Az észak-koreai külügyminiszter azzal vádolja Washingtont, hogy Donald Trump amerikai elnök háborút hirdetett Észak-Korea ellen.
Az ENSZ tagállamainak és az egész világnak is pontosan emlékeznie kell arra, hogy „az Egyesült Államok hirdetett először háborút Észak-Korea ellen” – fogalmazott újságíróknak a világszervezet New York-i központjában az észak-koreai külügyminiszter. Ri Jong Ho hozzátette, hogy Phenjan fenntartja magának a jogot az ellenlépésekre, köztük amerikai stratégiai nehézbombázók lelövésére, még akkor is, ha azok nem Észak-Korea légterében repülnek.
„Mivel az Egyesült Államok háborút hirdetett, minden jogunk megvan az ellenlépésekre” –
hangsúlyozta.
Ri Jong Ho emlékeztetett arra, hogy „Trump azt állította, hogy vezetőink már nem sokáig lesznek hatalmon. Ezzel kapcsolatban a lehetséges ellenlépésekre utalva megjegyezte,
„majd elválik, ki lesz itt tovább”.
A külügyminiszter nem fejtette ki pontosan, hogy mire gondol.
Az észak-koreai politikus szombaton, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elmondott beszédében már utalt az amerikai elnök – szintén az ENSZ-ben elhangzott – keddi megjegyzéseire, és „zavart embernek”, valamint „megalománnak” nevezte Donald Trumpot. Az amerikai elnök ugyanis beszédében azzal fenyegette meg Phenjant: amennyiben az Egyesült Államok arra kényszerülne, hogy megvédje önmagát vagy szövetségeseit, akkor „megsemmisíti” Észak-Koreát.
Washington szombaton B-1B típusú hadászati nehézbombázókat küldött az Észak-Koreától keletre fekvő vizek fölötti nemzetközi légtérbe. A Pentagon akkor bejelentette: ezzel az Egyesült Államok elszántságát akarták megmutatni, valamint egyértelmű üzenetet küldtek Phenjannak arról, hogy az amerikai elnöknek számos katonai lehetősége van a fenyegetés legyőzésére.
Ha Trump felrúgja a nukleáris egyezményt, akkor Irán felgyorsítja az atomprogramját – közölte a CNN hírtelevízióval Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter. Hozzátette: továbbra is békés célú lenne az atomenergia-program Iránban.
Ezt azonban kevesen hiszik el neki: Avigdor Lieberman izraeli hadügyminiszter szerint Irán a létében fenyegeti Izraelt. Véleményét a Khoramsar közép hatótávolságú ballisztikus rakéta kísérletével indokolta.
Az új rakéta hatótávolsága 2000 kilométer vagyis Iránból indítva elérheti Izraelt. Ráadásul a forradalmi gárda légierejének a parancsnoka úgy nyilatkozott Teheránban, hogy hat robbanófejet képes hordozni. Igaz, gyorsan hozzátette, hogy ezek közül egyik sem atombomba, hiszen erről Irán ünnepélyesen lemondott a nagyhatalmakkal kötött nukleáris egyezményben.
Izrael mindig is ellenezte a szerződést, amelyet az USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország kötött Iránnal. Washingtonban a kongresszus csak azzal a kikötéssel fogadta el az egyezményt, hogy azt amerikai elnök minden 90 napban felülvizsgálja. A következő dátum október 15. Donald Trump úgy nyilatkozott: már döntött, de a nyilvánossággal ezt csak később közli.
Trump legutóbb az ENSZ-ben gengszter államnak nevezte Észak Korea mellett Iránt is. Válaszul Irán elnöke – ugyancsak az ENSZ-ben – visszagengszterezte az Egyesült Államok elnökét.
Több legyet ütött egy csapásra Donald Trump: a beutazási tilalmat korrigáló újabb – előre jelzett – elnöki rendeletébe belevette Észak-Koreát is. Volt olyan ország, amely lekerült a listáról.
„Amerika biztonsága elsőszámú prioritásom” – tweetelte Donald Trump elnök, kommentálva azt az elnöki rendeletet, amellyel kiterjesztette a beutazási tilalmat ezúttal – a többi között – Észak-Koreára is.
