáris egyezményét. Az iráni elnök korábban az ENSZ-ben keményen reagált Trump kijelentésére, mely szerint Irán egy terrorista, gengszter állam.
„Trump egy gengszter és egy gengszter nem tehet tönkre egy nemzetközi egyezményt” – mondta Haszán Róháni elnök, aki az ENSZ közgyűlésében visszautasította Donald Trump bírálatát, mely Észak Koreával együtt a világot fenyegető terrorista államnak titulálta Iránt. Az Egyesült Államok elnöke arra is célzott az ENSZ-ben, hogy felmondhatja az egyezményt, melyet hat nagyhatalom kötött Iránnal annak nukleáris programjáról. Erre válaszul nevezte Róháni gengszternek az Egyesült Államok elnökét.
Haszán Róháni iráni elnök az ENSZ ülésén 2017. szeptember 20-án (MTI/EPA/Justin Lane)
Korábban az iráni elnök a CNN-en fejtette ki, hogy az USA nagy árat fizetne azért, ha kilépne a nukleáris egyezményből.
„Fel vagyunk készülve arra az esetre, ha az Egyesült Államok kilép a nagyhatalmak és Irán nukleáris egyezményéből”
– mondta Róháni elnök a tévének adott exkluzív interjúban.
Évekig tartó tárgyalások után hat nagyhatalom – az USA, Kína, Oroszország, Nagy Britannia, Franciaország és Németország – megállapodott Iránnal abban, hogy a közép-keleti állam csak békés célból fejleszti nukleáris technológiáját. Az egyezményt az Obama adminisztráció írta alá és Donald Trump a választási kampány során „a lehető legrosszabbnak” nevezte azt.
Ezzel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bírálatához csatlakozott, aki szerint az USA és a többi nagyhatalom hibát követett el az egyezmény aláírásával. Netanjahu Iránt Izrael esküdt ellenségének tartja, hiszen a vallási vezetés a zsidó állam létét sem ismeri el. Haszán Róháni elnök viszont, akit nemrég újra elnökké választottak, a mérsékelt irányzat képviselője, és fontos szerepet játszott az egyezmény elfogadtatásában Iránban.
Donald Trump október 15-ig dönthet az Iránnal megkötött nemzetközi egyezmény felmondásáról.
Kim Dzsong Un „a történelem legkeményebb ellenlépésének” megfontolásával fenyegette meg pénteken az Egyesült Államokat válaszul arra, hogy az amerikai elnök is megfenyegette korábban Észak-Koreát.
Kim Dzsong Un hírügynökségi jelentések szerint „tébolyodottnak” nevezte az amerikai elnököt, akinek keddi kijelentéseit „a történelem legbőszebb hadüzenetének” minősítette – írja az MTI.
„Szavai megerősítettek abban, hogy az általam választott út a helyes, és ez az egyetlen követhető” – mondta az észak-koreai atom- és rakétaprogramra utalva. A KCNA észak-koreai állami hírügynökség azt is idézte tőle, hogy Trump
„drágán meg fog fizetni a szavaiért”.
A Guardian azt írja, hogy Ri Jong Ho észak-koreai külügyminiszter magyarázata szerint Kim arrra utalt, hogy országa katonai akcióval válaszolhat Donald Trumpnak. Ri Jong Ho az ENSZ-közgyűlés általános vitája miatt jelenleg New Yorkban van, és ott beszélt Kim lehetséges terveiről.
„A legerősebb hidrogénbomba felrobbantása lehet a Csendes-óceánon. De nem tudjuk, hogy milyen akciók lesznek, amelyeket Kim Dzsong Un vezető elrendel”
– mondta.
Észak-Korea szeptember elején már felrobbantott egy hidrogénbombát egy földalatti kísérleti bázison, de ha az ország határain kívül végeznének tesztelést, az sokkal jobban kiélezné a feszültséget, amelyet Kim atomprogramja eddig okozott.
