Testre erősített csőbombával robbantottak a New York-i metrónál, a rendkívül forgalmas Port Authority buszállomásnál, reggel fél nyolckor. Négyen sérültek meg.
Egy rendvédelmi tiszt az AP-nek elmondta, hogy egy férfira erősített csőbomba robbant a peronon. A nem életveszélyes sérüléseket szerző merénylőt őrizetbe vették, terrortámadásként kezelik az ügyet.
A rendőrség egy 27 éves, Akayed Ullah nevű férfit nevezett meg a robbantóként.
Az Európai Unió elítél minden zsidók elleni támadást, bárhol is történjen az – hangoztatta Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel találkozva. A régóta tervbe vett EU-izraeli tanácskozás fő témája Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemmel kapcsolatos döntése és az annak nyomán kialakult válság volt.
Az Európai Unió elítélte Trump döntését, mint amely ellentétes a békefolyamattal. Trump és Netanjahu szerint azonban a békefolyamat amúgy sincs sehol, vagyis az amerikai elnök jeruzsálemi döntésével nem tett mást mint konstatálta ezt.
Mogherini hangsúlyozta: az EU stratégiai partnernek tekinti Izraelt, de a jövőben
valamiféle globális rendezésre lenne szükség a zsidók és a palesztinok között, mert különben végképp elúszik a béke esélye.
Ugyanerre figyelmeztette Netanjahu izraeli miniszterelnököt korábban Párizsban Macron francia elnök, amikor félórás „őszinte beszélgetést” folytattak, mégpedig angolul. Ezért mondhatta Macron, hogy
„Give peace a chance!”
Mire gondolt a francia elnök? Trump Jeruzsálemet, mint az izraeli fővárost elismerő lépésével lángra lobbantotta a palesztin ellenállást. A mérleg eddig négy palesztin halott és több mint ezer sebesült. A muzulmán világban szinte mindenütt tüntetnek Amerika és Izrael ellen.
Macron szerint Trump hibát követett el. Most Izraelen a sor, hogy gesztust tegyen a palesztinoknak: ne engedélyezze újabb zsidó telepek létesítését Ciszjordániában. Ezzel talán újra megindulhatnának a tárgyalások a két fél között. Ám Netanjahu válaszul közölte:
Jeruzsálem 3000 éve Izrael fővárosa, éppen úgy, mint Párizs Franciaországnak.
Izrael üdvözölte Trump döntését, és mint mondta: a palesztinoknak éppúgy, mint az egész muzulmán világnak „el kell fogadniuk a realitásokat”.
Macron válaszában arról beszélt, hogy a békét a zsidók és a palesztinok között nem Amerika vagy Európa teremtheti meg, hanem a zsidók és a palesztinok vezetői. Ha nem adnak esélyt a békének, akkor a szembenállás könnyen elfajulhat.
Az Európai Unió éppúgy elítéli Trump jeruzsálemi döntését, mint Macron. Netanjahu viszont abban a hármas szövetségben bízik, amely az Egyesült Államokból, Izraelből és Szaúd-Arábiából áll. A béke tehát egyelőre nincs napirenden a Közel Keleten.
One Planet Summit- csúcstalálkozó a klímaváltozás ellen Párizsban. Ezt Emmanuel Macron francia elnök javasolta azt követően, hogy Donald Trump közölte: az USA kilép a nemzetközi klíma egyezményből.
A kedden megnyíló csúcsnak arról kell döntenie, hogy miből finanszírozzák az éghajlatváltozás elleni harcot, ha az USA nem fizet?
A fejlett államok 100 milliárd dollárt helyeztek kilátásba a szegény országok támogatására.
Amerika kilépésével nagy lyuk tátong, bár Emmanuel Macron megerősítette: Franciaország évi 5 milliárd eurót fizet 2020-tól kezdve. Hogy jön össze a többi pénz?
Négy francia miniszter azt javasolja: vezessenek be európai pénzügyi tranzakciós adót, és ebből finanszírozzák a klímaváltozás elleni harcot.
Az Európai Unióban már évek óta vitatják a tranzakciós adó ügyét- eddig minden eredmény nélkül.
