Orbán Viktor jelentős részben azzal nyerte meg a választást, hogy jelezte: nem lesz rezsinövekedés! Nem sokkal később kiderült, hogy dehogynem. A kormányzati propaganda ezután azzal állt elő, hogy csak a lakosság kisebbségét érinti a rezsi költség növekedése, és azt sem nagy mértékben.
A GKI és a Masterplast közös felmérése tételesen cáfolja a magyar kormány állításait. A felmérésből kiderül, hogy brutális mértékben növekedtek a rezsi kiadások – átlagosan
60%-kal, és a lakosság sokkal nagyobb része érintett mint ahogy azt a kormány hajlandó elismerni.
A megkérdezettek egyharmada nem tapasztalt változást vagyis őket nem érintette a gáz árának hatszoros és a villanyáram kétszeres növekedése. Csaknem kétharmadot viszont igen.
A családi házban élők kétharmada válaszolta azt, hogy jelentősen megnőtt a rezsije, társasház esetében ez 50%.
Érdekes, hogy a kormány legelszántabb támogatói jártak a legrosszabbul: a kis településeken lakó jórészt családi házban élő nem túlságosan nagy jövedelemmel rendelkező családok, melyek mindinkább aközött kell, hogy válasszanak: fűtenek-e vagy esznek?
Egy átlagos magyar család 12 ezer forinttal fizet többet mint a rezsi befagyasztása idején. Ez a szám viszonylag azért olyan alacsony, mert benne vannak azok a családok is, melyek belülmaradtak a fogyasztási határokon.
Mindenki spórolni igyekszik, mert a rezsi költség nagyon nagy részét teszi ki a magyar átlag jövedelemnek. Míg az európai átlag 5-15%, Magyarországon ez 25-40% tekintettel arra, hogy a jövedelmek és a nyugdíjak szintje szánalmasan alacsony nálunk. Csak Bulgáriában élnek kisebb jövedelemből a családok az Európai Unióban mint nálunk.
Hét szűk esztendő
Ennyit jósolt Orbán Viktor miniszterelnök, és nem kizárt, hogy ebben nem tévedett. Közben pedig a világpiaci földgáz és olajárak megindultak lefelé.
A rotterdami gáztőzsdén már 77 euró alá is benézett az ár vagyis elérte a háború előtti szintet.
Vagyis a magyar kormány érve a szankciós hatásokról porba hullott. Nem a szankciók miatt magas a földgáz ára. Ebből az is következik, hogy tartósan magas maradhat – függetlenül az ukrajnai háború kimenetelétől. Miből fizeti ki az energiaszámlát a magyar kormány? Miből tartja fenn a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, ha nem képes pénzelni a rezsivédelmi rendszert?
Akkor pedig Orbán Viktor szavazói feltehetik a kérdést:
mi szükségünk van Orbán Viktorra?
