Kezdőlap Keresés

Trump - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

Trump gratulált Kim Dzsong un-nak a születésnapján

Észak Korea duci diktátora a hivatalos adatok szerint 1982 január 8-án látta meg a napvilágot. Mindez a hivatalos mítosz része: az uralkodó Kim dinasztia élete valójában titok.

A dinasztia harmadik uralkodója azért született hivatalosan 1982-ben, mert nagyapja, a rendszer alapító Kim Ir szen 1912-ben látta meg a napvilágot. Szülőfaluja ma Betlehemhez hasonló zarándokhely bár történészek szerint egyáltalán nem ott született. A hivatalos mítosz szerint a dinasztia második vezére, Kim Dzsong il 1942-ben született a koreaiak szent hegyén a Paktuszanon. Ez a koreai Olümposz. A történészek szerint valójában Kim Dzsong il egy szovjet lágerben született, ahol apja kiképzést kapott. Onnan tért haza szovjet százados egyenruhában, hogy megalapítsa a kommunista rendszert Észak Koreában. A szovjet múlt feledve, ma már nemzeti kommunista mítosz van. A nemzeti kommunista rendszer nyomorban tartja a népet, hogy pénzelni tudja a költséges fegyverkezési programot.

Kim Dzsong un kihívja Trumpot

Szingapúrban az amerikai elnök és az ifjú diktátor megállapodott abban, hogy Észak Korea leszereli nukleáris és ballisztikus rakéta fegyvereit. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea amúgy is nyomorúságos gazdaságát. Mindkét fél egymást vádolja, hogy miért nem lett semmi a beharangozott változásból. Hanoiban már sikertelen volt a második csúcs. Harmadikról egyelőre csak beszélnek …

Trump nem közvetlenül gratulált

Az USA elnöke fogadta a Fehér Házban Dél Korea államfőjének biztonságpolitikai tanácsadóját. Őt kérte meg, hogy tolmácsolja a születésnapi jókívánságokat Kim Dzsong un-nak. A biztonságpolitikai tanácsadó most mesélte el mindezt a sajtónak Szöulban. Hozzátéve, hogy Dél Korea elnökének születésnapi jókívánságaihoz csatolták Trump üzenetét is. Dél Korea elnöke mindenképp szeretné, ha lenne új csúcstalálkozó Trump és Kim Dzsong un között. Trump viszont azt számolgatja: vajon előnyös – e neki a választási harcban, ha összefut valahol a duci diktátorral, aki eleped a vágytól, hogy láthassa őt?

Trump ügyvédje: mindennap hazudtam az érdekében – 2019. február

Mosolyogva jelent meg a képviselőház bizottsága előtt Michael Cohen ügyvéd Washingtonban. „Önök nem ismerik Donald Trumpot! Én igen. Ha valaki a Trump Organization-nek dolgozott, akkor tudta: mindennap hazudnia kellett a főnök érdekében!

Én is ezt tettem!” – vallotta Trump egykori személyes ügyvédje, akit a bíróság hároméves börtönre ítélt választási visszaélések és adócsalás miatt. Azért kapott csak ilyen keveset, mert vádalkut kötött: ha kitálal Trumpról, akkor megúszhatja a hosszas börtönbüntetést. Michael Cohen 2007 óta volt Trump személyes ügyvédje, aki sok kínos ügyet elsimított az USA mostani elnökének.

Donald Trump a legutolsó percig nem nagyon hitt abban, hogy megválasztják, ezért maga is gátlástalanul hazudozott a választási kampány során is – vallotta egykori ügyvédje. Mindvégig hazudott az orosz kapcsolatairól – mondja most Michael Cohen, aki sokáig védte egykori főnökét. Csakhogy Mueller ügyész a sarokba szorította. A különleges ügyész elsősorban azt vizsgálja: együttműködött-e Trump az orosz titkosszolgálattal a választási kampány idején. Hillary Clinton, aki elveszítette a választást, ezzel vádolta meg ellenfelét. Ezzel kapcsolatban Michael Cohen azt vallotta most, hogy biztos benne: Trump ismerte Hillary Clinton levelezését, de bizonyítani ezt nem tudja. Mint ahogy azt sem, hogy az orosz titkosszolgálat juttatta el a levelezést Trumpnak.