Making America Safe is my number one priority. We will not admit those into our country we cannot safely vet.https://t.co/KJ886okyfC
Csád, Irán, Líbia, Észak-Korea, Szomália, Szíria, Venezuela és Jemen állampolgáraitól tagadják meg a beutazási vízum kiadását az Egyesült Államokban október második felétől kezdve. A mostani rendelet a három hónapja alkalmazott szabályozást váltotta, amellyel beutazási korlátozás alá vontak muszlim államokat. Eredetileg Irán, Szíria, Líbia, Szomália, Jemen és Szudán voltak az érintettek.
A mostani lista érdekessége, hogy már nem csak muszlim-többségű államokra vonatkozik
– Észak-Korea és Venezuela a példa erre. Ami arra utal, hogy az USA-ban is ellentmondásosnak tartott eszközt már nem csak az eredeti céljára akarja használni a Fehér Ház.
Mint emlékezetes, egyre élesedő szópárbaj és mind inkább szaporodó kölcsönös katonai erődemonstráció zajlik az USA és Észak-Korea között.
„Irán rakétakísérlete létében fenyegeti a zsidó államot” – nyilatkozta Avigdor Lieberman izraeli hadügyminiszter azt követően, hogy Irán sikeres középhatótávolságú rakétakísérletet hajtott végre.
A 2000 kilométer hatósugarú Khoramsar nevű rakétával Irán elérheti Izraelt is. S miután Irán nem ismeri el a zsidó állam létét, Izraelben halálos ellenségnek tekintenek rá.
Donald Trump amerikai elnök is igen határozottan reagált a hírre. Twitteren tudatta véleményéthogy Teherán új ballisztikus rakétája, lényegében semmissé teszi a nukleáris egyezményt.
Iran just test-fired a Ballistic Missile capable of reaching Israel.They are also working with North Korea.Not much of an agreement we have!
Trump azt a régi vádat is előhozta, hogy Irán együttműködik Észak Koreával, amely gyors ütemben fejleszti nukleáris és rakétatechnológiáját.
A Khoramsar új iráni rakéta hatótávolsága 2000 kilométer és több robbanófejet is hordozhat, de atombombát nem – hangsúlyozta az iráni forradalmi gárda légierejének a parancsnoka. Izrael éppen Irán növekvő támadó képességére hivatkozva kéri Trumpot, hogy mondja fel a hat nagyhatalom és Irán nukleáris egyezményét. Az iráni elnök az ENSZ-ben keményen reagált Trump vádjára, hogy Irán egy terrorista gengszter állam.
„Trump egy gengszter és egy gengszter nem tehet tönkre egy nemzetközi egyezményt!” –
hangoztatta Hasszán Rohani.
Az egyezmény
Korábban az iráni elnök a CNN hírtelevízióban fejtette ki, hogy az USA nagy árat fizetne azért, ha kilépne a nukleáris egyezményből! „Fel vagyunk készülve arra az esetre, ha az Egyesült Államok kilép a nagyhatalmak és Irán nukleáris egyezményéből”- mondta Rohani elnök az exkluzív interjúban. A közelmúltban ismét elnökké választott Hasszan Rohani – mint ismert – a mérsékelt irányzat képviselője, aki fontos szerepet játszott az egyezmény elfogadtatásában Iránban.
Évekig tartó tárgyalások után hat nagyhatalom (az USA, Kína, Oroszország, Nagy Britannia, Franciaország és Németország) megállapodott Iránnal abban, hogy a közép-keleti állam csak békés célból fejleszti nukleáris technológiáját. Az egyezményt még az Obama idején írták alá, és Donald Trump a választási kampány során „a lehető legrosszabbnak” nevezte azt. Csatlakozott Benjámín Netanjahu izraeli miniszterelnök bírálatához, aki szerint az USA és a többi nagyhatalom hibát követett el az egyezmény aláírásával.
Mindenesetre Rohani szerint Trump nem fogja felmondani az egyezményt. Mint mondta:
„Nem hiszem, hogy ez az USA érdekében állna. Amerikának túlságosan is nagy árat kellene fizetnie ezért!”
Mindenesetre Donald Trump október 15-ig dönthet a felmondásról.