A tagállamok érdekei nagyon eltérőek. A francia javaslatnak meglehetősen csekély az esélye a sikerre, de legalább felveti a problémát: azt, hogy miből finanszírozzák a klíma változás elleni harcot az USA kilépése után. Hiszen csak egy Földünk van, ahogy azt a One Planet Summit hangsúlyozza …
Egyre fokozódik a feszültség Donld Trump amerikai elnök Jeruzsálemet, mint izraeli fővárost elismerő bejelentése óta. A legfrissebb fejlemény, hogy magyar idő szerint éjjel egy palesztin férfi megkéselt egy izraeli biztonsági őrt Jeruzsálem fő-buszpályaudvarán, illetve fellángoltak az összecsapások a libanoni fővárosban lévő amerikai nagykövetség közelében.
Valamelyest ugyan lecsengeni látszanak a négy napja tartó utcai zavargások a palesztin területeken, de a hosszú ideje érvényes amerikai Jeruzsálem-politika megváltoztatása újabb potenciális akadályokat emel a közel-keleti békefolyamat útjában – összegez a Reuters hírügynökség.
De nem csak a térségben, az egész világon komoly megmozdulásokra késztette az embereket a trumpi bejelentés.
Egyre több országban szerveznek szimpátia-tüntetéseket a palesztinok mellett – tudósít a Euronews, amely arra is emlékeztet, hogy szerda óta nem telt el úgy óra a Gáza övezetben, hogy a palesztinok ne tüntettek volna, vagy ne álltak volna szemben az izraeli katonákkal és ne néztek volna farkasszemet velük.
A megmozdulások és tüntetések a világban többnyire békések, egyelőre, de hangosak és határozottak. Komolyabb károkról, sérültekről nincsenek hírek. Többen azonban attól tartanak, hogy a békés demonstrációk nem biztos, hogy sokáig lesznek békések. A világ vezető politikai és vallási vezetői részéről elhangzó békítő szándékú nyilatkozatokkal szemben az Egyesült Államok és Izrael nem enged álláspontjából – emlékeztet a Euronews.
Álarcosok gyújtópalackkal dobáltak meg egy zsinagógát a svédországi Göteborgban szombaton késő este. Senki sem sérült meg.
A zsinagóga egyik helyiségében rendezvényt tartottak, az ott tartózkodó fiatalok az épület alagsorába menekültek a támadás miatt.
Allan Stutzinsky, a göteborgi zsidó közösség elnöke elmondta, hogy a gyújtópalackok lángja nem terjedt át az épületre.
Az Expressen című helyi újság a rendőrséget idézve azt írta, hogy az épületre Molotov-koktélokat hajítottak. Több rendőri egység vonult a helyszínre, hogy megvizsgálja a történteket, továbbá azt, hogy a támadás jelent-e fenyegetést a helyi zsidó közösségre.
Az incidens ugyanaznap történt, amikor a fővárosban, Stockholmban tüntetők tiltakoztak Donald Trump amerikai elnök döntése ellen,
amely szerint az Egyesült Államok nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetik. A megmozdulás többnyire békésen zajlott, ugyanakkor a résztvevők elégettek egy izraeli zászlót.
A Sveriges Radió arról számolt be, hogy pénteken Malmö városában mintegy 200 tüntető antiszemita szólamokat skandált. Azt kiabálták egyebek között, hogy „visszaköveteljük szabadságunkat és lelőjük a zsidókat”.
Washingtonban a nemzetbiztonsági tanács úgy ítélte meg, hogy Moszkva megszegte az 1987-es amerikai-orosz nukleáris egyezményt amikor cirkáló rakétákat adott el külföldre. Ennek következtében azokat az orosz cégeket és állami intézményeket, melyek részt vettek a cirkáló rakéták eladásában feketelistára teszik az Egyesült Államokban.