Az ügyvéd vallomása rendkívül kellemetlen Donald Trumpnak, aki 2020-ban újra meg akarja nyerni a választást. Mindkét elődje: a republikánus George W. Bush és Barack Obama duplázott vagyis nyolc évet töltött a Fehér Házban. Ellenfelei, a demokraták mindenképp meg akarják ezt akadályozni. Ehhez nagyon jól jön az egykori személyes ügyvéd vallomása, aki szerint „Trump egy rasszista csaló, aki egyeduralomra törekszik. Igazi autokrata!”

Trump amerikája

Az USA hadseregének hadnagya három napra hazament San Diegóba. Rocio Rebollar Gomez átölelte 30 éves fiát, Gibram Cruz hadnagyot, miután megérkezett a San Diego nemzetközi repülőtérre. Hazatért, hogy búcsút mondjon az anyjának, akit január másodikán deportálnak.

Gomeznek 2020. január 2-án a kitoloncolási végzés alapján el kell hagynia az Egyesült Államokat. Ez lehet az utolsó alkalom, amikor Cruz látja őt az Egyesült Államokban, hacsak valamilyen csoda nem történik addig.

A Cruz család otthona csütörtök este bármilyen család helyszíne lehetett volna az ünnepi időszakra. Az unokák játszottak nagybátyjukkal, a katonatiszttel az udvaron. Csak úgy visszhangzott minden nevetésüktől.

Gomez Rebollar csodára vár, ez maradt az egyetlen mentsvár, miután kimerítettek minden jogi lehetőséget. Hisz a csodában. Nem tudja elképzelni, hogy január 2-án távozzon az országból.

„Az egyetlen ajándék, amit  szeretnénk, hogy a nagymama itt maradhasson”

– mondta az unoka spanyolul.

Gibram Cruz hadnagy körülbelül három napot tölthet otthon. Ő az Egyesült Államok hadseregének hírszerző tisztje. Vasárnap reggel mennie kell vissza állomáshelyére.
Ennyi szabadsága van. Még anyja december 29-i születésnapját sem tudja a családdal ünnepelni.

„Alapvetően azért jöttem haza, hogy búcsút mondjak anyámnak”

– mondta.

Hírszerző tisztként az USA-n kívüli személyes okokból való utazás engedélyének megszerzése hosszú és bonyolult folyamat mondta, ez nagyon megnehezíti anyja meglátogatását a deportálása után.

Gomez Rebollar megpróbált egy olyan programra jelentkezni, amely védi az amerikai katonai személyzet családtagjait szolgálat közben, de ez a program diszkrecionális, és az USA Állampolgársági és Bevándorlási Szolgálatai december elején elutasították a kérelmet.

„Az Egyesült Államok bevándorlási törvényei lehetővé teszik a külföldiek számára, hogy minden jogi lépést megtehessenek a kitoloncolás elkerülésére; mindazonáltal, amint kimerítették az összes lehetséges eljárást és fellebbezést, és a kitoloncolás továbbra is érvényben marad ezt a végzést végre kell hajtani ”- mondta az ICE illetékesei.

Gomez Rebollar ügyvédje, Tessa Cabrera mérlegelési jogkört kért az ICE-től, és a kongresszus több tagja azt mondta a családnak, hogy ugyanezt tennék. Az ICE eddig fenntartotta a Gomez Rebollar távozására vonatkozó parancsát.

Jelenleg az ügy az ICE kezében van” – mondta Cabrera. – Csodát várunk. Nincs semmi más, amit ügyvédként tehetek, hogy segítsek neki.

Noha nincs bűnügyi múltja, Gomez Rebollar bevándorlási története roppant bonyolult.
Először 1988-ban érkezett az Egyesült Államokba. A 90-es évek közepén bevándorlási hivatal eljárt vele szemben és a legfiatalabb lányával hét hónapos terhesen kiutasították és néhány nap után Mexikóban találta magát.

Két idősebb gyermekének szüksége volt rá az USA-ban ezért az első adandó alkalommal  illegálisan visszatért az országba. A 2000-es évek közepén ismét kétszer kitoloncolták az Egyesült Államokból. – Lauren Mack az ügynökség szóvivője megerősítette Gomez Rebollar bevándorlási történetét.

