Választási csalással segítették elő 2009-ben Traian Basescu elnök újraválasztását – erről fogadott el határozatot a román parlamentnek. A döntésnek nincsenek jogi következményei.
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement
A parlament két kamarájának együttes ülése a kormánytöbbség szavazataival fogadta el a 2009-es elnökválasztást vizsgáló parlamenti különbizottság jelentését, amely
bűnszövetkezet létrehozásával, az elnökválasztás kimenetelét eldöntő választási csalás megszervezésével
vádolja Basescut és az országot akkor irányító, Emil Boc vezette jobboldali kormányt.
Az ellenzék elutasította a bizottság következtetéseit, az RMDSZ képviselői pedig tartózkodtak.
A jelentés szerint az elnöki hivatal és a Boc-kormány átfogó, összehangolt akciótervvel készítette elő a választási csalást. Ezt többek között azzal támasztották alá, hogy a szavazás előtt néhány hónappal Traian Basescu felmentette tisztségéből a szociáldemokrata belügyminisztert, akinek utódja pedig lecserélte a szociáldemokraták 20 megyei prefektusát. A prefektusoknak jelentős szerepük van a választás megszervezésében.
A különbizottság azt is gyanúsnak találta, hogy a második forduló éjszakáján
a Román Hírszerző Szolgálat vezetői és az akkori legfőbb ügyész a volt belügyminiszter lakásán találkoztak.
A bizottság elnöke, a szociáldemokrata Oana Florea elismerte, hogy ezek bizonyítására a testületnek nem voltak eszközei.
A kormánykoalíció egyébként nem azért alakított különbizottságot, hogy igazságot szolgáltasson akkori elnökjelöltjének, a PSD-ből azóta kizárt Mircea Geoanának. A cél az volt, hogy a titkosszolgálatok és a vádhatóság összefonódására, a politikai döntéseket háttérből befolyásoló úgynevezett „párhuzamos állam” működésére találjanak bizonyítékokat.
A jelenleg ellenzéki szenátorként politizáló
Basescu azt mondta: nem volt szüksége a „párhuzamos államra” ahhoz, hogy legyőzze Geoanát,
és szerinte az ellenfelét támogató médiavállalatok álltak össze bűnszövetkezetté. Basescu egyébként alig 70 ezer szavazattal győzött annak idején, az érvénytelen szavazatok száma pedig megközelítette a 140 ezret.
A parlamenti határozatnak nincsenek közvetlen büntetőjogi következményei. A legfőbb ügyészségen múlik, hogy a bizottság következtetései alapján eljárást indít-e a volt államfő ellen.