Az Egyesült Államoknak van türelme, de ha Észak Korea közvetlenül fenyegeti őt vagy szövetségeseit, akkor eltöröljük ezt a gengszter államot a föld színéről!- mondta Trump az ENSZ közgyűlés előtt kedden.
Újságírók megkérdezték Észak Korea külügyminiszterét, aki szintén az ENSZ közgyűlésre érkezett New Yorkba. Ri Yong Ho azzal a régi arab közmondással válaszolt, hogy „a kutya ugat, a karaván halad!”
Donald Trump rakéta-embernek nevezte Észak Korea első emberét, Kim Dzsongunt.
Hogy látják ezt Phenjanban? „Sajnálom Trumpot, hogy ilyen gyenge tanácsadói vannak!”- válaszolta a kérdésre Észak Korea külügyminisztere.
Trump már többször megfenyegette katonai megelőző csapással Észak Koreát, ha a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer nem hagy fel nukleáris és rakéta kísérleteivel. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa minden korábbinál szigorúbb szankciókat hozott. Észak Korea ennek ellenére tovább folytatja a kísérleteket és már egészen közel jutott ahhoz, hogy
teljes értékű atomhatalommá váljon.
Észak Korea egykori barátai, Kína és Oroszország – miközben elítélik a kísérleteket- arra ösztönzik az Egyesült Államokat, hogy tárgyaljon az ifjú diktátorral. Donald Trump egyelőre erre nem hajlandó …
Az iráni köztársasági elnök szerint „nagy kár lenne”, ha a megállapodás füstbe menne „a világpolitika újoncai” miatt.
Irán senkitől sem tűri el, hogy fenyegessék – jelentette ki szerdán az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában felszólalva az iszlám köztársaság elnöke.
Haszán Róháni hozzátette, hatástalan a megfélemlítés velük szemben.
A nagyhatalmakkal kötött nukleáris megállapodásról szólva kijelentette, Irán nem fogja megszegni, de határozott választ ad arra, ha az egyezmény más részesei így cselekednek. Mint mondta, „nagy kár lenne”, ha a megállapodás füstbe menne „a világpolitika újoncai” miatt. Szerinte
az új amerikai kormányzat aláássa a hitelességét és a beléje vetett bizalmat azzal, hogy nem tartja be nemzetközi kötelezettségeit.
Haszan Róháni hangoztatta, hogy a regionális és a globális válságokat csak párbeszéd és tárgyalások útján lehet rendezni. Irán ezért erősíteni akarja kapcsolatait szomszédjaival és az összes baráti országgal. Kiemelte, hogy hazája védelmi képességei, beleértve a rakétákat is, kizárólag az elrettentést és a regionális béke és stabilitás fenntartását célozzák.
New Yorkban a francia államfő Európa nevében közölte: szívesen látják az USA visszatérését a klíma egyezménybe, de azt módosítani nem hajlandóak! Irán ügyében ugyanilyen határozottan utasította el az amerikai álláspontot.
Amikor Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökévé választották, akkor a távozó Barack Obama Angela Merkel német kancellárt bíztatta: vegye át a liberális erők vezetését a nyugati világban. Angela Merkel húzódozott hiszen választások előtt állt és alkatától különben is idegen a vezéri szerep. Nem így Emmanuel Macron, aki New Yorkban keményen nekiment Trumpnak:
Nem tárgyaljuk újra a nemzetközi klíma egyezményt az USA kedvéért!
A párizsi klíma egyezmény mindenkit kötelez, abból nem engedünk !- hangsúlyozta a francia köztársaság elnöke New Yorkban, ahol felszólalt az ENSZ közgyűlésében. Korábban Rex Tillerson amerikai külügyminiszter utalt arra, hogy nem biztos Amerika kilépése a klíma egyezményből, ahogy azt korábban Trump elnök bejelentette. Ha lehet módosítani a feltételeket, akkor az USA esetleg nem mondaná fel a szerződést. Ami különben is lassú folyamat – négy évig tart. Vagyis tovább mint Trump elnöki periódusa. Macron most Európa nevében közölte: szívesen látják az USA visszatérését a klíma egyezménybe, de azt módosítani nem hajlandóak!
