„Kína továbbra is azon az állásponton van, hogy nem kell nukleáris fegyver a koreai félszigeten” – áll abban a hivatalos nyilatkozatban, melyet Vang Ji kínai külügyminiszter tett közzé, miközben Amerika és Észak-Korea egymást fenyegeti.
Kim Dzsong Un szerint Donald Trump fenyegetőzéséből kiderül, hogy Észak-Korea helyes úton jár. Az orosz és a kínai diplomácia közben arról győzködi az USA-t, hogy tárgyaljon Észak-Koreával.
A hivatalos amerikai álláspont viszont az, hogy csakis a nukleáris és rakétakísérletek leállítása után kerülhet sor diplomáciai tárgyalásokra az országgal, amely az ENSZ minden eddigi határozatát megszegte.
Donald Trump most újabb szankciókat engedélyezett Észak-Koreával szemben. Ezek már kiterjednek azokra a külföldi bankokra és cégekre is, melyek kapcsolatban állnak a diktatúrával. Ebben elsősorban kínai és orosz cégek érintettek.
Kérdés, hogy háborúhoz is vezethet-e a háborús retorika.
Washingtonban a hadsereg vezetői lebeszélik az elnököt erről. Az amerikai hadsereg rendelkezik ugyan állítólag olyan eszközökkel, amelyek megakadályoznák Észak-Korea válaszcsapását egy esetleges amerikai támadás esetén, de ennek a megoldásnak a kipróbálása a sűrűn lakott térségben meglehetősen veszélyes. Annál is inkább, mivel Dél-Korea fővárosa, a 10 milliós Szöul alig 40 kilométerre van a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonaltól.
Az orosz elnöknek évek óta egyértelmű célja, hogy megossza, és így gyengítse az Európai Uniót. Ebben partnerei is vannak az európai politikusok között: a szélsőjobboldali Marine Le Pentől a német populista AfD-n keresztül a lengyel és a magyar kormánypártig. Pedig Putyin politikai pályafutásának kezdetén még kifejezetten barátságos volt a „Nyugattal” és az Európai Unióval. Ez a helyzet azonban néhány éven belül megváltozott, majd átmeneti javulás után az orosz-uniós viszony az utóbbi években mélypontra jutott. Ebben, ahogy több mint egy évtizeddel ezelőtt, most is szerepe volt Ukrajnának.
Szinusz-görbeként írhatók le az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai Anton Barbasin, a varsói Lengyel-Orosz Megértés és Párbeszéd Központ (amit nem szabad összekeverni a hasonló nevű, moszkvai szervezettel, amely inkább orosz propagandacélokat szolgál) elemzője. Újságíróknak tartott előadásán Varsóban arról beszélt, hogy a kétezres évek elején, vagyis nem sokkal azután, hogy Putyin átvette Borisz Jelcintől az elnöki posztot, még
kifejezetten nyitott volt Európa felé.
2001-ben, a Bundestagban például arról beszélt, hogy támogatják az európai integrációt, és bíznak benne, hogy sikeres lesz. Barbasin szerint akkoriban
egyértelműen az „Oroszország Európa része” gondolat volt meghatározó,
és az együttműködésen volt a hangsúly.
Az amerikaiakkal is más volt a viszonya: a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után támogatta az afganisztáni háborút, még azt is megengedte, hogy az USA közép-ázsiai katonai bázisokat használjon – vagyis, hogy behatoljon az orosz érdekszférába.
Az iraki háború az amerikaiakkal való kapcsolatban némi törést jelentett, az európaiakkal valóban viszont nem, hiszen azt a franciák és a németek ugyanúgy ellenezték, mint az oroszok. Ez további együttműködést vetített előre. Ahogy Barbasin fogalmazott:
2004 végén azonban jött az ukrajnai forradalom.
Oroszországban elterjedt volt az a nézet, hogy a Nyugat provokálta ki a forradalmat, hogy gyengítse az orosz befolyási övezetet. Nagyjából ekkoriban változott Oroszországban a civil szervezetek és a média helyzete is – Putyin egyértelműen csalódott a Nyugatban.
A „narancsos forradalom” Forrás: Wikimedia Commons
Ezután pedig a jöttek a sorozatos, az olajjal és a gázellátással kapcsolatos botrányok, amelyek még inkább aláásták a kölcsönös bizalmat, de Barbasin szerint a két fél még ekkor sem látott fenyegetést a másikban.
Az amerikaiakkal viszont drámaian romlott a viszony.
Híres, 2007-es müncheni beszédében Putyin az USÁ-t vádolta azzal, hogy aláássa a globális biztonságot. Sok elemző ezután már-már az újabb hidegháborútól tartott.
A hírhedtté vált müncheni beszéd Fotó: MTI/EPA/Matthias Schrader
Ennek ellenére, amikor felmerült, hogy Grúziát és Ukrajnát is felveszik a NATO-ba, ezt az oroszok ugyan ellenezték, de nem ez volt a legfontosabb problémájuk.
Sokkal inkább az, hogy
az orosz gazdaság nagyban függött Európától.
A külkereskedelmi kapcsolatok több mint fele ugyanis oda irányult. Ezért Oroszország elkezdett más megoldásokon gondolkodni: ennek eredményeként 2009 júniusában Jekatyerinburgban találkozott Brazília, India, Kína és Oroszország államfője, a később csatlakozó Dél-Afrikával létrejött a BRICS-csoport, amelynek kezdetben elsősorban gazdasági szerepet szántak.
Ekkor azonban már nem Putyin volt az elnök, hanem Dimitrij Medvegyev – bár Putyin sem tűnt el, hiszen ő lett a miniszterelnök.