A harminc éves hadnagynak középiskolás korából még mindig élénken él emlékezetében az a szombat, amikor a korán reggel érkező  bevándorlási tisztviselők elvitték édesanyját. Emlékszik, hogy hajléktalanná vált a megpróbáltatások során.

Gomez Rebollar mindennek ellenére minden alkalommal visszatért gyermekeihez, és újjáépítette az egész család életét.

Néhány éve ismét sikerült megvennie egy házat.

Gibram Cruz hadnagy az egyetem után feladta álmát, hogy a jogi végzettséget szerezzen és belépett a hadseregbe. Remélte, hogy az USA-ért való szolgálat gesztusa azt is jelenti, hogy az ország megengedi anyjának a letelepedést. 2018-ban, amikor úgy döntött négy év szolgálat után meghosszabbítja szerződését a katonaságnál ismét eljárást indított az ICE anyjával szemben.

„Csatlakoztam az ország védelméhez és a családom biztonságának megőrzéséhez” – mondta Cruz az ügyvédi irodában. „Most veszélyekkel kell szembe néznem itt, a saját otthonomban.”
Cruz és két nővére nehezen küzd meg azzal, hogyan kell logisztikailag felkészülni anyjuk, Gomez Rebollar deportálására.

Az anya fél visszatérni Acapulco-ba – amely egyébként szülővárosa -, ahol a kartellek folyamatosan elkövetett erőszakos cselekményei miatt állandó félelemben kell élni.

A San Diego Egyetem jelentése szerint 2018-ban a városban a harmadik legtöbb emberölés történt Mexikóban, és a legnagyobb emberölés aránya az ország tíz legerőszakosabb városa közül.

Ez az erőszak már megérintette Gomez Rebollar családját. Testvérét elrabolta egy kartell, és bár a család több ezer dollárt fizetett a testvér visszatérése érdekében, még testét sem találták meg soha.

A család attól tart, hogy Gomez Rebollar kapcsolatai az USA-val és különösen fia foglalkozása miatt a célponttá válnak. – Könnyű zsákmány lenne számukra, a család könnyen zsarolhatóvá válik – mondta Cruz, hivatkozva a kartellekre. – Hogyan kellene megóvnom őt?

Gomez Rebollar nem volt hajlandó beszélni a családtagjairól: Isten tervét velem követnem kell, bármi is legyen. – Megéri – mondta az udvarán ülő, a családját figyelve.

„Gyermekeim élete megéri. Minden áldozat megéri. – mondja.

Törvényhozók-Trump: 1-0

A vártnak megfelelően a képviselőház demokrata többsége igennel szavazott a Trump elleni elmozdítási eljárásra. Ezután a szenátus jön, ahol viszont republikánus többség van.

Az amerikai képviselőház csütörtökre virradóra megszavazta, hogy Donald Trump elnököt felelősségre vonják az ellene felhozott mindkét vádpontban.

Hatalommal visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása a vád.

A szavazással döntött az elnök elmozdítását célzó alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) lefolytatásáról.

Az amerikai kongresszus alsóháza (képviselőház) csütörtökre virradóan külön-külön szavazott a demokrata törvényhozók által megfogalmazott két vádpontról. Először 230:197 arányban fogadták el, hogy az elnök felelősségre vonható a hatalommal visszaélés miatt, majd 229:198 arányban megszavazták az eljárás lefolytatását a második vádpontban, a kongresszus akadályozása címén is.

A törvényhozók párthovatartozás szerint voksoltak, az első információk szerint csupán egyetlen demokrata párti képviselő, a hawaii Tulsi Gabbard nem szavazott pártjával együtt, az adatok pontosításakor azonban árnyaltabb kép bontakozott ki. Kiderült, hogy két demokrata párti képviselő – Jeff Van Drew New Jerseyből és a minnesotai Collin Peterson – mindkét vádpontban a republikánusokkal együtt voksolt, Jared Golden, Maine állam demokrata párti törvényhozója pedig az első vádpontot megszavazta, a másodikat viszont nem. Elemzők ezzel kapcsolatban megjegyezték: Van Drew, Peterson és Golden

olyan körzetek képviselői, ahol Trump a 2016-os választáson nagy arányú győzelmet aratott.