Szerencsére még inkább csak a szavak csatája zajlik Donald Trump amerikai elnök és az észak-koreai vezetés között, amit azonban – nyugtalanító módon – időnként katonai erődemonstrációk is „színesítenek”. A retorika durvul, az erődemonstrációk szaporodnak, de remélhetőleg mindkét oldalon győzni fog a józan ész.
Nem maradhatott csendben Donald Trump azt követően, hogy helyi idő szerint tegnap késő délután az észak-koreai külügyminiszter igen kemény és sértő szavakkal illette őt New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában elhangzott felszólalásában. Az amerikai elnök tweetjében nem kímélte az észak-koreai elnököt, akinek azt üzente, hogy
„ha külügyminisztere a kis rakétaember gondolatait visszhangozza, akkor nem lesznek hosszú életűek”.
Just heard Foreign Minister of North Korea speak at U.N. If he echoes thoughts of Little Rocket Man, they won't be around much longer!
Az Észak-koreai külügyminiszter beszédében némileg megnyugtatóbb (persze minden viszonylagos) hangokat is pedzegetett azt is mondta ugyanis, hogy országa felelős atomhatalomként csak válaszcsapásként vetne be atomfegyvert. Ri Jong Ho azonban arról is beszélt, hogy
„elkerülhetetlenné vált, hogy rakétáink meglátogassák az Egyesült Államok teljes szárazföldi területét”.
Dühös kirohanásához az is kellett, hogy nem sokkal terv szerint megkezdett beszéde előtt az Egyesült Államok légierejének B-1B típusú hadászati nehézbombázói, harci repülőgépek kíséretében az Észak-Koreától keletre fekvő vizek fölötti nemzetközi légtérbe repültek. Mint a FüHü is megírta, ebben a században ilyen közel még nem repültek amerikai harci gépek a félsziget demilitarizált övezetéhez – jelezte a Pentagon, amely azzal indokolta az akciót, hogy demonstrálni akarták: katonai lehetőségek széles tárháza áll az amerikai elnök rendelkezésére ahhoz, hogy képes legyen megmutatni az erejét.
Erre is válaszul szögezte le az ENSZ-ben az észak-koreai külügyminiszter, hogy
hazáját már csak néhány lépés választja el attól, hogy atomhatalommá váljon.
Szerinte a céljuk nem más, mint hogy hatalmi egyensúlyba kerüljenek az USA-val, s ebéli törekvésükben senki és semmi nem akadályozhatja meg Phenjant még a különféle szankciók sem.
Szankciókkal véreztetnék ki Phenjant
Pedig szankciókból egyre több van, s egyre többen kezdik el alkalmazni azokat.
Legutóbb éppen Észak-Korea legjelentősebb kereskedelmi partnere, exportjának 90 százalékát felvevő, Phenjan számára éppen ezért létfontosságú devizatermelő piac, Kína jelentette be, hogy az ENSZ-ben elhatározott szankciónak megfelelően lép, s október 1-jétől évi 2 millió hordóra csökkenti az Észak-Koreának eladott kőolajtermékek mennyiségét, cseppfolyósított földgázt pedig egyáltalán nem szállít január elsejétől. Betiltja az észak-koreai textiláruk behozatalát, ami Phenjan egyik utolsó fő külföldi bevételi forrása a sorozatos szankciók után. Kína a nemzetközi együttműködés jegyében már korábban lemondott az észak-koreai szén, vasérc, halászati termékek és más áruk megvásárlásáról.
Durva adok-kapok
Ha katonai potenciálban nem is, retorikában Észak-Koreai már utolérte az amerikait, pontosabban Donald Trumpot. Ri Jong Ho most éppen értelmi fogyatékosnak, nagyzási hóbortban szenvedő embernek titulálta az amerikai elnököt, aki korábban ugyanott ugyanezt mondta Kim Dzsongun észak-koreai vezérről, akit kis rakétaemberként titulál.