Medvegyev elnöksége a grúziai háborúval indult.
Ennek a hatása azonban Oroszország Nyugattal való kapcsolataira kisebb volt, mint ahogy várni lehetett. Anton Barbasin szerint
„öt napig tartott a háború, és utána öt hónapig foglalkoztak vele”.
A francia elnök, Sarkozy ugyanis inkább az üzleti kapcsolatok élénkítését szorgalmazta, Barack Obama pedig Oroszországgal szemben a kapcsolatok újraindításának politikáját hirdette meg.
A grúziai háborút hamar elnézték Forrás: Wikimedia Commons
Medvegyev elnökségét leginkább ezek a gondolatok határozták meg. Egyre több szerződést kötöttek az Európai Unióval, főleg német befektetésből érkezett sok az országba, modernizálni kezdték a gazdaságot, WTO-tagságról beszéltek (2012-ben be is következett), mindenki optimista volt.
Egészen a líbiai válságig.
Oroszország ellenezte a beavatkozást, amikor pedig az mégis megtörtént, Putyin úgy gondolta, hogy Medvegyevet átverték (Barbasin szerint ez is az oka annak, hogy Szíriában egyáltalán nem hajlandó engedni).
Ekkor kezdtek el gyanakodva tekinteni az EU Keleti Partnerség programjára is, amelyet az Unió 2009-ben hirdetett meg, Ukrajnát, Moldovát, Fehéroroszországot, Grúziát, Azerbajdzsánt és Örményországot érinti.
Vagyis az orosz érdekszférát.
Az európai uniós kommunikációban hangsúlyos volt, hogy ez nem az oroszokkal szembeni ellenséges lépés, de már az elindítására azzal válaszoltak, hogy megalakították az Eurázsiai Vámuniót, amelybe Oroszországon kívül Fehéroroszország és Kazahsztán lépett be (majd évekkel később Örményország).
Tudták azonban, hogy ennek a szervezetnek gazdaságilag csak akkor van valódi értelme, ha Ukrajna is csatlakozik. És bár kezdetben inkább csak az együttműködés gazdasági oldaláról beszéltek, a kapcsolatok újbóli romlásával a politikai vonal is előtérbe került.
2012-ben aztán Putyin visszavette az elnöki posztot.
Barbasin szerint ez újabb fordulópontot jelentett, innentől kezdve nem nagyon volt szó az EU és Oroszország együttműködéséről.
Visszavette, amit átadott Fotó: MTI/EPA/Elnöki sajtószolgálat/Jekatyerina Stukina
Putyin egyfajta „konzervatív forradalmat” kezdett, a „hagyományos értékeket” kezdte el hirdetni a „nyugati liberalizmussal” szemben (ezzel hamar követőkre is talált más országokban). Ekkorra
az Oroszországnak semmi köze az Európai Unióhoz, teljesen különbözik tőle elv vált elsődlegessé.
Oroszország elkezdett a Kelet, elsősorban Kína felé fordulni gazdaságilag, de ez nem hozott túl sok sikert.
Putyin és Hszi Cin-ping kínai elnök Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Mihail Klimentyev
A Krím megszállása, majd a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása pedig
mélypontra juttatta a kapcsolatokat.
Ezek után az EU szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Ezek Barbasin szerint igenis gondot jelentenek: egyrészt Putyin ezzel sújtott szövetségesei nem tudnak szabadon utazni, és vagyonukhoz sem férhetnek hozzá, másrészt a gazdasági bizonyos területein is nehézséget okoznak. Az orosz „keleti nyitás” ellenére ugyanis a külkereskedelem 42%-a az EU-val zajlik, ráadásul a csökkenés egy része az olajárak eséséből fakad.
Hiába beszélik a másik anyanyelvét, nem értenek egyet Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
Ugyanakkor gazdasági okokból az Unión belül többen is ellenzik a szankciókat – az oroszok ezt próbálják is kihasználni, és persze erősen támogatnak is olyan politikai erőket, akik szintén szankcióellenesek, mint például a német szélsőjobboldali-populista AfD, de minden más erővel is igyekszik megosztani az EU-t.
Ezért is támogatják az unióellenes erőket, túl sok sikert azonban (a brexitet leszámítva, amelyet az álhíripar teljes erővel támogatott) nem tudott eléri: Le Pen nem nyerte meg a választást, sőt, Emmanuel Macron személyében Putyin komoly ellenfélre talált, a holland szélsőjobb nem lett valódi tényező, és ez nem várható az AfD-tól sem.
Maradna a magyar és a lengyel kormánypárt, de Barbasin szerint
az orosz vezetést valójában nem érdeklik a kis európai országok,
mert nem tekintik őket elég erősnek ahhoz, hogy a döntéshozatalt befolyásolják.
Ezért is próbálkoztak Amerikában, arra gondolva, hogy ha az USÁ-val sikerül jó viszonyt kialakítani, akkor ez Európával is könnyebben fog menni. Ezért is tettek mindent, amit tudtak Trump győzelméért, de az utóbbi időben úgy tűnik: nemhogy javul a viszony, hanem egyre jobban romlik.
Így mégis arra van nagyobb esély, hogy az EU-val sikerül „békét” kötni. Ennek jele lehet, hogy Putyin felvetette: elfogadná békefenntartók jelenlétét Kelet-Ukrajnában.
Egyre nagyobb hatásuk van az álhíreknek, dezinformációs kampányoknak az egész világon, ez már Magyarországon is látszik. Sokan ráadásul nem is szándékosan terjesztenek ilyeneket, hanem azért, mert meg vannak győződve arról, hogy igazak.