A voksolást megelőző vita több mint nyolc órán keresztül tartott, történelmi ihletésű magyarázatok és rendkívül heves szócsaták tarkították. A képviselők pártjaik álláspontját ismételve érveltek, és rendszerint nagy tapsvihar tört ki, amikor a republikánusok azt bizonygatták, hogy

az elnök ellen felhozott vádpontok alaptalanok és nem bizonyítottak.

Ezért az egész eljárással a demokraták szerintük a jövő évi választásokat akarják befolyásolni.

A demokraták szerint viszont Trump korrupt módon visszaélt hatalmával, amikor a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében azt akarta elérni, hogy Kijev indítson vizsgálatot a demokraták egyik lehetséges elnökjelöltje, Joe Biden volt alelnök és fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben, ettől téve függővé egy nagy összegű katonai segély folyósítását.

A demokrata törvényhozók állítása szerint az elnök ezzel

idegen hatalmat buzdított arra, hogy beavatkozzék az amerikai választásba,

és egyben veszélybe sodorta az amerikai nemzet biztonságát is.

A demokraták, köztük is például Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának vezetője, úgy vélekedtek, hogy sürgősen lépéseket kellett tenniük az elnök ellen. Jerrold Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke pedig az amerikai demokráciát fenyegető veszélyekről beszélt, részletekbe nem bocsátkozva.

A hatalomról van szó: Donald Trumpnak van hatalma, a demokraták pedig akarják a hatalmat – hangsúlyozta Matt Gaetz floridai republikánus képviselő. Liz Cheney wyomingi republikánus törvényhozó – Dick Cheney volt alelnök lánya – pedig arra figyelmeztetett, hogy a Trump elleni impeachment megszavazása hosszú távon okoz károkat az amerikai demokráciának.

Az elnök elmozdítását célzó alkotmányos felelősségre vonási

eljárás megosztja az amerikai közvéleményt,

ahogyan erről szerdán írtunk. A Gallup közvélemény-kutatása szerint amióta októberben a demokraták formálisan is megindították az impeachment előtti vizsgálatokat, Trump népszerűsége 39 százalékról 45 százalékosra emelkedett, az impeachment támogatottsága pedig 52 százalékról 46 százalékra csökkent.

Nancy Pelosi demokrata párti házelnök a voksolás után tartott sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok számára „nagyon szomorúnak”, de az alkotmányosság szempontjából „nagyszerűnek” nevezte az impeachment megszavazását. A házelnök két képviselőházi bizottság vezetőjével, Adam Schiff-fel és Jerrold Nadlerrel közösen tartott sajtótájékoztatót. Ezen Schiff úgy fogalmazott: „most az a kérdés, hogy (Mitch) McConnell szenátor (a szenátus republikánus frakciójának vezetője) lehetővé tesz-e egy tisztességes eljárást a szenátusban”.

A képviselőházi szavazás után ugyanis

az impeachment a szenátusban folytatódik januárban,

ahol szabályszerű tárgyalást folytatnak le. Ennek vezetője az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts lesz. A szenátorok egyszerre látják el az esküdtek és a bírák feladatát. A felsőházban kétharmad kell az eljárás megszavazására, amihez

legalább 20 republikánus képviselőnek kellene átállnia. Erre semmi esély se mutatkozik.

Az elnöki hivatal, a Fehér Ház közleményben reagált a voksolásra. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump meggyőződése szerint a szenátus helyreállítja a törvényes rendet, és tisztázza őt a vádak alól. Stephanie Grisham szóvivő a szavazást az amerikai történelem egyik leggyalázatosabb politikai epizódjának minősítette. Szerinte a demokraták egyetlen republikánus szavazat és bűncselekményre utaló egyetlen bizonyíték nélkül keresztülnyomták a képviselőházban az impeachment törvénytelen cikkelyeit.

Trump szerdán este – a szavazás idején – egy michigani kisvárosban tartott nagygyűlést. Ott arra szólította fel híveit, hogy jövőre a félidős választásokon „küldjék a pokolba” Nancy Pelosit. Hangsúlyozta, az ország „jobban áll”, mint valaha, s ő semmi rosszat nem tett.

