Kezdőlap Címkék Kivégzés

Címke: kivégzés

A bucsai vérengzés évfordulóján

2022. március 31-én az orosz hadsereg kivonult Bucsából és egész Észak-Kijevből, egy hónappal azután, hogy Vlagyimir Putyin elnök utasítására megindította az ország invázióját.

Ukrajna ezen a pénteken emlékezik meg az oroszok kivonulásának évfordulójáról ebből a mártírvárosból, amelyben két nappal később mészárlást fedeztek fel. Az orosz megszállók hidegen kivégzett civilek holttestét hagyták maguk mögött, így ez a helység a moszkvai csapatoknak tulajdonított atrocitások legszembetűnőbb jelképe.

Az AFP újságírói így április 2-án megtalálták a járművek elszenesedett tetemeit, lerombolt házakat és mindenekelőtt több száz méteren szétszórva húsz civil ruhás férfi holttestét, köztük hátrakötözött kezű holttesteket is. Ezek a jelenetek sokkolták az egész világot, Kijev és a nyugatiak elítélték a civilek kivégzéseit és a háborús bűnöket.

twitter.com

A Kreml tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá, és azt állította az ukránok rendezték az egészet.

A felfedezés után két nappal tett látogatása során Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, láthatóan feldúlva, „háborús bűnöket” rótt fel, amelyeket „a világ népirtásként fog elismerni”. Azóta szinte minden Ukrajnába látogató külföldi vezető tett egy kitérőt, hogy Bucsába menjen.

Egy évvel Bucsa felszabadulása után az AFP újságírói csütörtökön újjáépítési munkálatokat láttak a korábban békés kisvárosban, amelynek a háború előtt 37 000 lakosa volt. Több tucat építőmester szorgoskodik ásók, kotró-rakodók és billenő teherautók közepette a házak újjáépítésén és az úttest felújításán.

Ha a trauma továbbra is fennáll, az AFP által megkérdezett lakosok felismerték, hogy a „fájdalom csillapodik”, mert „tovább kell élni”. A helyi plébániát vezető Andrij főpap, aki nem akarja elfelejteni a halottakat, hangsúlyozza, hogy

„ne a múltban éljünk, hanem a jövőben”

ez nagyon fontos.

Kijev és az ukrán hatóságok többszörös visszaélésekkel vádolták az orosz erőket, miután több száz holttestet fedeztek fel Bucsában és más városokban, több száz sírt Izium közelében vagy „kínzókamrákat” a visszafoglalt városokban. Oroszország továbbra is tagadja, hogy erői visszaéléseket, gyilkosságokat követtek volna el.

Csütörtökön Maria Zakharova, az orosz diplomácia szóvivője ismét „durva és cinikus kijevi provokációnak” minősítette a Bucsa-ügyet.

Zelenszkij megesküszik, hogy Bahmutot meg fogják védeni

Putyin katonái bosszút állnak az elfogott kijevi katonákon: egy videón megdöbbentő kivégzés látható. Wagner brigád a Kremlnek: „Küldjön nekünk a lőszert, különben ez hazaárulás!”

Az ukrán vezetés eltökélt szándéka, hogy megtartsa ellenőrzését a donyecki Bahmut felett, ahol hetek óta heves csata folyik az egyik oldalon az ukránok és az oroszok között, a katonák és a Wagner-csoport tagjai között.

Volodimir Zelenszkij hivatala arról számolt be, hogy az ukrán elnök a hadsereg vezetőivel folytatott megbeszélést, amelyen a jelenlévők a védelmi hadművelet folytatása és bahmuti pozíció további megerősítése mellett döntöttek.

A háttérben – a Bild szerint – Zelenszkij és a fegyveres erők vezetője, Valerij Zaluzsnij tábornok közötti véleménykülönbség húzódik meg a Bahmut által elfogadandó taktikák miatt: Zaluzsnij egy egyfajta stratégiai visszavonulást javasolt, miközben Zelenszkij elutasította ezt a lehetőséget.

„Civilek menekülnek a régióból, hogy elkerüljék a nap 24 órájában tartó orosz ágyúzást”

– mondta Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó.

A szimbólum stratégiája

Bakhmut város jelentősége nem bír nagy stratégiai értékkel, és az elemzők szerint esetleges bukása valószínűleg nem vezet semmiféle fordulóponthoz a konfliktusban.