Post-truth – vagyis az igazság utáni világ. Ezt választotta tavaly az év szavának az Oxford Dictionary. Nem véletlenül, az elmúlt néhány évben az álhírek és az általuk jelentett veszély egyre nagyobb figyelmet kaptak, egyrészt az orosz dezinformációs kampányok, másrészt az amerikai elnökválasztás és a Trump-jelenség miatt.
Pedig az álhírek nem mostanában kezdtek terjedni. Már az ókori Egyiptomban úgy örökítette meg a hettitákkal szemben elvesztett kádesi csatát II. Ramszesz fáraó, mintha egymaga aratott volna fényes győzelmet. Az álhírek tehát végigkísérik a történelmet, de most gyakorlatilag megkerülhetetlenné váltak. Tavaly ugyanis a Buzzfeed felmérése szerint
a 20 legnépszerűbb álhír együtt húsz százalékkal több megosztást generált a közösségi médiában, mint a 20 legnépszerűbb valódi hír.
A Stanford Egyetem felmérése szerint pedig a diákoknak már egyre nagyobb problémát okoz, hogy a weboldalakon megkülönböztessék a valódi hírtartalmat a hirdetésektől, vagy épp az álhírektől.
Az álhíreknek rengeteg kategóriája létezik, erről beszélt Olga Iriszova politikai elemző egy újságíróknak tartott előadáson Varsóban. Azt is el kell szerinte különíteni, amikor valaki dezinformációs céllal terjeszt álhíreket, vagy
egyszerűen csak azért, mert elhiszi, hogy valósak.
Az álhírek közé tartozik, amikor valós események közötti hamis összefüggésekről ír valaki, vagy épp egy valós hírt hamis kontextusba helyez. Az álhíreknek sokszor manipulált a tartalma – vagyis tartalmaznak valós elemeket, de kitaláltakat is. Persze olyan is lehet, ami teljesen kitalált.
Tulajdonképp az álhírek kategóriájába kell sorolni az ironikus, szatirikus cikkeket is – egyébként ezeknél is előfordul, hogy az olvasó nem ismeri fel, hogy viccről van szó, és komolyan veszi a leírtakat. Zárójelben azt is meg kell említeni, hogy vannak más értelmezések is: Donald Trump szerint például az az álhír, amellyel ő nem ért egyet.
Olga Iriszova arról is beszélt, hogy
szociálpszichológiai okai vannak, hogy az álhírek ennyire sikeresek tudnak lenni.
A legfontosabb ok, hogy minden ember hajlamos elhinni olyan információt, amellyel alapvetően egyetért. Nem csak politikára kell gondolni. Tavaly az egyik legtöbbet megosztott álhír az volt, hogy egy nő a főnöke asztalára végezte dolgát, miután nyert a lottón – ha valaki maga is gyűlöli a főnökét, könnyen el tudja hinni, hogy ez igaz.
Nem véletlen az sem, hogy bizonyos álhírekkel elárasztják a közösségi médiát – ugyanis minél többször találkozik valaki egy hírrel, az annál fontosabbnak tűnik és annál inkább hajlandó elhinni. Például, ha a hírekben sokat beszélnek az atomháborúról, ennek veszélyét az emberek nagyobbnak fogják érezni.
Sokat számít többek között az utánfutó-hatás is: ha valakinek sok barátja osztogat meg álhíreket, akkor
egyre nagyobb esély van rá,
hogy ő is ezt fogja tenni. Az is jellemző emberi tulajdonság, hogy külső erőket okolunk, ha valami rossz történik – ezért az ilyen típusú álhíreket is hajlamosak sokan terjeszteni.
Az álhírek terjedésének persze sok más oka is van, de ezekből is látszik, hogy nem véletlenül épülnek rájuk egész állami iparágak bizonyos országokban. Erről egy következő cikkünkben írunk majd.
Stephen King az 1970-es években kezdte írói karrierjét, de most is az egyik legnépszerűbb horrorszerző. Több mint 350 millió példányt adtak el a könyveiből, amelyek rendre megihletik a filmipart is. Amíg a Setét Toronyból nyáron bemutatott adaptáció nem sikerült igazán jól, bohócos horrorregényének, az Aznak a feldolgozása máris kasszasiker. Úgy tűnik, hogy a 70. születésnapját ünneplő Stephen King nem tervezi még a nyugdíjat, legújabb könyve a jövő héten jelenik meg.
A skót és ír felmenőkkel rendelkező Stephen Edwin King a Maine állambeli Portlandben született 1947. szeptember 21-én. Szülei csecsemőkorában elváltak, és a kis Stephent bátyjával, Daviddel együtt édesanyja, Nellie Ruth Pillsbury King nevelte fel.
Stephen King 1952-ben. Forrás: stephenking.com
Az író eredetileg angoltanárnak készült: a maine-i egyetemen tanult, de már ekkor hetente írt az intézmény lapjába, valamint az egyetemi diáktanácsban is benne volt. Ekkor kezdte érdekelni a politika, aktív szerepet vállalt a vietnami háború elleni mozgalomban.
Az egyetem után nem tudott elhelyezkedni tanárként, ezért egy ipari mosodában vállalt munkát, emellett novellákat adott el magazinoknak (első „profi” novelláját 1967-ben adták ki). Végül 1971-ben állást kapott egy hampdeni középiskolában, de angoltanárként is folytatta az írást. Regényeken is elkezdett dolgozni, ezek közül
a Carrie-t 1973-ban fogadta el publikálásra egy kiadó, ami azt jelentette, hogy King otthagyhatta a tanítást, hogy csak az írásra koncentráljon.