Elkezdték a vitát Trump sorsáról

Európai idő szerint este elkezdték a vitát Donald Trump esetleges elmozdításáról a képviselőházban. Ez csak az első lépés, utána a szenátus következhet. Az impeachment támogatása pengeélen táncol a közvélemény-kutatások szerint.

Szerdán itteni idő szerint este elkezdték az impeachmentről (alkotmányos felelősségre vonásról) szóló vitát az amerikai képviselőházban. Mivel ez demokrata többségű, valószínű, hogy meglesz a többség. Ha az éjjel várható szavazás eszerint alakul, az ügy a következő év elején a szenátus elé kerül, ahol viszont a republikánusok vannak többségben.

A vád Donald Trumppal szemben az, hogy visszaélt személyes hatalmával, amikor a nyáron megkísérelte rávenni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy az nyomoztasson Trump lehetséges első számú elnökjelölti kihívója, Joe Biden fia ukrajnai üzletelése miatt, korrupciót kutatva. Ennek érdekében visszatartott egy nagy összegű katonai segélyt. Emellett a kongresszus eljárásának akadályozását vetik az elnök szemére (megkísérelte megakadályozni tisztségviselők vallomástételét az előzetes meghallgatásokon).

Az elnök elmozdítása rendkívül megosztja az amerikai politikát és a társadalmat is. Valóságos törzsi szemlélet jellemzi a két tábort. A demokraták által kezdeményezett eljárást támogatóik 85 százaléka támogatja, a republikánusoknak csak 5 százaléka – derül ki a Gallup ma nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából. Ebből kiderül az is, hogy Trump elnöki tevékenységét 51 százalék nem támogatja, 45 százalék igen; a két görbe éppen most, decemberben közelített egymáshoz.

A Gallup adatai szerint jelenleg kisebbségben van az impeachment támogatottsága, de a jelenlegi 46-51-es arány az elmúlt két hónapban fordított is volt, és a különbség szinte hibahatáros.

Forrás: gallup.com

Más mérések pedig fordított véleményt mutatnak. Több kutatásból egy hete jelentetett meg összegzést a statista.com. Itt éppenséggel – szintén rendkívül szűk többséggel Trump elmozdításának támogatását hozták ki.

Az alsóház elnöke, Nancy Pelosi a vitát „ünnepélyesen és szomorúan” nyitotta meg. Az elnököt az Egyesült Államokra nézve fenyegetésnek nevezte. Szerinte az államalapítók köztársasági elképzeléseit most a Fehér Ház fenyegeti, s bizonyított ténynek nevezi, hogy Trump megsértette az alkotmányt. Trump „meggondolatlan cselekedetei szükségessé teszik a vádiratot” – mondta.

A republikánusok természetesen „alávalónak” nevezték az eljárást, és hogy „a demokraták tudják, hogy zéró bizonyíték van az elnök hatalommal történt visszaélésére”. Mike Pence alelnök azt mondta egy rendezvényen, hogy „amikor ez az elnök kiáll a semmittevő demokraták, végtelen vizsgálódásaik és pártosan elfogult impeachmentjük ellen, akkor mi Donald Trump elnök mellett állunk”.

Maga Trump Twitter-bejegyzései egyikében „a radikális baloldal által elkövetett szörnyű hazugságokról” írt. Szerinte az eljárás támadás Amerika, és a Republikánus Párt ellen.

A Trump-vádak hivatalosak

Hivatalosak a Donald Trumppal szembeni törvényhozási vádpontok a bizottsági szavazás után. A szenátusban azonban szinte bizonyosan elbukik az impeachment.

Donald Trump visszaélt hatalmával és akadályozta munkájában a kongresszust: ez az a két vádpont, amelyet az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága 23:17 arányban megszavazott pénteken. Ezek lesznek az elnök alkotmányos felelősségre vonását (impeachment) hivatalosan is elindító eljárás alapja.

A demokrata többségű képviselőház testületében a bizottság párthovatartozás szerint voksolt:

a demokrata párti törvényhozók valamennyien megszavazták a szöveget, a republikánusok pedig egyöntetűen elutasították.