Az elmúlt hetek-hónapok retorikai adok-kapok-ja egy dolog (bár az ázsiai diplomáciában jelzésértékű), ennél súlyosabbnak tűnik a katonai jellegű lépések számának a szaporodása. Ezek sorában szimulált katonai hadgyakorlattól kezdve, kísérleti ballisztikus rakéta kilövésén át, föld alatti nukleáris robbantásig és legutóbb az amerikai légierő demonstratív berepüléséig egyre több strigula húzható.
Éleződni látszik a helyzet a Koreai-félszigeten: az amerikai légierő B-1B típusú stratégiai nehézbombázói, harci gépek kíséretében az Észak-Koreától keletre fekvő vizek fölötti nemzetközi légtérbe repültek, közel Észak-Korea keleti partjaihoz – jelentette be a Pentagon. Ilyen közel ebben a században még nem repültek a demilitarizált övezethez.
Az amerikai katonai erődemonstráció célja bemutatni azt, amiről Donald Trump elnök beszélt – jelentette a CNN. Nevezetesen, hogy katonai lehetőségek egész tárháza áll az USA rendelkezésére, hogy ellenálljon bármilyen fenyegetésnek – közölte a Pentagon szóvivője, Dana White. Hozzátette:
„a 21. században amerikai bombázó még nem repült ilyen közel a demilitarzált övezethez, ami mutatja, milyen komoly helyzetbe hozott minket Észak-Korea viselkedése”.
A katonai erődemonstrációt nem sokkal azelőtt zajlott, hogy az ENSZ-közgyűlés általános vitájában az észak-koreai külügyminisztert várták a pulpitusra, beszédet tartani – tudósított a BBC. Ri Jong Ho hangoztatta: Észak-Korea már csak néhány lépésre van attól, hogy atomhatalommá váljon az ENSZ szombaton New Yorkban. Mint az MTI tudósításából kiderül, a külügyminiszter kifejtette: a rezsim végső célja, hogy hatalmi egyensúlyra lépjen az Egyesült Államokkal. Hozzátette: kilátástalan abban reménykedni, hogy Észak-Korea egy hajszálnyit is változtat álláspontján a szigorúbb szankciók következtében. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump amerikai elnök ENSZ-ben mondott beszédét követően, amelyben rakétás embernek nevezte Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt,
„elkerülhetetlenné vált, hogy rakétáiNk meglátogassák az Egyesült Államok teljes szárazföldi területét”.
Mint arról a FüHü is beszámolt, Donald Trump csütörtökön azt mondta az ENSZ-ben, hogy „eltüneti a Föld felszínéről” Észak-Koreát, ha fenyegetve érzi magát vagy szövetségeseit.
Július 30-án az USA egyékbént hasonló erődemonstrációt tartott két B1-B típusú stratégiai nehézbombázójával átrepülve a Koreai-félsziget felett, válaszul a júliusban végrehajtott két észak-koreai ballisztikus rakétakísérletre – emlékeztetett az MTI.
Szombaton idehaza – természetesen – a jövő évi választásokra való készülődés jegyében történtek dolgok, Európában a német választások kínálják a legnagyobb izgalmakat, Ázsiában pedig a kardcsörtetések. Ott volt iráni rakétakísérlet, észak-koreai földrengés (vagy nem is az talán?) és kemény kínai válaszlépés. Az Egyesült Államokban nem csak ezzel, a tavalyi elnökválasztások orosz beavatkozási kísérletének az utózöngéivel is küszködni kell.
Aláírás az Agorában
Fotó: Facebook (Közös ország Mozgalom)
Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában. A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.
A „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg a nyolc demokratikus ellenzéki párt. A Jobbik nem vett részt a munkában. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum.
Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.
Azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.
Lengyel László szemben Botkával?
wikimedia
„Az őszi nyitány ellenzéki káoszba fúlt. Folytatódott a mindenki harca mindenki ellen, egymás és önmaguk legyilkolása” – így kezdődik Lengyel László írása a szombati Népszavában. A politológus szerint a az utolsó utáni pillanatban vagyunk; „politikai megállapodást kell kötni és ellenzéki koalíciót kell teremteni, mind a Fidesz legyőzése, mind a kormányzás érdekében” – írja. Aztán hozzáteszi: a politikai tárgyalások sora megakadt a felső szinten. Botkának és az MSZP-nek kell kimozdulni a holtpontról és tárgyalást kezdeményezni a listaállítás kérdéséről, vagyis a közös lista, a választási párt, vagy koordinált indulás változatairól – szögezi le.