Trump elnök jóváhagyta az újabb szankciót, mely az oroszok szerint a 30 évvel ezelőtt megkötött Reagan-Gorbacsov egyezmény megsértése. Már Obama idején is érte bírálat Washingtonban az oroszokat amiatt, hogy amerikai megítélés szerint megsértik az egyezményt. Semleges szakértők attól tartanak, hogy ha így megy tovább, akkor az egyezmény betartása mindkét fél részéről kétségessé válhat.
Közben Mueller egykori FBI igazgató egyre jobban érdeklődik Trump adósságai iránt,
melyeket az amerikai sajtó szerint két orosz bank vásárolt fel. Az amerikai lapok azt írták: Mueller kötelezte a Deutsche Bankot, hogy adja át neki a Trump családdal kapcsolatos teljes dossziét! Ennek azért van jelentősége, mert Trump a kilencvenes években a csőd közelébe került. Amerikában nem kapott hitelt, de a Deutsche Bank segített. Állítólag többszáz millió dollárral volt szó. Ezt az adósságot két orosz bank, a VEB és a Gazprombank állítólag megvásárolta.
A Trumppal ellenséges amerikai sajtó szerint Putyin ezzel tartja kézben Donald Trumpot. Aki az elnökválasztási kampányban megígérte: javítja a kapcsolatokat Oroszországgal és eltörli a szankciókat vele szemben. Ehhez képest Donald Trump most újabb szankciót jelentett be Oroszországgal szemben.
Izraeli harci gépek légicsapásokat mértek szombatra virradóra a Gázai övezetben a Hamász radikális palesztin szervezet létesítményeire, miután előző este az onnan kilőtt rakéták csapódtak be a zsidó állam területén.
Izraeli tájékoztatás szerint péntek este több rakétát lőttek ki a Gázai övezetből az ország déli részére, egyet közülük megsemmisített a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer, de egy rakéta Szderót városában csapódott be.
Senkinek sem esett baja, de károk keletkeztek néhány gépkocsiban.
Szombatra virradóra az izraeli védelmi minisztérium arról tájékoztatott, hogy válaszul a rakétatámadásokra harci gépei négy célpontot – két fegyvergyártó üzemet, egy fegyverraktárt és egy katonai bázist – semmisítettek meg a Gázai övezetben, mindegyikre több csapást mérve. A védelmi tárca közleményében arra figyelmeztetett, hogy a lakott területek elleni rakétatámadások durva agressziónak minősülnek, és a Hamászt terheli a felelősség a polgári lakosság életét veszélyeztető rakéta-, illetve mindenfajta más támadásért, amely a Gázai övezetből indul.
Az izraeli légierő pénteken is légicsapásokat mért a Hamász egyik kiképző táborára és lőszerraktárára, válaszul az onnan indított rakétatámadásokra. Palesztin források szerint 25 ember, köztük hat gyerek megsebesült.
A gázai rakétatámadások azóta sokasodtak meg, hogy Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette: az Egyesült Államok Jeruzsálemet elismeri Izrael fővárosának, és oda helyezi át Tel-Avivból nagykövetségét.
Szükségállapotot rendelt el Kaliforniában pénteken Donald Trump amerikai elnök azután, hogy az állam déli részén a bozót- és erdőtüzek számos, Los Angeles környéki hegyet is elértek.
A rendelet lehetővé teszi, hogy szövetségi forrásokból nyújtsanak segítséget Kalifornia államnak és a helyi erőknek – számolt be a washingtoni Fehér Ház. A szövetségi rendkívüli segélyalapokból jut Los Angelesnek, Riverside, San Diego és Ventura megyének, ahol már nagyon súlyos helyzet alakult ki.
A kiszámíthatatlan széljárás miatt keletkezett erdőtüzek több ezer hektárnyi területen pusztítottak, 439 épület megsemmisült néhány nap alatt – közölték a tűzoltók.
A legnagyobb bozóttüzek Los Angelestől északra vannak, de nyugatra is terjednek, Santa Barbara megye irányába.
Csupán San Diego megyében több ezer tűzoltót, hét repülőgépet, 15 helikoptert, katonákat vetettek be a természeti katasztrófa továbbterjedésének megakadályozására és felszámolására. San Diego városától 80 kilométerre északra mintegy 1160 hektárnyi területen ég az erdő, a lángok 85 építményt megsemmisítettek. Hat ember, köztük két tűzoltó égési sérüléseket szenvedett.