A bizottság alig tíz perc alatt megszavazta a két vádpontot azok után, hogy csütörtökön egész nap vitázott róla, és az éjszakába nyúlóan sem sikerült megállapodásra jutnia és elnapolta a döntést.

A két vádpontról szóló szöveget

a képviselőház egésze elé terjesztik szavazásra,

amit várhatóan jövő szerdán tartják. Szinte bizonyosra vehető, hogy a kongresszus demokrata többségű alsóháza megszavazza az impeachment-eljárás megindítását a republikánus elnök ellen.

Ezután az ügy a szenátus elé kerül,

ahol az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts vezetésével lefolytatják a pert az elnök ellen.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője csütörtök este egy televíziós interjújában azt hangoztatta,

„zéró esélye” van annak, hogy elmozdítsák hivatalából Donald Trumpot.

Az elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárását a demokrata párti törvényhozók a Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti júliusi telefonbeszélgetés miatt kezdeményezték. Ezen Trump felvetette, hogy korrupciós vizsgálatot kellene indítani Kijevben a demokraták elnökjelölt-aspiránsa, Joe Biden volt alelnök és a fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben. Ezt kötötte feltételként ahhoz, hogy teljesítse a már megszavazott nagy összegű katonai segélyt. Az eljáráshoz vezető képviselőházi meghallgatásokat összegző bizottsági jelentés arra a következtetésre jutott, hogy Donald Trump fehér házi megbeszéléseket, a katonai segélycsomagot és más hivatalos csatornákat is felhasznált, hogy újraválasztásához külföldi segítséget vegyen igénybe.

Megvan a „vádirat” Trump ellen

Hivatali visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása. E két pontban akarják felelősségre vonni a törvényhozásban Donald Trumpot az impechment eljárás keretében.

Hivatali hatalmával való visszaéléssel és a kongresszus munkájának akadályozásával vádolják Donald Trump amerikai elnököt – jelentette be kedden Jerry Nadler, a demokrata többségű képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke és Adam Schiff, a hírszerzési bizottság vezetője. Nadler kijelentette: Trump veszélybe sodorja a demokráciát és a nemzetbiztonságot. A bejelentést a törvényhozók a képviselőházban tették meg Nancy Pelosi házelnök jelenlétében.

Nadler kijelentette:

Trump a törvények felett állónak tekinti magát,

de senki, még az elnök sem áll a törvények felett. Leszögezte, hogy a tét a következő választások tisztasága, és „ezért kell most cselekednünk”. Adam Schiff szerint Donald Trump „nem hagyott számunkra választási lehetőséget”. Hozzáfűzte: ha a demokrata törvényhozók nem tesznek semmit, akkor az elnök cinkosává válnak.

A hatalommal való visszaélés vádpontja arra vonatkozik, hogy a feltételezések szerint Donald Trump nyomást gyakorolt Ukrajnára. Annak érdekében, hogy Volodimir Zelenszkij elnök indítson vizsgálatot politikai riválisa, Joe Biden, a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa és volt alelnök ellen korrupció gyanújával az ukrajnai üzleti ügyei miatt.

A kongresszus akadályozására vonatkozó vádpont azért teszi felelőssé az elnököt, mert megakadályozta egyes munkatársai részvételét  az impeachment eljárás előtti vizsgálatokban. A két vádpontot a törvényhozók 17 tanú több, mint száz óráig tartó meghallgatása után fogalmazták meg.

Az igazságügyi bizottság várhatóan még a héten szavaz a vádakról, majd a döntést a ház egésze elé terjesztve, a képviselőház voksol az elnök alkotmányos úton történő felelősségre vonásának, azaz felmentési eljárásának a  megindításáról. Pelosi a bejelentés előtt közölte: Trump megpróbálta korrumpálni a soron következő választásokat és az elnök „továbbra is veszélyt jelent nemzetbiztonságunkra”.

Donald Trump szintén a bejelentés előtt a Twitteren azt írta, semmi rosszat nem tett, a két vádpont kihirdetése után pedig boszorkányüldözésről írt.

A republikánus többségű szenátus azonban várhatóan nem szavazza meg az elnök eltávolításához vezethető szavazást. A két házban együttesen kétharmad kellene ehhez.