Lengyel véleménye azért figyelemre méltó, mert róla az a közvélekedés, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjének az egyik legerősebb, legbefolyásosabb támogatója.
A Népszava ugyancsak szombati lapszámában viszont találunk egy írást Botka Lászlótól is. Ebben lényegében megismétli korábbi álláspontját; azaz ő is híve a közös listának, a koordinációs tárgyalásoknak, de változatlanul, listán kívül akarja látni Gyurcsányt.
„Csak olyan közös listával lehet indulni a választáson, melyen nincsenek rajta olyan politikusok, akik a 2010 előtti kormányzást jelképezik.(Egyéni körzetben természetesen megmérethetik magukat, ha van esélyük a győzelemre.)”
Innen indul szeptember utolsó hete. Már nincs hét hónap a választásokig.
Merkel vagy Merkel
Elég lefutottnak tűnik a vasárnapi németországi parlamenti választás. És nem csupán amiatt, mert Orbán Viktor egy halk, Lázár János meg egy hangos imát mondana a jelenlegi kancellár asszonyért. Végsősorban a tét a következő: a biztos befutó Merkel kivel fog koalícióra lépni.
A felmérések szerint a CDU/CSU biztosan vezet 30 százalék feletti eredménnyel, a szociáldemokraták több mint 10 százalékkal vannak mögötte.
A legjobb esetben úgy alakulnak az erőviszonyok, hogy Merkelék rákényszerüljenek a velük kötendő koalícióra. Vagyis a „futottak még” kategóriában senkinek sem sikerül annyi szavazatot hozni, hogy az a kereszténydemokraták szavazataival együtt kormánytöbbséget jelentsen.
21 államban próbálkoztak hackerek
Forrás: Flickr. (Bryan Jones)
Wisconsin, Ohio, Kalifornia – ez a három állam is azok között van, ahol orosz hackerek igyekeztek beleszólni a tavalyi elnökválasztásba. Összesen 21 államban észleltek ilyet – ismerte be a szövetségi kormány illetékes minisztériuma. 13 állam jelezte, hogy kapott ilyen értesítést Washingtonból. Az oroszok tagadnak.
A belbiztonsági tárca jelezte, hogy Donald Trump amerikai elnök javára avatkoztak be az orosz hackerek a voksolásba, ám annyira nem sikerült nekik, hogy konkrét elektori szavazatot megváltoztassanak – írja a Reuters.
Sikeres iráni rakétakísérlet
Fotó: Flickr. (Алексей М)
Rájár a rúd Donald Trump amerikai elnökre: Észak-Korea után Irán is ráncigálja a nem létező bajuszát: miközben Phenjan minden eddiginél nagyobb erejű nukleáris kísérlettel fenyegetőzik, Teherán sikeresen tesztelte középhatótávolságú nukleáris rakétáját, amelyet – mint jelezte – hamarosan hadrendbe tudnak majd állítani. A 2000 kilométer hatósugarú rakétával végzett kísérlet – legalábbis a CNN egy helyi televízióra, a Press TV-re hivatkozva azt írta – pénteken volt. Az amerikai hírtelevízió arról is beszámolt, hogy a közeli jövőben már hadrendbe lehet állítani a rakétát. A kilövés helye egyelőre ismeretlen.
Földmozgás Észak-Koreában – az ok még nem ismert
Fotó: Wikimedia
Szokatlan szeizmikus mozgásra utaló jeleket észleltek Észak-Koreában, a földalatti nukleáris kísérletekhez közeli helyszínen. Nem tudni egyelőre, hogy pontosan mi okozta, a jelentések és vélemények eltérőek, de inkább kisebb földrengés lehetett, mintsem földalatti nukleáris kísérlet. A nukleáris szerződések betartása felett őrködő zürichi CTBTO főtitkára Twitterezett arról, hogy Észak-Koreában, ötven kilométerre a korábbi földalatti kísérleti robbantások helyszínétől szeizmikus tevékenységet észleltek – jelentette a Reuters.