STRATÉGIAI SZEMPONTBÓL BAHMUT NEM TÚL FONTOS, HISZEN A MEGSZÁLLÓK TÜZÉRSÉGE TELJESEN ELPUSZTÍTOTTa A VÁROST

– mondta Zelenszkij egy hónappal ezelőtt.

Úgy tűnik, ez elsősorban pszichológiai jelentőségű: Vlagyimir Putyin számára a bahmuti győzelem végre jó hír lenne a csatatérről, míg Kijev számára a elszántság és dac megnyilvánulása azt az üzenetet erősíti, hogy Ukrajna ellenáll az elmúlt több mint egy év után is. Az invázió kezdete, üzenet a nyugati szövetségesei támogatásának is.

A folyamatban lévő bahmuti csata jelentősége „inkább szimbolikus, mint stratégiai és operatív”

– összegezte Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter jordániai látogatása során.

A Wagner-brigád és a moszkvai árulás kísértete

Bahmut csatája felfedte az orosz katonai hiányosságokat és a keserű megosztottságot. A Bahmut elleni csatát vezető orosz Wagner-brigád vezetője, a milliomos Jevgenyij Prigozsin elítélően nyilatkozott arról, hogy nem kapja meg a szükséges muníciót Moszkvától, és az árulás kísértetét idézi: ez „hétköznapi bürokrácia vagy hazaárulás” lehet – mondta Prigozsin.

Az Ukrajnában több tízezer katonát számláló Wagner-brigád a háború kulcsszereplőjévé vált, de úgy tűnik, egyre inkább vitába száll az orosz védelmi minisztériummal. Prigozsin a közelmúltbeli nyilatkozataiból ítélve láthatóan attól tart, hogy az orosz védelmi minisztérium az utolsó „Wagner” harcosig vívja a Bahmutért vívott csatát.” – jegyzik meg egyes szakértők.

A NATO azt állítja, hogy Bahmutban egy elesett ukrán harcosra öt orosz katona halála jut.

Sokkoló videó a hidegvérrel megölt ukrán fogolyról

Az Ukrajinszka Pravda által közzétett sokkvideó körüli vita, amelyen egy ukrán hadifogolyként azonosított férfit látunk, akit az orosz fegyveres erők hidegvérrel megöltek, miközben teljesen fegyvertelen volt. Meggyilkolták mert kimondta a «Dicsőség Ukrajnának» kifejezést.

pravda.ua

„Egy fogoly megölése orosz háborús bűn. Ez egy célzott terrorpolitika eleme, amely a Kreml a „nácikról” szóló propagandáját érvényteleníti. Minden háborús bűnért büntetés jár és mi mindenkit megtalálunk” – ígérte Andrij Yermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője.

60 éve kezdődött meg az Eichmann per Jeruzsálemben

Az Endlösung fő náci szervezőjét, Adolf Eichmannt a Moszad emberei rabolták el Buenos Airesből. Sok más nácival együtt ott rejtőzött az az SS főtiszt is, aki a zsidók tömeges meggyilkolását irányította – a többi között Magyarországon is.

A Moszad emberei úgy jutottak Eichmann nyomára, hogy Németország náci bűnöket kivizsgáló ügyésze hiába hívta fel a hatóságok figyelmét arra, hogy Adolf Eichmann Argentínában rejtőzködik, a kormányzat, melyben sok egykori náci ült, semmit sem tett. Ezért a német ügyész Izraelbe repült, ahol tájékoztatta a miniszterelnököt Eichmann elfogásának lehetőségéről. A Moszad emberei ezt követően fogták el a holokauszt fő szervezőjét Argentínában.

Per Jeruzsálemben

Világszerte élénk figyelem kísérte a pert hiszen a nürnbergi per óta nem volt ilyen alkalom a holokauszt méreteinek bemutatására: az európai zsidóság szinte teljes kiírtására alig néhány év alatt.

Hannah Arendt német filozófus könyvet írt Eichmann pere kapcsán. Ily módon alkotta meg a totalitárius rendszer fogalmát. Az ilyen rendszer bárkit elpusztíthat.

Adolf Eichmannt egy magyar pszichiáter vizsgálta meg: idősebb Kulcsár István. A neves pszichiáter a holokauszt túlélői közé tartozott, és a második világháborút követően emigrált Izraelbe. Később ő is könyvet adott ki az Eichmann perről.