Alakul a vádirat Trump ellen

A kongresszus elnöke a Trump elleni jogi eljárás vádiratának összeállítását kezdeményezte. Az elnök elmozdításához vezethető procedúrában a tét: kimondják-e, hogy Trump visszaélt hatalmával. A szálak Budapestre is elkanyarodtak.

Az amerikai törvényhozás alsóházának elnöke, Nancy Pelosi bejelentette csütörtökön: arra kérte a képviselőház igazságügyi bizottságának elnökét, hogy állítsa össze a vádiratot, amelynek alapján megindíthatják az alkotmányos felelősségre vonási eljárást Donald Trump elnök ellen. Úgy fogalmazott: az elnök személyes politikai céljai érdekében, a nemzetbiztonság rovására visszaélt hatalmával, tetteivel súlyosan megsértette az alkotmányt.

A törvényhozóknak nincs más lehetőségük, mint a cselekvés,

„demokráciánk a tét”

– tette hozzá. Mint fogalmazott: „szomorúan, de bizalommal és alázattal, az alapító atyák iránti tisztelettel és Amerika iránti mély szeretettel telve ma arra kérem bizottsági elnökünket, hogy indítsa meg az impeachment-eljárást”.

A kongresszusban tartott sajtókonferencián a demokrata párti politikus leszögezte: szerinte a tények vitathatatlanok. Vagyis

Trump saját politikai céljai érdekében és a nemzet biztonságát, valamint a 2020-as választások tisztaságát kockáztatva visszaélt hatalmával,

amikor visszatartotta az Ukrajnának ígért amerikai katonai segélyt cserébe azért, hogy politikai vetélytársa ellen Ukrajnában vizsgálatot indítsanak.

A demokraták vizsgálatainak középpontjában a képviselőházi meghallgatások nyomán megfogalmazott vád áll, hogy Trump a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel júliusban folytatott telefonbeszélgetésekor arra kérte partnerét: indítson korrupciós vizsgálatot Joe Biden demokrata elnökjelölt-aspiráns és volt alelnök, valamint fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben.

Nancy Pelosi arra nem tért ki, hogy mikor kezdődhet meg az impeachment-eljárás.

A házelnök bejelentése után a Fehér Ház szóvivője, Stephanie Grisham kijelentette: a demokraták szégyellhetik magukat, s várják a tisztességes eljárást a szenátusban. Nem sokkal Pelosi bejelentése előtt Donald Trump amerikai elnök a Twitteren azt írta: „ha meg akarják indítani az impeachment-eljárást ellenem, akkor tegyék meg gyorsan, így tisztességes perünk lehet a szenátusban, és az ország minél előbb visszatérhet a normális kerékvágásba”. Szerinte a demokratáknak nem számít semmi, „megbolondultak”. „Győzni fogunk” – írta később -, a jó hír az, hogy a republikánusok soha nem voltak ilyen egységesek.

Az Ukrajnával kapcsolatos hírek sorában a The Washington Post című amerikai lap Kijevből keltezett tudósításában jelentette: Rudy Giuliani, Donald Trump személyes ügyvédje Ukrajnában a Hunter Biden elleni korrupciós vizsgálat egyik kulcsszereplőjével, Andrij Derkacs ukrán  parlamenti képviselővel találkozott Kijevben. Az ukrán politikus az újság szerint azt ígérte: korrupcióellenes bizottság felállítását kezdeményezi az ukrán parlamentben.

A The New York Times terjedelmes cikket szentelt Giuliani európai megbeszéléseinek, s ebben meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a többi között azt írta:

Trump ügyvédje kedden Budapesten is járt,

ahol Jurij Lucenko volt ukrán államügyésszel találkozott. Lucenko még szeptemberben egy interjúban jelezte, hogy kész megjelenni az amerikai képviselőházi bizottságok meghallgatásán. Akkor azt is elmondta: korábban többször is találkozott Giulianival. Összeállításában a The New York Times kitért arra is, hogy Giuliani kedden este az Egyesült Államok magyarországi nagykövetével, David Cornsteinnel vacsorázott. A lap idézte a nagykövetség közleményét, mely szerint a vacsora „magánjellegű” volt, amelyen a nagyköveten és  Giulianin kívül senki más nem vett részt.