Irán ügyében ugyanilyen határozottan utasította el az amerikai álláspontot. Trump azon gondolkodik, hogy felmondja a nagyhatalmak és Irán nukleáris egyezményét. Ezt hat nagyhatalom írta alá: az USA, Kína, Oroszország, Nagy Britannia, Franciaország és Németország.
Emmanuel Macron szerint súlyos hiba lenne az egyezmény felmondása!
A francia elnök hitet tett a sokoldalú egyezmények mellett míg az USA elnöke mindig és mindenütt Amerika érdekével érvel.
Macron elnök az emberi jogokat is jóval hangsúlyosabban képviseli mint Donald Trump. A francia államfő hangsúlyozta az ENSZ közgyűlése előtt, hogy a muzulmán rohingya kisebbség üldözése elfogadhatatlan a nemzetközi közösség számára. Trump egy dolgot akar átvenni Franciaországtól: amikor július 14-én Párizsban járt, akkor nagyon megtetszett neki a nagy felvonulás a Champs Elysees-n. Hasonlót szeretne Amerikában is. Macron és az európaiak lelkesedése Trump ötlete iránt igencsak mérsékelt …
Donald Trump amerikai elnök kedden figyelmeztette Phenjant, teljes megsemmisülés fenyegeti, ha az Egyesült Államoknak meg kell magát védenie.
Trump szerint „az Egyesült Államoknak nem lesz más választása, mint teljesen lerombolni Észak-Koreát”.
Az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában első ízben felszólaló amerikai elnök kijelentette: Washington a harci cselekmények kiszélesedésének megakadályozására, valamint a politikai rendezésre törekszik Szíriában.
Trump ismételten „szégyennek” nevezte az Iránnal a hat nagyhatalom által 2015-ben megkötött szerződést, amelynek értelmében a gazdaságát sújtó szankciók fokozatos feloldásáért cserébe Teherán polgári célokra korlátozza atomprogramját.
Túlbürokratizáltnak és nem hatékonynak nevezte az ENSZ-t Donald Trump a világszervezet megreformálásáról szóló tanácskozáson New Yorkban.
Az amerikai elnök az ENSZ megújítását sürgette, hogy megerősödve, a béke hatékonyabb őreként születhessen újjá. Azt mondta, a világszervezet költségvetése az ezredforduló óta 140 százalékkal növekedett, munkatársai létszáma pedig megduplázódott, de szerinte
„eredményessége nem áll arányban ezekkel a befektetésekkel”.
Azt mondta: „Az elmúlt években az ENSZ nem tudta kibontakoztatni teljes potenciálját a bürokrácia és a rossz gazdálkodás miatt”.
António Guterres ENSZ-főtitkár és Donald Trump Fotó: MTI/EPA/Justin Lane
Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint 128 ENSZ-tagállam aláírt egy 10 pontból álló politikai szándéknyilatkozatot, amely António Guterres főtitkárnak a világszervezet hatékony, értelmes reformja érdekében tett erőfeszítéseit támogatja. Felszólították benne a főtitkárt, hogy
tegye átláthatóbbá a szervezet működését és kiszámíthatóságát
a szükséges erőforrások tekintetében. Haley szerint „a változtatásra sürgető szükség van”.
Guterres megerősítette szándékát az ENSZ megújítására. Egyben köszönetet mondott Trumpnak támogatásáért.
Az Egyesült Államok az ENSZ 16 békefenntartó missziójának költségvetéséből, de a világszervezet általános büdzséjéből is a legnagyobb terhet vállalja.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága szabad utat engedett Donald Trump elnök számára ahhoz, hogy tág értelemben alkalmazza az országba beérkező menekültekkel szembeni tilalmat. Ez részleges győzelem Trump számára.