A kínai szeizmológiai intézetet idéző MTI jelentése szerint ugyanakkor a 3,4-es fokozatú földrengés epicentruma mindössze öt kilométerre volt a szeptember 3-ai föld alatti nukleáris robbantást helyszínétől, az ország északleleti részén.
Rájár a rúd Donald Trump amerikai elnökre: Észak-Korea után Irán is ráncigálja a nem létező bajuszát: miközben Phenjan minden eddiginél nagyobb erejű nukleáris kísérlettel fenyegetőzik, Teherán sikeresen tesztelte középhatótávolságú nukleáris rakétáját, amelyet – mint jelezte – hamarosan hadrendbe tudnak majd állítani.
Sikeres középhatótávolságú rakétakísérletet hajtott végre Irán – jelentette be Teherán. A 2000 kilométer hatósugarú rakétával végzett kísérlet – legalábbis a CNN egy helyi televízióra, a Press TV-re hivatkozva azt írta – pénteken volt. Az amerikai hírtelevízió arról is beszámolt, hogy a közeli jövőben már hadrendbe lehet állítani a rakétát.
A kilövés helye egyelőre ismeretlen.
A most kilőtt rakétát pénteken felvonultatták Teheránban, egy katonai parádén. Mint a BBC megjegyzi: a rakéta több robbanófejet is képes szállítani, legalábbis iráni sajtótudósítások szerint
Szócsata előzte meg a kísérletet
Külön bukét ad a rakétákísérletnek, hogy Donald Trump amerikai elnök kedden, az ENSZ-ben bírálta az iráni rakétaprogramot és a 2015-ös nukleáris egyezményt. Az iráni elnök Hasszán Rohani pénteken ugyanakkor azt mondta, hogy elrettentésképpen erősítik katonai potenciáljukat.
Wisconsin, Ohio, Kalifornia – ez a három állam is azok között van, ahol orosz hackerek igyekeztek beleszólni a tavalyi elnökválasztásba. Összesen 21 államban észleltek ilyet – ismerte be a szövetségi kormány illetékes minisztériuma. 13 állam jelezte, hogy kapott ilyen értesítést Washingtonból. Az oroszok tagadnak.
A belbiztonsági tárca jelezte, hogy Donald Trump amerikai elnök javára avatkoztak be az orosz hackerek a voksolásba, ám annyira nem sikerült nekik, hogy konkrét elektori szavazatot megváltoztassanak – írja a Reuters.
A minisztérium nem nevezte meg az érintett államokat, ám Wisconsin, Ohio és Kalifornia mellett Alabama, Alaszka, Kolorádó, Connecticut, Florida, Minnesota, Texas és Washington is jelezte, hogy egyike az érintett 21 államnak. Arizona és Illinois már tavaly beismerte, hogy célba lett véve az oroszok által.
Az AP emellett megerősítette Maryland, Észak Dakota, Pennsylvania, Delaware, Oregon, Oklahoma és Virginia érintettségét is – s ezzel meg is van a 21 tagállam.
Ugyanakkor az Egyesült Államok állami választási igazgatói szövetségének az elnöke azt nyilatkozta, hogy
„Nincs bizonyíték arra, hogy az oroszok akár egyetlen szavazat vagy regisztráció sorsát is megváltoztatták volna”.
A belbiztonsági erők állítják, hogy csak pár hálózati tevékenység nyomira bukkantak.
Az amerikai hírszerző ügynökségek arra jutottak, hogy a Kreml vezényelte a műveletet, amelynek része volt az online propaganda meghackelése, Trump győzelmét sugallva – jelentette még augusztusban a Reuters.
Elég lefutottnak tűnik a vasárnapi németországi parlamenti választás. És nem csupán amiatt, mert Orbán Viktor egy halk, Lázár János meg egy hangos imát mondana a jelenlegi kancellár asszonyért.
Valójában átmenetileg csak 2015-ben ingott meg komolyabban a bizalom Angela Merkel nagykoalíciós kormánya iránt, méghozzá a menekültválság tetőfokán. Akkor kezdett hetet-havat összehordani az Orbán kormány Angela Merkelről:
ő volt tulajdonképpen az első „migránssimogató”.