Az év első felében a bozóttüzek Kalifornia északi részén tomboltak, több milliárd dollárnyi kár keletkezett.
Összecsapások törtek ki Izraelben Donald Trump döntése miatt, több magyar ügyben is az Európai Bírósághoz fordul az Európai Bizottság, az Európai Parlamentben Magyarországról tartottak meghallgatást, még mindig nincs megállapodás az MSZP és a DK között, Athénba látogatott a török elnök – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.
A radikális iszlámista szervezet vezetője, Iszmáil Haníje hadüzenetnek nevezte Donald Trump döntését, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, ezért intifádát, vagyis palesztin felkelést hirdetett. A szervezet szóvivője szerint „Trump megnyitotta a pokol kapuit”.
Az összecsapásokban már többen megsérültek.
Az izraeli miniszterelnök örült a döntésnek, rengeteg ország viszont elítélte.
Három ügyben is eljárás indul Magyarország ellen az Unió bíróságán
A kvótadöntés végre nem hajtása, a Lex CEU és a civiltörvény miatt indul eljárás. Ezekben az ügyekben a Bizottság
már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben,
de a párbeszéd során nem sikerült rendezni a problémákat. Magyarország ugyanis nem tart be egy jogerős döntést, a két törvény pedig sérti az uniós alapszerződéseket.
Magyarország szerepében Szijjártó az EU szégyenpadján
Szijjártó Péter a meghallgatáson MTI Fotó: KKM
A mai brüsszeli, Európai Parlament-i meghallgatáson a magyar külügyminiszter legtöbbször a „mi, magyarok”-kal kezdte mondatait és kijelentette:
a magyar kormány elmegy a falig.
Természetesen a sorosozás sem maradt el. Gál Kinga fideszes EP-képviselő szerint a magyarországi médiahelyzet semmiben sem különbözik például a németországitól.
Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke és Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a valós magyarországi helyzetről is beszélt.
MSZP-DK: nincs megállapodás
Továbbra sincs megegyezés a két nagy párt között, pedig már csak négy hónap van a választásokig. Információink szerint a mai forduló eggyel jobban sikerült, mint a korábbiak, jelentősen javult a hangulat és a konstruktivitás, de a végső szót még nem mondták ki. A jövő héten újra találkoznak.
Bárándy Gergely nem megy az LMP-be
Egy kormánypárti blog írta meg, hogy az MSZP politikusa az LMP-hez csatlakozik, a 24.hu-nak annyit erősített meg egy LMP-s forrás, hogy tárgyaltak vele. Bárándy Gergely viszont a Független Hírügynökségnek azt mondta: nem igaz a hír.
Undorítónak tartja a Soros-ellenes kampányt Trump volt magyar tanácsadója
„Tragikomikus, amikor egy Soros, egy Radványi és egy Gyurcsány egy véleményen van – márpedig a Soros elleni hadjárat kérdésében megegyezik hármunk álláspontja” – mondta a Független Hírügynökségnek adott interjújában Radványi K. Miklós, a Frontiers of Freedom jobbközép amerikai intézet külpolitikai kérdésekkel foglalkozó alelnöke.
A menekültkérdésben nem Sorossal, hanem Orbánnal ért egyet, mégis undorítónak tartja a magyar kormány Soros-ellenes kampányát.
Az önmagát racionális republikánusnak tartó szakértő szerint a történelem során mindig tragédiába torkollt, amikor Magyarország keletre fordult, vagy ha a kelet Magyarország felé fordult.
„Ilyenre a Rákosi-időben volt példa”
Még soha nem született olyan számvevőszéki döntés, amely egy ellenzéki párt választási indulását ellehetetleníti – ezt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Nyikos László, aki 12 évig volt Állami Számvevőszék alelnöke, egy cikluson át a parlament Költségvetési és Számvevőszéki Bizottságát is vezette.