Adolf Eichmannt a bíróság halálra ítélte a tömeggyilkosságok megszervezéséért. Kivégezték. Hamvait a tengerbe szórták, hogy ne maradjon semmilyen nyoma annak a nácinak, aki megszervezte a zsidók kiírtását.

Kivégzés a járványtilalmak megsértése miatt

Észak Koreában nem viccelnek a Covid-19 járvánnyal, amely hivatalosan ugyan nem létezik, de a hatalom mégiscsak elszántan harcol ellene. Olyannyira, hogy lezárták a kínai határt, amely pedig létfontosságú az észak-koreai gazdaság és persze a csempészet szempontjából.

Kim Dzsong un, az ifjú generális állítólag maga is megkapta a Covid-19 fertőzést, ezért szerepel oly ritkán a nyilvánosság előtt. A szövődmények megtámadták idegrendszerét is. Ennek kettős hatása van: egyrészt sírva kérte honfitársai bocsánatát azért, hogy képtelen volt jobb életszínvonalat teremteni. Ilyesmire évtizedek óta nem került sor Észak Koreában, melyet a Kim dinasztia irányít vaskézzel 1945 óta.

A másik következmény az, hogy több munka hárul a diktátor húgára. Kim Jodzsong immár nemcsak a propaganda irányítója és bátyjának kabinetfőnöke, de ő helyettesíti a diktátort akkor amikor az nincs abban az állapotban, hogy az államügyeket intézhesse.

Kivégzés a határ övezetben

Egy csempészt állítottak kivégző osztag elé a kínai határ közelében, hogy ily módon riasszák el az észak koreaiakat attól, hogy a dinamikusan fejlődő kínaiaktól szerezzék be a létfontosságú cikkeket is.

A korábban kevésbé őrzött határon megsokszorozták a határőrök számát, és hangszórókon tudatják a lakossággal: a határőröknek tűzparancsuk van!

Csakhogy Kim Dzsong un már a határőrökben sem bízhat meg 100%-ig.

Többször kiderült ugyanis, hogy a határőrség összejátszik a csempészekkel, akiktől védelmi pénzeket szednek illetve osztoznak a biznisz hasznán.

Ezért a diktátor a titkosszolgálat különösen megbízható alakulatait is a határra rendelte azzal a feladattal, hogy ők ellenőrizzék a határőröket!

Az eredmény? Idén már 75%-al csökkent Észak Korea kereskedelme Kínával, a csempészetre vonatkozóan nincsenek adatok, de abban minden szakértő egyetért, hogy dollár milliárdokról van szó. A legfőbb csempész maga a titkosszolgálat, amelynek mindenáron pénzt kell produkálnia a fegyverkezési programhoz.

Kim Dzsong un valószínűleg újabb rakéta kísérleteket hajt végre, hogy felhívja magára Joe Biden figyelmét – állítja a dél-koreai hírszerzés, mely szerint januárban a pártkongresszus előtt nagyszabású katonai parádé is lesz. Mit szól mindehhez a Covid-19 vírus?!…

Minden héten az utcán tüntet a nép ellenségeként kivégzett férfi fia

0

Hétfőn volt a 65. évfordulója Sztálin halálának, de sokan vannak, akik nem felejtenek. Egy moszkvai férfi, akinek apját 80 éve végeztette ki Sztálin, minden szerdán az utcán tüntet azért, hogy létrehozzanak egy emlékhelyet az áldozatoknak.

 

Alekszej Neszterenko Sztálin halálának 65. évfordulója kapcsán mondta el a történetét a RedioFreeEurope-nak. Bevallotta, hogy neki is sokáig tartott rájönni, hogy Sztálin egy véres kezű zsarnok volt, és nem az az idol, akire az egész szovjet blokknak fel kellett néznie. A 79 éves férfi évek óta minden szerdán kiáll egy táblával a Nikolszkaja utca 23. elé, ahol apját 1938. szeptember 12-én kivégezték.

Neszterenko csak Sztálin halála után, 1954-ben tudta meg, hogy apja „a nép ellensége” volt, és ezért ítélték el és börtönözték be. „Csak most kezdtem el megérteni azokat a szörnyűségeket, amiken anyám keresztülmehetett” – mondja Neszterenko. Mikor az apját 1937-ben letartóztatták, minden rokonuk eltűnt, sokan a nevüket is megváltoztatták, hogy ne kelljen osztozniuk a következményekben. Apja több hónapnyi kínzás után sem vallott be semmit, ezért 1938-ban kivégezték, és a felesége egyedül maradt három kisgyerekkel.

A család viszont nem tudta, hogy az apa már nem él:

eredetileg ugyanis 10 év börtönre ítélték azzal a kitétellel, hogy levelet sem válthat a külvilággal. Mikor ez 1947-ben letelt, a felesége megpróbálta felvenni vele a kapcsolatot abban a hitben, hogy még él.

Neszterenkót a 2000-es években kezdte igazán foglalkoztatni apja sorsa: felkutatta a hozzáférhető dokumentumokat a Nikolszkaja utca 23-ról, amely akkoriban katonai bíróságként üzemelt. 2007-ben egy nagy könyvet nyomtak a kezébe, amelyben 4000 ezer áldozat neve szerepelt, akiket az épületben végeztek ki. Az apja neve is köztük volt a nép ellenségeként említve. Halálos ítéletét maga Sztálin írta alá.

Az idős férfi megtudta, hogy az orosz Memorial nevű emberi jogi szervezet múzeumot akar nyitni az épületben. Arszenij Roginszkij, a szervezet tavaly elhunyt vezetője viszont felvilágosította, hogy sajnos erre nemigen kerül sor még az ő életükben.  Neszterenko nem nyugodott bele ebbe: 2010-ben barátai és családja segítségével filmet készített a Nikolszkaja utca 23-ról, amelyben 2016 óta gyógyszertár üzemel, és elkezdték a felújítását. Neszterenko elhatározta, hogy ameddig csak az ereje engedi, minden szerdán az épület előtt fog tüntetni. Azt szeretné elérni, hogy a kivégzések 80. évfordulójára táblákat helyezzenek ki, amelyek megemlékeznek az áldozatokról. Neszterenko azonban maga sem nagyon bízik abban, hogy vállalkozása sikerrel jár: a hatóságoknak benyújtott kérelmét

olyan emberek fogják elbírálni, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy nem léteztek a sztálini kivégzőlisták

– mondja.

(MTI/EPA/Zurab Kurcikidze)

Az idős férfi szerint az orosz társadalom soha nem fog tudni továbblépni, anélkül, hogy elfogadná és feldolgozná ezeket a tragédiákat, hiába telt már el 65 év Sztálin halála óta. Szerinte „a nép ellenségei” ma is élő gyermekeinek küzdenie kellene ezért, még akkor is, ha maguk az orosz emberek is sokszor elutasítóak. Neszterenkót magányos tüntetésein néha megszólítják a járókelők, és a nagy részük nem támogatja az ügyét. A legtöbben azt gondolják, hogy el kellene már felejteni ezeket a dolgokat, de olyan is van, aki rákiabál, hogy nem végeztek ki eleget a fajtájukból – mondja.

Sztálin megítélése 65 évvel halála után is problémás Oroszországban: habár kultuszának lebontására voltak kísérletek, és elítélték az általa elkövetett bűnöket, korántsem a Nyugaton kialakult diktátorkép a meghatározó. Tömeggyilkos helyett inkább egy erős kezű vezetőként tekintenek rá, akinek a második világháborús diadal is köszönhető. Ebbe a vonalba illeszkedik az az értelmezés is, amelyet Vlagyimir Putyin támogat, és ami miatt az utóbbi években megkezdődött egyfajta rehabilitációja is Sztálinnak.

Egyes felmérések szerint az orosz társadalomnak majdnem a felében pozitív kép él a diktátorról, akinek a sírjára hétfőn is több százan vittek virágot Moszkvában.

Száz éve végezték ki a leghíresebb kémnőt

Mata Hari volt minden idők legismertebb kémnője. Táncosnőként dolgozott, néhány évig rendkívül sikeres és népszerű volt, majd értékesíteni kezdte az így szerzett információkat, de valószínűleg a legendája sokkal nagyobb, mint amennyire kémként sikeres volt – már, ha egyáltalán valóban dolgozott kémként, és nem csak pletykákkal házalt. 1917. október 15-én végezték ki.

A Mata Hari persze csak álnév volt: Margaretha Geertruida Zelle néven született 1876. augusztus 7-én a hollandiai Leeuwarden városában, egy gazdag kalapos lányaként. Ahogy Hahner Péter történész írta róla: sötét hajával, karcsú termetével, fekete szemével, kreol bőrével kitűnt a szőke és testes hollandok közül, és azt beszélték, hogy valamelyik őse jávai lehetett.

