Titkosszolgálati játszmák és orosz befolyás az Orbán‑kormány árnyékában.
Magyar Péter, az ellenzék vezetője szombaton Létavértesen tartott kampánygyűlésén élesen támadta a kormány titkosszolgálati hálózatát, és védelmébe vette „Gundalfot”, azt a fiatal informatikust, akit az Alkotmányvédelmi Hivatal hallgatott ki a Tisza mozgalomhoz fűződő kapcsolat miatt. Közben biztonságpolitikai szakértők – köztük Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató‑helyettese – súlyos állításokat fogalmaztak meg: szerintük a magyar szolgálatok politikai eszközzé silányultak, miközben orosz befolyás és szervezett dezinformáció hatja át a működésüket.
Magyar Péter: titkosszolgálat nem dolgozhat az ellenzék ellen
A Tisza Párt vezetője Létavértesen egyenesen így fogalmazott:
„Európai jogállamban a titkosszolgálat nem dolgozhat az ellenzék ellen.”
Az ügy kiindulópontja, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal kihallgatta Gundalfot, a Tisza pártnál informatikusként dolgozó fiatalt. A lépést az ellenzék nyílt politikai megfélemlítésnek tartja.
Telkes András a hvg.hu‑nak elmondta: a kormányzati narratíva két szálon fut. Az egyik a dezinformációs vonal, amely az orosz titkosszolgálati anyagokból táplálkozik, a másik pedig a „látható propaganda”, amely a háborús hisztériát és az ukránellenes üzeneteket erősíti.
„A szolgálatokkal megíratják, amit a politika elvár tőlük” – fogalmazott a volt tábornok.
Orosz befolyás, manipulált hírek, önmerénylet‑ötlet
Telkes szerint az orosz titkosszolgálati szál szinte minden kormányzati akcióban felbukkan 2018 óta, amikor Putyin az SZVR‑en keresztül nyíltan támogatásáról biztosította Orbán Viktort.
A Washington Post birtokába került információk szerint az SZVR még „önmerénylet” lehetőségét is felvetette: Orbán állítólag hamis támadást rendezett volna meg maga ellen, hogy „szimpátiát keltsen” és „összezárja a tábort” a választások előtt.
A cikk szerzője, az orosz szakértő Catherine Belton Budapesten járt, és – lapértesülések szerint – találkozott Rogán Antal minisztériumának képviselőivel a Várban.
A híres Omelcsenko‑nyilatkozat esetében Telkes úgy véli,
„orosz segítséggel készítettek egy manipulált, rövidített verziót, amelyből fenyegetés hallatszott ki Orbán Viktor és családja ellen.”
A KGB‑kapcsolatok múltja és Orbán beszervezésének állítása
Rácz András, Oroszország‑szakértő végighallgatta az eredeti Omelcsenko‑interjút, amely szerint Putyin már 2009‑ben beszervezte Orbánt Szentpéterváron.
A találkozón állítólag Bortnyikov tábornok, az FSZB vezetője is jelen volt, és Orbánnak megmutatták a róla készült KGB‑dossziét, amely azt sugallja, hogy a Fidesz és Moszkva kapcsolata a rendszerváltás előttre nyúlik vissza.
A háttérben Krjucskov tábornok, a KGB utolsó vezetője állhatott, aki 1988‑ban rábeszélte Kádár Jánost, hogy engedélyezze a Fidesz megalakulását – ugyanakkor az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége is a fiatal demokraták engedélyezését támogatta. A hidegháború utolsó éveiben tehát Moszkva és Washington egyaránt támogatta Orbán felemelkedését.
„Nem lenne meglepő, ha történne még valami a választás előtt”
Telkes András szerint a kampányban lélektani felépítést követtek: az orosz‑magyar információs együttműködés „záró látványossága” még hátravan.
„Úgy építették fel az egészet, hogy az utolsó pillanatban jöjjön valami, ami befolyásolja a választást.”
A szakértő emlékeztet: a mostani együttműködés már nem intézmény‑szintű, mint a szocializmusban volt, de az orosz titkosszolgálatok bizonyos magyar szereplőkkel továbbra is együttműködnek. A kapcsolatot a múltban olyan személyek közvetítették, mint Heszky Anna, Berecz János felesége, aki korábban Lenin titkárságán dolgozott Moszkvában, és ezért élvezte a szovjet bizalmat – halálát hivatalosan „autóbalesetként” jegyezték.
Putyin árnyéka a választási kampányban
A volt hírszerzési vezető arra figyelmeztet, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal maga is kapcsolatban állhatott azokkal, akik feltörték a Tisza Világrendszer számítógépes rendszerét.
Telkes szerint egy esetleges kormányváltás után független vizsgálóbizottságra lesz szükség, hogy feltárja:
– mely titkosszolgálati műveletek szolgáltak politikai célokat,
– és kik működtek együtt az orosz felek megbízására.
Ha Magyar Péter győz, a nyugati partnerek minden bizonnyal segíteni fogják az orosz szálak elvágását, mert Magyarország ma már nemzetbiztonsági kockázatként szerepel a szövetségi rendszeren belül.
Mi történik, ha Orbán marad?
Telkes András szerint a kormányon maradás forgatókönyve is aggasztó:
„Ha a Tisza győz, de Orbán az ügyvezető miniszterelnök marad, és leváltja Pintér Sándort, az rossz jel.”
Pintér – aki várhatóan nyugdíjba vonul – állítólag már nem élvezi Orbán bizalmát, miután nem verte szét a betiltott Pride‑felvonulást, és nem hajtott végre orosz mintájú rendőri szigorítást.
Orbán helyére Bíró Marcelt, a titkosszolgálatok koordinátorát ültetheti, aki jelenleg a napi operatív jelentéseket készíti a miniszterelnök számára.
A döntés iránya egyértelmű: ha Orbán marad, Magyarország a belarusz modell felé sodródik tovább.
„Így nem állítható vissza a Nyugat bizalma” – fogalmaz Telkes András.
Zárszó
A választási kampányban egyre több szál vezet Moszkvába, miközben a magyar titkosszolgálatok a demokratikus kontroll helyett politikai parancsokat teljesítenek.
A biztonságpolitikai szakértők egyöntetűek: ha a rendszer nem változik, Magyarország nemcsak politikailag, hanem nemzetbiztonságilag is elszigetelődik Európától.