Trump nukleáris egyezményt javasol Oroszországnak és Kínának

Az USA elnöke ezt Londonban közölte a világgal nukleáris egyezményt javasol Oroszországnak és Kínának, ahol részt vesz a NATO csúcsértekezletén. Közös sajtóértekezletet tartott Jens Stoltenberg NATO főtitkárral, hogy éreztesse: nemcsak az Egyesült Államok hanem az egész NATO nevében beszél.

Trump bejelentése nyilvánvalóan a választási kampány része, de egyben komoly fordulatot is jelenthet az amerikai diplomáciában. Trump ugyanis szankciókkal sújtotta Moszkvát és felmondta azt a rakéta egyezményt, melyet még Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kötött meg a hidegháború lezárásakor. Kína ellen pedig kereskedelmi háborút indított. Most viszont arra utalt az Egyesült Államok elnöke, hogy a kínaiak is jelezték: a kereskedelmi egyezményen túl szívesen megállapodnának a nukleáris kérdésekben is.

Trump a békegalamb?

Az amerikai elnök olykor felveti a háromoldalú nukleáris megállapodást, de nem lehet tudni, hogy pontosan mit ért alatta. Mennyire valós szándékról és mennyire PR-ról van szó ? Trump ugyanis a világ legnagyobb fegyverkereskedője, aki az orosz és a kínai fenyegetésre hivatkozva dollár milliárdokért ad el fegyvert a NATO tagállamoknak és sok más szövetségesnek.

A Pentagon költségvetése még sohasem volt ilyen magas, messze meghaladja minden más nagyhatalom katonai kiadásait. Igaz persze, hogy sem Kína sem pedig Oroszország nem közöl valós számokat katonai kiadásairól.

Jelenleg fegyverkezési verseny folyik a világban, amely hatalmas erőforrásokat von el a társadalomtól. Választási időszakban a politikusok ennek csökkentését szokták megígérni, hogy elnyerjék a választópolgárok kegyeit. Azután pedig a megszerzett győzelmet követően vígan folytatják a fegyverkezési politikát a Fehér Házban hiszen a választási kampányok egyik legfőbb szponzora hagyományosan a hadiipar az Egyesült Államokban.

Trump: Pekinget én beszéltem le Hongkong lerohanásáról

14 perc alatt elfoglalták volna a kínaiak Hongkongot, hogyha én nem beszéltem le erről Hszi Csinping elnököt – jelentette ki Donald Trump a Fox televízióban.

Az USA elnöke szerint a kínaiak már ugrásra készen álltak amikor ő felhívta Hszi Csinping elnököt, és lebeszélte őt a katonai akcióról.

Hongkongban a hétvégén nagy győzelmet arattak a Peking ellenes erők a helyi választásokon. Peking jelöltjei elvéreztek. A Kínához tartozó egykori brit gyarmaton hetek óta tartanak a tüntetések, mert Hongkongban sokan úgy érzik: Peking irányítani akarja a viszonylag autonómiát élvező várost. Hongkong az egy ország két rendszer elv alapján működik. Erről még Nagy Britannia állapodott meg Pekinggel. Eszerint a függetlenség kikiáltása után ötven évig Hongkong elismeri ugyan azt, hogy Kínához tartozik, de viszonylagos önállóságot élvez. Hongkongban a brit időkből örökölt jogrend van érvényben.

A kínai külügyminiszter a helyi választások eredményét látva kijelentette: Hongkong mindenképp Kína része marad. Henry Kissinger, aki Pekingben részt vett a Bloomberg konferenciáján Hongkong kapcsán azt fejtegette: jó lenne, ha az USA nem támogatná oly erősen a tiltakozó mozgalmat, mert Pekingben ezt beavatkozásnak tekintik Kína belügyeibe. Ebből pedig az következik, hogy elhúzódó hidegháború alakulhat ki az USA és Kína között – hangsúlyozta Henry Kissinger, aki véget vetett a két nagyhatalom hideg háborújának azzal, hogy 1972-ben összehozta Nixon elnököt és Mao Ce-tungot Pekingben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK