Titkosítás alól most oldottak fel egy dokumentumot az Egyesült Államokban, és ebből kiderül: az orosz elnök már nem sokkal hatalomra jutása után, 2001-ben – kérte a NATO tagságot.
Vlagyimir Putyin emlékeztetett rá, hogy erre már Sztálin is tett javaslatot 1949- ben közvetlenül a NATO megalakulása után, majd ezt Hruscsov megismételte 1954-ben. Jelcin is tett kísérletet a NATO tagságra. Mindhárom javaslatot elutasították Washingtonban, ahol a Szovjetuniót első számú ellenfélnek tekintették, Oroszország pedig túlságosan is nagy volt ahhoz, hogy bevonják a NATO-ba: az ugyanis egy katonai szövetség, melyet egyértelműen az Egyesült Államok vezet. Az oroszok pedig egyenrangú szerepre törekedtek.
Putyin azzal érvelt, hogy a Szovjetunió 1991-ben megszűnt, Oroszország demokratikus állammá vált, melyet felvettek a G 8 nagyhatalmak közé, immár nem fenyegeti a Nyugatot. Ráadásul mind az Egyesült Államok, mind Oroszország az európai kultúrához kötődő soknemzetiségű és sokvallású ország. George W. Bush ugyanazért utasította vissza Putyint mint Bill Clinton: az USA egyedül akarta vezetni a világot, míg Putyin valamiféle társutas szerepre számított. Az amerikaiak azzal is érveltek, hogy Oroszország csak katonailag nagyhatalom, mert gazdaságilag törpe: a nemzeti jövedelme még a 60 milliós Olaszország mögött is elmarad!
Putyin álma a nagy kontinentális együttműködés
Az amerikaiak valójában attól tartottak, ami meg is valósult, hogy kialakul egy erős orosz – német együttműködés, mely Kínával kiegészülve kérdésessé teheti az USA vezető szerepét a világban. Angela Merkel és Vlagyimir Putyin voltak ennek az elképzelésnek a fő képviselői, és hozzájuk csatlakozott Orbán Viktor is. A magyar miniszterelnök keleti nyitását ebben a kontextusban lehet értelmezni. A pekingi Új Selyemút program verte ki a biztosítékot Washingtonban, Hszi Csin-ping elnök ugyanis nyíltan egyenrangú szerepet követelt Kínának, amely az Atlanti óceántól a Csendes óceánig tartó nagy kontinentális együttműködés gazdaságilag vezető hatalmává vált. 2021-ben Biden elnök stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.
Ukrajna volt az a pont, ahol fel lehetett robbantani a nagy kontinentális szövetséget
“5 milliárd dollárt költöttünk az oroszbarát Janukovics rendszer megbuktatására” – ismerte el Victoria Nuland akkori külügyminiszter-helyettes Kijevben, ahol megfogalmazta véleményét az Európai Unióról is: Fuck the EU! Janukovics Moszkvába menekült, Putyin elfoglalta a Krím félszigetet. Az USA és Nagy Britannia megkezdte az ukrán hadsereg kiképzését egy Oroszország elleni honvédő háborúra. Így érhette Putyint az a kínos meglepetés, hogy háromnapos villámháború helyett mindmáig tartó csaknem négyéves háború következett. Sztálin ennyi idő alatt már elfoglalta Berlint, Putyin pedig alig jutott előre. Oroszország diktátora tudja, hogy győzelemre van ítélve: diadalmenetet kell tartania Moszkvában a Vörös téren. Csakhogy ehhez diadal kellene. Az pedig nincsen.
Az USA már elérte a célját: felrobbantotta a nagy kontinentális szövetséget.
Európa – Oroszország – Kína együttműködésének álma a múltba veszett. Putyin és Orbán mindmáig ezt siratja.