Forrás: stephenking.com
A természetfölötti erővel rendelkező tinédzserlányról szóló sztorit az író először nem tartotta elég jónak, de felesége biztatására befejezte. A regény végül 1974-ben jelent meg (1976-ban pedig már elkészült a Brian De Palma által rendezett kultikus filmváltozat), közben pedig King több más regényen is dolgozott, köztük olyan klasszikusokon, mint a Borzalmak városa vagy a Ragyogás. Azóta több mint ötven könyvet publikált, és novelláskötetei mellett minden évtizedben érkeztek tőle az olyan nagyregények, amelyek méltán bekerülhetnek a képzeletbeli Stephen King best of-ba.
A Setét Torony című, a 80-as években indult regényfolyamával pedig egy egész, több zsánert vegyítő univerzumot hozott létre az író. Az eddig kiadott nyolc köteten kívül több más könyve és karaktere is kapcsolódik A Setét Toronyhoz, amelyre Stephen King a főművéként hivatkozik. A monumentális mű megfilmesítésén tíz éve kezdett el dolgozni J. J. Abrams (Star Wars 7 és 8, új Star Trek-filmek), majd 2010 elején visszalépett a projekttől. Végül hosszas huzavona után 2016-ban kezdték el forgatni a filmet, és idén augusztusban mutatták be. Bár a bevételeket és a produkciós költségeket tekintve nem lett bukás a végül Nikolaj Arcel által rendezett A Setét Torony, a kritikusok szétszedték az adaptációt, mint amely nem méltó az íróhoz.
Szeptemberben viszont – születésnapja mellett – más oka is volt az ünneplésre Kingnek:
a hónap elején mutatták be az Azt, egy másik jelentős regénye filmadaptációját, amelyet már jóval sikerültebbnek tartanak. A több mint ezer oldalas könyvet két részre bontották, most az első rész került a mozikba, és máris kijelenthető, hogy 2017 egyik sikerfilmje. Az USA-ban minden idők legjobb kezdését produkáló horrorfilmje lett, és Magyarországon is kifejezetten népszerű: a szeptember 7-i bemutató óta a legnézettebb film a mozikban.
Forrás: Intercom
Kingnek egyébként szeptember 26-án jelenik meg következő könyve, a fiával, Owen Kinggel közösen írt Sleeping Beauties.
Ebben egy különös vírus támadja meg az emberiséget, amely az álomba merülő nőkből vérszomjas gyilkosokat csinál.
Pedig egyszer már úgy volt, hogy King abbahagyja az írást. 1999-ben elütötte egy autó, majdnem a lábát is amputálni kellett, és ez annyira megviselte, hogy 2002-ben bejelentette, felhagy az írással. Ezt szerencsére nem tartotta be, de saját bevallása szerint már sokkal lassabb tempót diktál.
Stephen King könyveivel több díjat nyert az elmúlt évtizedekben, 2003-ban pedig életművéért megkapta az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. A nagy presztízsű kitüntetés odaítélése az irodalmi életben nem aratott osztatlan sikert, mivel King populáris műfajokban alkotó író. A jelentős irodalomkritikus, Harold Bloom szerint a döntés pedig azért is volt elhibázott, mert King a horrorműfajon belül sem számít kifejezetten jó írónak.
Sokan viszont még akadémiai körökben is elismerik a munkásságát, népszerű irodalom ide vagy oda. Noël Carroll, aki 1990-ben külön könyvet szentelt a horror filozófiájának, részletesen elemzi King műveit, amelyeket a modern fikciós horror mintapéldányainak tart.
2014-ben az író az akkori amerikai elnöktől, Barack Obamától rangos állami kitüntetést is kapott: a művészek számára létrehozott National Medal of Arts-ot.
Kinget mesteri történetmesése mellett általában az emberi gyarlóság leleplezése miatt dicsérik, illetve azért az érzékenységért, ahogyan például a gyerekek lelkivilágát ábrázolja (lásd Az).
Stephen King az írással kapcsolatban azt mondja, egyszerűen erre termett, és nem tudja elképzelni, hogy valaha mást csináljon. Azért persze szereti kipróbálni magát más területeken is: több, a műveiből készült filmben cameózott már, és a könnyűzene is nagyon érdekli. Köztudott, hogy hatalmas Ramones-rajongó, a zenekart többször is megemlíti műveiben, de a heavy metalt is nagyon kedveli.
Más népszerű írókkal közösen a Rock Bottom Remainders nevű zenekarban játszott gitárosként,
de szívesen együttműködik „igazi” zenészekkel is. Többek között Michael Jackson 40 perces, Ghost című klipjének/rövidfilmjének társírója volt, 2012-ben pedig egy musicalnek, a Ghost Brothers of Darkland Countynak egyik szerzője lett.
Stephen King az utóbbi időben irodalmi tevékenysége mellett leginkább twitteres aktivitása miatt került a hírekbe. Az egyik kedvenc témája Donald Trump, aki ellen már az elnökválasztási kampányban is felszólalt. 2016 októberében például azt írta, hogy a legújabb horrorsztorija
egy Donald Trump nevű emberről szól, aki elindult az elnökválasztáson, és néhányan őt akarták győztesnek.
My newest horror story: Once upon a time there was a man named Donald Trump, and he ran for president. Some people wanted him to win.
King rémálma tavaly novemberben valósággá vált, az író pedig azóta azzal vezeti le a frusztrációját, hogy beiktatása óta is rendszeresen bírálja Donald Trumpot. Legutóbb egyszerűen úgy fogalmazott az elnök egyik tweetjével kapcsolatban, hogy a megnyilvánulás „súlyosan elbaszott elmére” utal.
Trump thinks hitting a woman with a golf ball and knocking her down is funny. Myself, I think it indicates a severely fucked-up mind.