Neve akkoriban szitokszóvá vált Magyarországon. Soros György már csak egy replika. Igaz, vele vagyis ellene akár választásokat is lehet nyerni. Na nem Németországban.
Ott azért az anyagi jólét is játszik némi szerepet. Mélyebb gazdasági elemzés (Berlin, a világ export királya) helyett álljon itt csak egy átlagos mozinéző megfigyelése:
látott Ön már az utóbbi húsz évben amerikai filmet, amelyben a jobb módú szereplők nem német gépkocsikban bonyolították kusza életüket?
Nem véletlen, hogy a nemzetközi politika újonca (szerző: Roháni iráni elnök) Donald Trump azonnal védővámokat akart bevezetni a német autókra. Meg az sem, hogy a lehető leghűvösebb a viszony az amerikai elnök és a német kancellár között.
Nézzük azonban a vasárnapi német választások szereplőit. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjéről, Angela Merkelről szinte már mindent tudni, azt is, hogy nem turbulencia mentes a kapcsolata a testvérpárt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével, Horst Seehoferrel, aki arrafelé Orbán Viktor, szintén migráncsozó, leglelkesebb híve. Az ügy apró furcsasága az, hogy a kancellár első számú kihívója, a szociáldemokrata (SPD) Martin Schultz éppen Merkel 2015-ös húzását (a menekültek tömeges „behívását”) kritizálta a kampányban, holott az Európi Parlament elnökeként ennek pont az ellenkőjét hirdette. A kampány kezdetén megjelenése a népszerűségében nagyot hanyatló kisebbik kormánypártot (Németországban vasárnapig még biztos, hogy nagykoalíció van hatalmon: CDU-CSU-SPD) felrázta a mély válságból és ez a közvéleménykutatásokban is meglátszott. De nagyon gyorsan alább is hagyott a lendület. Minden visszatért a „normális” mederbe:
a kimutatások szerint a CDU/CSU biztosan vezet 30 százalék feletti eredménnyel, a szociáldemokraták több mint tíz százalékkal vannak mögötte.
Tény, hogy mind a két nagy párt esetében visszaesés várható. A Spiegel szerint a szociáldemokraták esetében nemcsak német jelenségről van szó, hanem európairól. A lap már a baloldaliak lassú haláláról ír: 2000-ben a szocdemek vagy a szocialisták az EU akkori 15 tagállamából tízben voltak kormánytényezők, manapság, ha bukják a német választásokat és jövő tavasszal az olaszt is, akkor a 28-ból már csak 6 országban lesznek hatalmon (Málta, Portugália, Románia, Svédország, Cseh Köztársaság és Szlovákia). Ennek már van nemzetközi elnevezése: a PASOK-jelenség. A görög Papandreu-dinasztia évtizedekig kormányzó baloldali PASOK pártja a 2015-ös választások után jelentéktelenné vált. A jelenségre egyetlen magyarázat van csak: már senki sem tudja, hogy valójában miért is küzd a mai szociáldemokrata. Konkrétan pedig: vajon miben különbözik a szintén neoliberális kereszténydemokratáktól.
Schultznak emiatt nincs sok esélye.
A legjobb esetben úgy alakulnak az erőviszonyok, hogy Merkelék rákényszerüljenek a velük kötendő koalícióra. Vagyis a „futottak még” kategóriában senkinek sem sikerül annyi szavazatot hozni, hogy az a kereszténydemokraták szavazataival együtt kormánytöbbséget jelentsen.
A többiek pedig: a Zöldek, akik felett eljárt az idő és már nem hasonlítanak a Joschka Fischer fémjelezte mozgalomra, a Balpárt, a szintén jobb napokat látott szabaddemokraták és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért, amely bejuthat a Bundestagba, akár harmadik erőként.
Végsősorban a tét a következő: a biztos befutó Merkel kivel fog koalícióra lépni.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Elég lefutottnak tűnik a vasárnapi németországi parlamenti választás. És nem csupán amiatt, mert Orbán Viktor egy halk, Lázár János meg egy hangos imát mondana a jelenlegi kancellár asszonyért. Végsősorban a tét a következő: a biztos befutó Merkel kivel fog koalícióra lépni.