Az ország első számú bírái pozitívan bírálták el a Trump adminisztráció kérését a Szövetségi Alkotmánybíróság döntésének blokkolására, ami lehetővé tette volna további – egyébként a bevándorlásra jogosult – 24 ezer menekült beengedését az országba.
A mostani döntés – írja a Reuters – részleges győzelmet jelent Trump számára azelőtt, hogy a bíróság kulcsfontosságú októberi meghallgatásra készül, amelyen az elnök ellentmondásos elnöki rendelete kerül terítékre, az, amellyel ideiglenesen, meghatározott időre megtiltotta hat muszlim-többségű ország (Líbia, Szudán, Szomália, Szíria, Irán és Jemen) állampolgárai számára a belépést az USA-ba, és korlátozta a menekültek befogadását. A rendelet júniusban lépett hatályba, s 120, illetve 90 napra szólt.
Donald Trump háborút hirdetett a sajtó ellen, Kat Downs Mulder, a Washington Post grafikai igazgatója arról beszélt a News Impact Budapest konferencián, hogyan lehet ilyen környezetben az újságíróknak dolgozni. Oliver Sauter, a WorldBrain alapítója pedig arról, hogyan lehet küzdeni az álhírek ellen.
Mivel Donald Trump állandóan támadja a sajtót, leszámítva persze a neki kedves, elsősorban a szélsőjobboldalhoz közel álló médiumokat, teljesen megváltozott az a környezet, amelyben az újságíróknak dolgozniuk kell. Trump és tanácsadói egyenesen arról beszélnek, hogy a média látja el az ellenzéki pártok szerepét – ha valakinek ez a gondolat ismerősnek tűnik, az nem véletlen, hasonló üzenetet közvetít a Fidesz is, természetesen Amerikából hozva az ötletet.
Kat Downs Mulder
Kat Downs Mulder felidézte a Washington Post egy másik szerkesztőjének, Marty Baronnak egy korábbi interjúját. Ő azt mondta:
Trump ugyan háborút hirdetett, de ez nem kölcsönös, mi nem háborúzunk, mi csak a munkánkat végezzük.
Azt is mondta: aki független, az ma már ellenségnek számít, ezért Trump gyakran démonizálja a médiát, az újságírókról pedig lealacsonyító kifejezésekkel beszél (ez is ismerős lehet Magyarországról).
Kat Downs Mulder szerint ebben a megváltozott környezetben az újságíróknak is másképp kell dolgozni: többek között átláthatónak kell lenni, elismerni az esetleges tévedéseket, ugyanakkor még alaposabban ellenőrizni a tényeket.
Oliver Sauter
Oliver Sauter is beszélt a megváltozott környezetről. Azt mondta: ő nem „igazság utáni” (post-truth) világnak nevezné a mostanit, hanem „bizalom utáninak” (post-trust). Szerinte ugyanis a közönség egy része pont a bizalmát vesztette el a sajtó felé, és ez is segíti az álhírek terjedését.
Ma képtelenség minden egyes információnak utánanézni, amellyel az interneten találkozunk, így bárki könnyedén áldozatául eshet az álhíreknek, dezinformációnak. Oliver Sauter szerint ez ellen muszáj küzdeni, de azt is fontosnak tartja, hogy
nem lehet meggyőzni embereket úgy, ha valaki megfellebbezhetetlen igazságként hangoztatja saját véleményét,
hanem meg kell mutatni több, eltérő gondolatot is.
Ehhez minőségi tartalomra van szükség, ezt előállítani viszont nehéz és időigényes. De megéri, hiszen az igazán hiteles, megbízható lapok (New York Times, Washington Post, Guardian) előfizetőinek a száma még az utóbbi időszakban is nőtt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