Az Európai parlament küldöttsége jött, látott és nem mondott semmit; Tarlós szerint egyesek hazudnak, csúsztatnak, gyűlölködnek; Habony Árpád immár hivatalosan is közszereplőnek minősül; Demcsák Zsuzsa végre megkerült és felmondott; Macron beintett Trumpnak klímaügyben és Iránnal kapcsolatban.
Sok pénzt fizethetünk vissza az EU-nak
A magyar uniós fejlesztésekben volt tavaly a legtöbb szabálytalanság, amely miatt visszafizetésre kell számítani – hámozható ki az uniós szakzsargonból, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének sajtótájékoztatóján. Ingeborg Grässle nem érti a „felhajtást” a felcsúti kisvasút ügyében.
Ingeborg Grässle. MTI Fotó: Máthé Zoltán
A nagy várakozásokat nem igen visszaigazoló sajtótájékoztatón az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) német CDU-párti elnöke örömüknek adott hangot afelett, hogy sok uniós fejlesztés zajlik Magyarországon. A két napos helyszíni bejárások végén Ingeborg Grässle leszögezte, hogy vizsgálatuknak nem célja beavatkozni a magyar politikai csatákba, és nem szeretik, ha ehhez felhasználják őket. (A magyar kormány mindent elkövetett, hogy csak a választások után érkezzenek a raportőrök.)
A CONT célja a támogatások felhasználásának szabályosságát és jogszerűségét vizsgálni, nem ők döntik el, történt-e korrupció – mondta német kereszténydemokrata politikus.
A megnézett projektekben, a 4-es metró kivételével, nem láttak kirívó szabálytalanságokat.
Tarlós a Római-partról: hazudnak, csúsztatnak, gyűlölködnek
Tarlós István kitart álláspontja mellett a római-parti védmű ügyében, de hajlandó a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszteni a budapesti népszavazási kezdeményezést – ismételte meg a főpolgármester. A 3-as metróról is szóló sajtótájékoztatója hemzsegett a személyeskedő és gúnyolódó megjegyzésektől a környezetvédőkre, ellenzéki politikusokra és a tudósítókra egyaránt.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Tarlós István szerint hazugság, hogy megváltoztatta volna álláspontját a Római-partra tervezett árvízvédelmi gáttal kapcsolatban – mondta városházi sajtótájékoztatóján. Megismételte: fel fogja vetni a Fővárosi Közgyűlésben, hogy tartsanak budapesti népszavazást ebben az ügyben. De ettől nem változott meg az álláspontja, továbbra is a Nánási úti nyomvonalat támogatja. Emlékeztetett arra, hogy azután döntött így a referendummal kapcsolatban, hogy antiszemita szövegű nyilatkozat jelent meg az érintett ingatlantulajdonosok egy részétől. Ez és „miniatűr pártok” reagálása, a politikai nyomásgyakorlás után határozott így – derült ki szavaiból.
Habony Árpád jogerősen közszereplő
A mai napon a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta, hogy Habony Árpád közszereplőnek minősül.
A miniszterelnök tanácsadója korábban azt sérelmezte, hogy a Jobbik – a Fidesz-KDNP által már betiltott – plakátjain szerepelt Orbán Viktorral, Rogán Antallal és Mészáros Lőrinccel egy társaságban.
Habony a Jobbik ellen indított perét első fokon is elveszítette.
Demcsák megy, Rónaié az Egyenes beszéd, de Krug is jön
„A hosszú megbeszélés vége az lett, hogy Zsuzsa, megértve a kialakult helyzetet, felmondott és én ezt a felmondást elfogadtam” – nyilatkozta Független Hírügynökségnek Németh Szilárd, az ATV vezérigazgatója.
A találkozón elhangzottakról Németh nem kívánt részletekkel szolgálni, de beszélt arról, hogy mi lesz a sorsa magának a műsornak, elsősorban is az Egyenes beszédnek, amelyet Demcsák, az előzetes tervek szerint felváltva vezetett volna Rónai Egonnal. (Demcsák végül összesen egy hétig volt az Egyenes beszéd műsorvezetője, és ugyancsak egy hetet töltött a Reggeli startban, míg el nem érkezett az ominózus Szanyi-féle beszélgetésig…)
Nos, mint Németh Szilárdtól megtudtuk,
AZ EGYENES BESZÉDET RÓNAY EGON VISZI TOVÁBB, KIEGÉSZÜLVE KRUG EMILIÁVAL.
Macron az anti Trump?
Amikor Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökévé választották, akkor a távozó Barack Obama Angela Merkel német kancellárt bíztatta: vegye át a liberális erők vezetését a nyugati világban. Angela Merkel húzódozott hiszen választások előtt állt és alkatától különben is idegen a vezéri szerep. Nem így Emmanuel Macron, aki New Yorkban keményen nekiment Trumpnak:
NEM TÁRGYALJUK ÚJRA A NEMZETKÖZI KLÍMA EGYEZMÉNYT AZ USA KEDVÉÉRT!
A párizsi klíma egyezmény mindenkit kötelez, abból nem engedünk !- hangsúlyozta a francia köztársaság elnöke New Yorkban, ahol felszólalt az ENSZ közgyűlésében.
Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna
Irán ügyében ugyanilyen határozottan utasította el az amerikai álláspontot. Trump azon gondolkodik, hogy felmondja a nagyhatalmak és Irán nukleáris egyezményét. Ezt hat nagyhatalom írta alá: az USA, Kína, Oroszország, Nagy Britannia, Franciaország és Németország.
EMMANUEL MACRON SZERINT SÚLYOS HIBA LENNE AZ EGYEZMÉNY FELMONDÁSA!
A francia elnök hitet tett a sokoldalú egyezmények mellett míg az USA elnöke mindig és mindenütt Amerika érdekével érvel.
Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek
Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.
MTI/EPA/Mario Guzman
A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.
A LEGTÖBB HALOTTAT MEXIKÓVÁROSBÓL JELENTETTÉK,
ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.
Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.
A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.
A legtöbb halottat Mexikóvárosból jelentették,
ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.
Miguel Ángel Mancera mexikóvárosi polgármester az este arról számolt be, hogy a fővárosban több tucat épület, köztük több toronyház omlott le vagy rongálódott meg súlyosan. A nagy erejű rengés következtében jelentős gázszivárgások voltak, és tüzek is keletkeztek. A leomlott épületek között számos lakótömb mellett egy gyár, egy szupermarket és egy óvodát magába foglaló iskolaépület is van.
Enrique Pena Nieto elnök felkereste szerdára virradóra az összeomlott iskola környékét, és azt mondta újságíróknak, hogy eddig 22 holttestet emeltek ki az épület romaji alól, közülük ketten felnőttek, a többiek gyerekek. Az államfő szerint még harminc eltűnt gyereket keresnek.
Miguel Ángel Osorio Chong belügyminiszter elmondta, hogy
a mentők az adott helyzetben nem tudnak munkagépeket bevetni, és puszta kézzel és lapátokkal kutatnak a törmelék között.
Enrique Pena Nieto elnök összehívta az országos válságtanácsot, és helikopterről szemlélte meg a katasztrófa következményeit. Az elnök elrendelte, hogy áramfejlesztőkkel segítsék a mentési munkák éjszakai folytatását. Nieto szerint több mint 500 katona és a polgári védelem mintegy kétszáz tagja, illetve önkéntesek sokasága kutat az eltűntek után.
A rengés okozta károk miatt két börtönt és egy kórházat ki kellett üríteni. A főváros nemzetközi repülőterét lezárták.
A helyi kormányzat szerint a fővárosban eddig 49 halottat találtak, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 97 halottról számolt be a fővárosban. A Mexikóvárostól délre eső Morelos szövetségi állam kormányzója 55 ember haláláról számolt be. A délkeletre eső Puebla államból, ahol a rengés epicentruma volt, eddig 32 halálos áldozatról adtak hírt, a fővárost körülvevő Mexikó államban pedig 9 halottról tudnak.
A CFE országos áramszolgáltató cég közlése szerint a károk miatt 3,8 millió fogyasztójuk maradt áram nélkül.
Mexikót egy hónapon belül másodszorra rázta meg nagy erejű földrengés.
Szeptember 7-én az ország déli részén legalább 98 ember halálát okozta az akkori földmozgás.
A keddi természeti csapás epicentruma a Puebla szövetségi állambeli Raboso település közelében, a fővárostól mintegy 120 kilométerre délkeletre, 51 kilométeres mélységben volt – közölte az amerikai földtani intézet (USGS). Az első nagy erejű földmozgást 11 utórengés követte.
Donald Trump amerikai elnök Twitter-bejegyzésben reagált a katasztrófára, együttérzéséről biztosítva Mexikóváros népét és segítséget ajánlva.
Mexikóváros a föld egyik legnépesebb metropolisza, amelynek az elővárosokkal együtt mintegy 20 millió lakosa van.
A keddi földmozgás napra pontosan 32 évvel az 1985-ös nagy mexikóvárosi földrengés után történt,
az akkori 8-as erősségű rengés következtében mintegy tízezren vesztették életüket.
Az évfordulón a Reuters hírügynökség jelentése szerint mexikóiak ezrei vettek éppen részt a minden év szeptember 19-én szokásos katasztrófa-elhárítási gyakorlatokon.
A nap összefoglalója: hogyan cselezte ki a kormány a népszavazást, bevonult a börtönbe Császy Zsolt, eltemették Oláh Györgyöt, Trump akár a földdel tenné egyenlővé Észak-Koreát és Moszkvában szobrot kapott Kalasnyikov, a géppisztoly király:
Kicselezte a kormány a népszavazást kezdeményezőket
Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.
A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.
ALÁÍRÁSOKAT ETTŐL PERSZE MÉG LEHET GYŰJTENI, ÁM A NÉPSZAVAZÁS A ETTŐL KEZDVE ÉRTELMETLENNÉ VÁLT.
Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére. Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.
Börtönbe vonult Császy Zsolt
Kedden délelőtt bevonult a börtönbe Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyik volt vezetője, hogy megkezdje kétéves börtönbüntetését. Társa, Tátrai Miklós, volt vezérigazgató már néhány héttel ezelőtt elkezdte letölteni a büntetését.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Császyt ötven-hatvan ember kísérte el, többek között Gyurcsány Ferenc a DK elnöke, Herényi Károly a Császy Zsolttal közösen alapított Nemzeti Bilincs egyesület alelnöke, volt MDF-es országgyűlési képviselő és ott volt Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.
Eltemették Oláh Györgyöt
Kedden Budapesten eltemették a márciusban az Egyesült Államokban elhunyt Nobel-díjas tudóst, Oláh Györgyöt. A Fiumei úti sírkertben Orbán Viktor és Lovász László MTA-elnök méltatta a kémikus munkásságát és személyét.
Oláh György portréja és hamvainak urnája. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Nemcsak a nagy magyar tudósok, hanem a nagy magyar hazafiak könyvében is őrizzük emlékét. Hajlíthatatlan jellemű ember volt, aki mindig saját útját járta és erről soha nem hagyta magát letéríteni – mondta a miniszterelnök Oláh György Nobel-díjas, Corvin-lánccal és Széchenyi Nagydíjjal kitüntetett kémikus temetésén kedden.
Trump kész teljesen lerombolni Észak-Koreát
Donald Trump amerikai elnök kedden figyelmeztette Phenjant, teljes megsemmisülés fenyegeti, ha az Egyesült Államoknak meg kell magát védenie.
Forrás: Wikimedia Commons
Trump szerint
„az Egyesült Államoknak nem lesz más választása, mint teljesen lerombolni Észak-Koreát”.
Az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában első ízben felszólaló amerikai elnök kijelentette: Washington a harci cselekmények kiszélesedésének megakadályozására, valamint a politikai rendezésre törekszik Szíriában.
Trump ismételten „szégyennek” nevezte az Iránnal a hat nagyhatalom által 2015-ben megkötött szerződést, amelynek értelmében a gazdaságát sújtó szankciók fokozatos feloldásáért cserébe Teherán polgári célokra korlátozza atomprogramját.
Szobrot kapott a géppisztolykirály
Csaknem tíz méter magas szobor állít emléket a gépkarabélyok királyának is tekinthető AK-47-es megalkotója, Mihail Kalasnyikov emlékének Moszkvában. A Kalasnyikov a világon legtöbbet gyártott gépkarabély.
Forrás: Wikipedia.org
A szoborkompozíción Kalasnyikov négy méter magas alapzatra felállított ötméteres alakja egy AK-47-est tart a kezében, a háttérben a földgolyó és a sárkányt legyőző Szent György ábrázolásával, amelyek a fegyver elterjedtségét, illetve a jó és a rossz harcát jelképezik.
Az Egyesült Államok és Izrael katonai együttműködése évtizedek óta igen szoros, de amerikai katonai támaszpont eddig nem volt Izrael területén.
Épp ezért szimbolikus értékű, hogy felvonták az amerikai lobogót azon az izraeli katonai támaszponton, ahol óriási közös radar központ működik. Eddig ezen a támaszponton főként izraeli katonák és részben amerikai polgári alkalmazottak dolgoztak. A jövőben két tucat amerikai katona rendszeresen jelen lesz, hogy üzemeltesse a nagy közös radar központot az ország déli részén.
Mindez összefügg azzal, hogy
Trump elnök igyekszik gesztusokat tenni Izrael irányában,
mert számára rendkívül fontos az amerikai zsidó közösség támogatása. Netanjahu miniszterelnök kiváló kapcsolatokat épített ki az amerikai republikánus párttal és személy szerint Trump vejével. Jared Kushner családja ortodox zsidó família, mely Lengyelországból menekült el a holocaust idején. Ivanka Trump a férje kedvéért maga is áttért a zsidó hitre.
Jared Kushner jelenleg a közel-keleti ügyek legfőbb megbízottja a Fehér Házban. Trump első külföldi körútján felkereste Izraelt és most New Yorkban az elsők között találkozott újra Netanjahu miniszterelnökkel. Izrael kormányfője arra akarja rávenni Trumpot, hogy lépjen ki az Iránnal megkötött nukleáris egyezményből. Washingtonban erről egyelőre vita folyik.
Hasszan Ruhani iráni elnök, aki szintén New Yorkban van, hogy teszt vegyen az ENSZ közgyűlésen, a CNN hírtelevíziónak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy ha Amerika kilép a nukleáris egyezményből, akkor ezért nagyon magas árat kell majd fizetnie!
Az amerikaiak 600 ejtőernyőst küldtek a Zapad 2017 hadgyakorlattal határos NATO tagállamokba, hogy megmutassák az oroszoknak: készek Lengyelország és a Baltikum megvédésére.
Az oroszok szerint védekező hadműveletet gyakorolnak, mert a NATO fenyegetésétől tartanak. Kis szépséghibája az orosz érvelésnek, hogy az orosz és belorusz csapatok a feltételezett NATO támadás után ellentámadást indítanak- tankok segítségével. Mindezt Putyin elnök, aki egyúttal a hadsereg főparancsnoka,
a parancsnoki harcálláspontról szemlélte meg.
Ott volt az orosz hadügyminiszter és a vezérkari főnök is.
A NATO azt követelte, hogy megfigyelői is jelen lehessenek a parancsnoki tanácskozásokon, de ezt a kérést az oroszok mosolyogva elutasították. Arra hivatkoztak, hogy a hadgyakorlaton csak nem egészen 13 ezer katona vesz részt. Épp ezért csak három NATO megfigyelőt kötelesek fogadni, és a megfigyelőknek azt mutatják meg, amit ők akarnak. A NATO vitatja a létszámot,
egyes források szerint csaknem százezer katonát érint a Zapad hadgyakorlat.
Lengyelországban és a három balti államban a NATO 4000 fővel növelte a létszámot, hogy elrettentse Oroszországot bármiféle katonai kalandtól. Mike Pence amerikai alelnök nemrég felkereste az érintett NATO államokat és megerősítette Trump ígéretét: az USA szükség esetén megvédi őket! A térségben járt a Zapad hadgyakorlat előtt Jens Stoltenberg a NATO főtitkára is.
Oroszország – miközben hadgyakorlatot rendhez – a békevágyát hangoztatja. Anatolij Antonov, Oroszország új nagykövete nemrég bemutatkozó látogatást tett a Fehér Házban. A veterán diplomata, aki nemrég még a hadügyminiszter helyettese volt Moszkvában, azt javasolta Trump elnöknek: legyen újra forró drót a két nagyhatalom hadserege és titkosszolgálata között! Ez a kapcsolat 2014-ben szakadt meg amikor Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. Emiatt Washington és Moszkva kapcsolatai a mélypontra kerültek. Donald Trump választási kampánya során az orosz kapcsolat javítását ígérte, de ebből a gyakorlatban egyelőre semmi sem lett.
