“Még a levegőben kiadtam az utasításokat, hogy forduljunk vissza azonnal!” – nyilatkozta Ilham Alijev azeri elnök, akit Putyin hívott meg Szentpétervárra, hogy vegyen részt a Független Államok Közösségének csúcsértekezletén (Putyin ukrajnai agressziója után ez az elnevezés is kissé idejétmúltnak látszik.)
Ilham Alijev alighogy visszatért Bakuba máris összehívta a legfelső védelmi tanácsot, melyet megbízott azzal: derítse ki, hogy miért zuhant le egy azeri utasszállító gép Kazahsztánban? “Létrehoztunk egy bizottságot, amelynek feladata, hogy kiderítse:
miért adott le vészjelzést az azeri légitársaság gépe röviddel azelőtt, hogy, lezuhant”
– mondta Alijev elnök.
Miről van szó? Arról, hogy az azeri polgári repülőgép informatikai rendszerét teljesen megbolondították, ezért a pilóták elveszíthették a tájékozódási képességüket. Ukrajnából származó információ szerint a tájékozódási képességét elveszítő pilóta olyan övezetbe irányíthatta gépét, amely stratégiailag érzékeny és ezért az orosz légvédelem lelőtte. A járat Bakuból Groznijba tartott a Csecsenföld fővárosába, melyet Putyin hadserege szinte földig rombolt, hogy helyreállítsa Moszkva hatalmát a térségben.
Ez a repülőgép incidens is jól mutatja, hogy mekkora az idegesség Putyin “külföldi barátai” között. Asszad villámgyors bukása Szíriában sokkolta ezt kört, amely azt gyanítja, hogy az orosz elnök a fejük felett tárgyal az amerikaiakkal. Nariskin tábornok, az orosz katonai hírszerzés feje rendszeresen találkozik Törökországban William Burns-szel, a CIA igazgatójával, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt.
Andropov árvái pácban
A Szovjetunió egykori budapesti nagykövete – 1956 – hazatérése után nem sokkal a KGB vezére lett, és ezt a posztot egészen addig betöltötte amíg a Szovjetunió első emberévé vált 1982-84. A KGB ebben az időszakban, melyet az általános pangás jellemzett a Szovjetunióban, mind fontosabb szerepet játszott az impotenciával küszködő pártapparátust háttérbe szorítva.
A KGB helyi vezetői vették át az irányítást mind több helyen: a többi között Azerbajdzsánban és Georgiában is.
Az idősebb Alijev a KGB éléről került Azerbajdzsán vezéri posztjára éppúgy mint Sevardnadze Georgiában, aki ezután a Szovjetunió külügyminisztere lett Gorbacsov idejében amikor a Szovjetunió feladta birodalmának jórészét – közte Magyarországot is.
Az idősebb Alijev, aki a KGB-ből startolt átállt az amerikaiak oldalára – személyesen a CIA későbbi igazgatónője szervezte be a stratégiai helyen fekvő állam vezetőjét, aki egy amerikai katonai kórházban fejezte be az életét. A stafétabotot fia, Ilham Alijev vette át, aki Moszkvában végzett a híres IMO-n, a diplomáciai főiskolán, ahol Lavrov orosz külügyminiszter is diplomát szerzett. A fiatal Putyin, a KGB törekvő tisztje szintén igyekezett egy nagy presztízsű egyetemet elvégezni, de megbukott a felvételi vizsgán a Jurij Andropov hírszerző akadémián.
“Jó csapatjátékos, de önálló munkára nem alkalmas”
– jellemezte akkor a pszichológus Oroszország örökös elnökét.
Putyin a legszívesebben szülővárosában, Szentpéterváron, melyet az elnök születésének idején még Leningrádnak hívtak, találkozik azokkal a külföldi vezetőkkel, akikkel szorosabb személyes kapcsolatra vágyik: 2009-ben ezért ott jöttek össze Orbán Viktorral, aki arra készülődött, hogy bevezesse Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszerét, amely sok tekintetben hasonlít az orosz modellre, melyet Andropov dolgozott ki és Putyin valósított meg. Az Alijev család ugyanezt a modellt üzemelteti Azerbajdzsánban. Ezért is mindig szívesen látott vendég a Karmelita kolostorban Ilham Alijev, akinek a baltás gyilkost Orbán Viktor kiadta.
Az azeri katonatiszt azért ölte meg álmában örmény társát egy NATO tanfolyamon Magyarországon, mert a Hegyi Karabah ügyében összeszólalkoztak.* Ez a vegyes lakosságú terület örök vita Azerbajdzsán és Örményország között.
Putyin a legutóbbi időkig az örményeket támogatta, akik így uralkodtak is a tartomány fölött ám nemrégiben Alijev elnök megvette a Hegyi Karabahot Putyintól, akit leköt az ukrajnai háború. Az ifjabb Alijev így nemzeti hőssé vált Azerbajdzsánban, és vígan indult Szentpétervárra, hogy találkozzon Putyinnal. És ekkor jött a furcsa légi katasztrófa híre, amely villámgyors döntésre késztette Alijev elnök: nem Szentpétervárra hanem Bakuba megyünk! – adta ki az utasítást. Kérdés, hogy mit talál majd a vizsgálóbizottság a lezuhant repülőgép ügyében, és mit közöl majd abból, amit talált. Azerbajdzsán elnöke mindenesetre gyanakszik és fél. Nemcsoda hiszen Azerbajdzsán stratégiai helyen fekszik, amely mind az ukrajnai mind a közel-keleti háború szempontjából fontos. Ahogy Asszad elnök áldozatául eshetett az amerikai – orosz egyeztetésnek úgy Alijev elnökről is kiderülhet, hogy senki sem pótolhatatlan.
Ráadásul gengszter homlokára ritkán fon koszorút az utókor, ezért is akar mindenáron életben és hatalmon maradni Azerbajdzsán fura ura, Orbán Viktor nagy barátja, Ilham Alijev.
- Az örmény tiszt meggyilkolásáról szóló 4 részes sorozatunk első részét itt találja.