Arra reagált, hogy a Jobbikot tiltott támogatás miatt 332 millió forint megfizetésére kötelezheti az Állami Számvevőszék, amely megközelíti a legerősebbnek tekinthető ellenzéki párt éves támogatását.
Kornai: egyetlen központból vezérelt államhatalom
Orbán rendszere nem mostanában fog összeomlani, de ez se tart örökké, „csak” azt nem tudjuk, mikor és hogyan szűnik meg, de hatékonysága alacsony, teljesítménye egyre csökkenő – ezt mondta Kornai János világhírű közgazdász a Klubrádióban.
A pápával találkozott az Igazgyöngy Alapítvány vezetője
Forrás: Facebook / L. Ritók Nóra
Három, az alapítvány által támogatott kislány is ott volt L. Ritók Nórával. Az első sorban ültek Ferenc pápa heti audienciáján, a pápa beszéde után pedig találkozhattak is vele.
A három kislány egy ajándék festményt adott a pápának,
L. Ritók Nóra pedig egy levelet, amelyben a magyarországi folyamatokról írt. Ferenc pápa magyarul köszöntötte őket.
Történelmi látogatás: Athénban a török elnök
65 éve nem járt török államfő Görögországban, mert a két állam viszonya hagyományosan feszült. Igaz, hogy Recep Tayyip Erdogan tárgyalt már Athénben, de akkor „csak” miniszterelnök volt. Most viszont elnökként látogatott Görögországba. Ciprus kérdése mellett a menedékkérőket érintő egyezményről, gazdasági kérdésekről és a turizmusról is tárgyalnak.
Ugorjunk a folyóba, ha látjuk a gyilkos felvillanást – ezt tanácsolják a kínaiaknak az Észak Koreával határos Csilin tartományban. Ahol kitört a pánik miután a központi pártlap ismertette a kisokos jó tanácsait.
Eszerint ötféle veszély fenyeget nukleáris támadás esetén:
1/ a gyilkos felvillanás
2/ sokkoló erejű léghullámok
3/ sugárzás
4/ elektromágneses sugárzás
5/ nukleáris részecske hatás
Az első három azonnal halált okozhat- közli a megnyugtató hírt a kínaiakkal a kommunista párt helyi lapja. Amely nem hallgatja el, hogy Hirosimában a város 80 százaléka elpusztult és a halottak száma meghaladta a 70 ezret…
El innen, de hova?- kérdezte egy kétségbeesett családanya a kínai Facebookon. Peking is lőtávolban van, akkor hol lehetünk biztonságban ?- tudakolta egy másik rémült polgártárs a kínai társas oldalon. Miért kelt pánikot?- rótták meg az újságot a felelős elvtársak. Nagyon helyes, hogy felkészítik a lakosságot a nukleáris veszélyre!- védte meg a pártlapot a pekingi központ.
A Global Times című angol nyelvű újság, mely a központi vezetés nézeteit tükrözi, közölte, hogy kiéleződött a feszültség a koreai félszigeten.
Ez pedig azzal a veszéllyel járhat, hogy a konfliktusban akár nukleáris fegyvereket is bevethetnek. Mindezt akkor közlik Pekingben amikor az eddigi legnagyobb amerikai – dél-koreai hadgyakorlat zajlik a koreai félszigeten. Észak Koreában pedig kijelentik: ez már nyílt háborús fenyegetés!
Kína azt javasolta az Egyesült Államoknak, hogy ne rendezzen nagy hadgyakorlatot.
Cserébe Peking rábeszélte volna Észak Koreát arra, hogy állítsa le a nukleáris és rakéta kísérleteit. Trump nem fogadta meg a kínaiak tanácsát. Épp ez aggasztja Pekinget, ahol még emlékeznek rá, hogy a koreai háború idején /1950-1953/ az amerikai főparancsnok, Douglas MacArthur tábornok kérte az elnököt, engedélyezze az atomfegyver bevetését!
Truman elnök másként döntött: kirúgta a második világháború hősét, és nem dobtak le atombombát sem Észak Koreában sem pedig Kínában. Most viszont Donald Trump ül a Fehér Házban …
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