A 69. Emmy-díjátadón ismét bebizonyosodott, hogy megkerülhetetlenek lettek a streamingszoltálatók a „televíziózás” világában. A Hulu disztópikus sorozata, A szolgálólány meséje lett a vasárnap megtartott gála legnagyobb nyertese. Díjazták a sorozat több színésznőjét, köztük a főszereplőt, Elizabeth Mosst, és a legjobb drámasorozatnak járó Emmyt is elvitte A szolgálólány meséje. Ezzel a Hulu történelmet írt a streamingszolgáltatók között.
A Hulu olyat vitt véghez a legnagyobb tévés díjátadón, ami korábban a nagy rivális Netflixnek nem sikerült: saját gyártású sorozata, A szolgálólány meséje nyerni tudott a legjobb drámasorozat kategóriájában. Ráadásul úgy, hogy három netflixes show, a Better Call Saul, a Stranger Things és A kártyavár is a jelöltek között volt.
A Margaret Atwood regényéből készült A szolgálólány meséjét emellett számos más kategóriában is díjazták: a címszerepet játszó Elizabeth Moss lett a legjobb női főszereplő, míg Ann Dowd a legjobb női mellékszereplőnek, Alexis Bledel pedig a legjobb epizódszereplőnek járó Emmyt kapta meg. Emellett díjazták az egyik epizód forgatókönyvéért Bruce Millert és rendezőként Reed Moranót. Ez utóbbi azért is nagy dolog, mert 22 éve nem kapott Emmy-díjat nő drámasorozatok rendezéséért.
A Hulu az utóbbi időben a Netflixhez hasonlóan egyre több pénzt fektetett a saját gyártású tartalmakba,
és ennek eredménye lett a 2017 márciusában indult A szolgálólány meséje. A sorozat a kritikusok és a nézők körében is kiemelkedően népszerű lett. A szolgálólány meséje a nem túl távoli jövőben, egy, a nőket teljesen elnyomó diktatúrában, Gileádban játszódik. Az USA helyén létrejött államalakulat életét az egyik szolgálólány, Offred (Elizabeth Moss) történetén keresztül ismerjük meg, aki végig kommentálja is a körülötte történteket.
Margaret Atwood 1985-ben adta ki a sorozat alapjául szolgáló regényét, de a történet azóta semmit sem vesztett aktualitásából, sőt. Az alapvetően liberális szórakoztatóipar sok szereplője szerint Donald Trump hatalomra kerülésével a regényben és a sorozatban bemutatott ultrakonzervatív társadalomkép még riasztóbbá vált. Nem csoda, hogy ezek után a köszönőbeszédekből sem hiányoztak az elnökre tett utalások. Bruce Miller, A szolgálólány meséje showrunnere például úgy fogalmazott, hogy mindenki menjen haza dolgozni, mert
A szolgálólány meséje mellett egy másik, 2017-ben indult és a nők helyzetét középpontba állító sorozat is nagyot nyert vasárnap este. A Hatalmas kis hazugságok az HBO drámasorozata, amely egy ausztrál szerző, Liane Moriarty regényén alapul, és olyan sztárok szerepeltek benne, mint Nicole Kidman és Reese Witherspoon. A Hatalmas kis hazugságok a minisorozatok kategóriájában tudott nyerni, emellett Nicole Kidman, Laura Dern és Alexander Skarsgard alakítása is Emmyt ért.
A komédiasorozatoknak fenntartott kategóriákban egy másik HBO-s sorozat, a 2012-ben indult Az alelnök című politikai szatíra kapta a legtöbb díjat. A sorozat főszereplője egy egykori szenátor, Selina Mayer, aki alelnökségre vállalkozik, a pozícióban viszont számos nem várt nehézséggel kell szembesülnie. Az alelnök a nemcsak a legjobb komédia lett, hanem a Mayert alakító Julia Louis-Dreyfust is díjazták.
A színésznő már a hatodik Emmyjét nyerte a sorozat főszereplőjeként, ezzel pedig rekordot döntött: soha senki nem nyert még ennyi díjat egyetlen karakter megformálásáért.
Julia Louis-Dreyfus ráadásul a sorozat producereként is vehetett át díjat, ebben a minőségében már a harmadikat nyerte Az alelnökért.
A showműsorok közül az Emmy-halmozó Saturday Night Live készítői kapták a legtöbb díjat, például a Donald Trumpot rendszeresen parodizáló Alec Baldwin is nyert. Baldwin köszönőbeszédében az elnöknek dedikálta a díjat.
Az FX Atlanta című sorozatát és annak főszereplő-alkotóját, Donald Glovert is érdemes kiemelni, aki színészként és rendezőként is nyert a rapperekről szóló sorozattal.
Glover az első színesbőrű lett, aki komédiasorozat kategóriában rendezésért kapott Emmyt.
A drámasorozataival hoppon maradt Netflixnek is sikerült beírnia a nevét a tévétörténelembe a 69. Emmy-díjátadón. A Master of None című komédiájuk egyik epizódjának forgatókönyve díjat nyert, amelyet a sorozatban színészként is közreműködő Aziz Ansari mellett Lena Waithe vehetett át társszerzőként. Waithe ezzel az első fekete nő lett, aki a kategóriában nyerni tudott.
A 69. Emmy-gála legnagyobb hiányzója a Trónok harca volt, mert az HBO sikersorozatának új évada a szokásosnál később került képernyőre, és csak a 2016. június 1-je és 2017. május 30-a között bemutatott műsorokat díjazták. A Trónok harca hetedik évada így csak jövőre versenyezhet majd.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.