Apja meglehetősen elkényeztette a kislányt, aki már kiskorában fantasztikus történeteket talál ki származásáról.

13 éves volt, amikor apja csődbe ment, szülei elváltak, anyja két évvel később meghalt. Margaretha intézetbe került, onnan azonban kirúgták. Az igazgató ugyanis szexuálisan zaklatta, és amikor ez kiderült, a lánynak kellett mennie.

Margaretha úgy gondolta, leginkább nőiességét kihasználva érvényesülhet az életben, ezért 18 évesen válaszolt egy hirdetésre, amelyet egy Indonéziában élő, nála 20 évvel idősebb, feleséget kereső katonatiszt, Rudolph MacLeod adott fel.

Forrás: Wikimedia Commons

Egy fiuk és egy lányuk született, de a katona részeges volt, és gyakran verte feleségét és a szolgálókat is. Margarethát ráadásul szifilisszel is megfertőzte. Egyik alkalmazottjuk, valószínűleg bosszúból a rossz bánásmódért,

megmérgezte gyerekeiket,

és csak a kislányt tudták megmenteni. 1900-ban visszatértek Európába, de itt elváltak, Margaretha pedig Párizsba utazott. Kislánya az apánál maradt.

Itt egy cirkuszban dolgozott, de mivel Indonéziába táncolni is megtanult, átváltott erre, bár saját bevallása szerint sosem táncolt jól. Közben gyakran váltogatta szeretőit, akik anyagilag is támogatták.

Forrás: Wikimedia Commons

A nagy áttörés 1905-ben jött el, amikor felkérték, hogy táncoljon egy múzeumban, elit közönség előtt, ahol

szinte meztelenül adott elő egy csábító táncot,

másnap pedig az egész sajtó róla áradozott.

Azt kezdte terjeszteni magáról, hogy anyja indiai hercegnő volt, a táncot pedig Siva isten templomában tanulta. Életrajzában rejtélyes lyukakat hagyott, hogy többet bízzon a képzeletre. Felvette a Mata Hari (a Hajnal Szeme malájul) nevet.

Azért is nagyon népszerű volt, mert sokan azt hitték, hogy a híres hétfátyoltáncot meztelenül fejezi be. De ahogy Hahner Péter is írta, valójában teljesen sohasem vetkőzött le a színpadon, testszínű ruha volt rajta, és ékszerekkel díszített, fém melltartóit is mindig magán hagyta.

Hamarosan már

csillagászati pénzeket kapott, a politikai és üzleti élet hatalmasságai akartak megismerkedni (és lefeküdni) vele.

A pénzt viszont gyorsan elszórta, az újdonság varázsának múlásával pedig, néhány év alatt megkopott a hírneve, és újra a szeretői tartották el.

Forrás: Wikimedia Commons

Mivel továbbra is a semleges Hollandia állampolgára volt, ezért az első világháború kitörése után is szabadon utazgathatott Németország és Franciaország között – német és francia tiszteket is elcsábítva. Erre persze mindkét titkosszolgálat felfigyelt.

Hahner Péter szerint ekkor arra készült, hogy véget vet vándorlásainak, ugyanis beleszeretett egy fiatal orosz tisztbe. Amikor egy háborús zónában fekvő katonai kórházban ápolták, Mata Hari engedélyt kért, hogy meglátogassa. A francia kémelhárítás egyik kapitánya ekkor megkérdezte, hajlandó lenne-e kémkedni Franciaország számára. Rengeteg pénzt ajánlottak neki, ezért elvállalta a feladatot, de

csak értéktelen információkat szerzett.

Közben állítólag az amszterdami német konzul is megkereste, és ő is pénzt ajánlott neki, hogy kémkedjen a németeknek. Ezt a pénzt is elfogadta.

1916-ban aztán Mata Hari találkozót kért a madridi német katonai attasétól, hogy újra találkozzon a német trónörökössel, akivel állítólag lefeküdt korábban. Az attasé annyit írt erről Berlinbe, hogy „sikerült a H-21 fedőnevű kémet beszerveznie”. Csakhogy a táviratot a franciák is olvasták, és 1917. február 13-án letartóztatták Mata Harit.

Később kiderült, hogy a németek tudták, hogy feltörték a titkosításukat, és szándékosan írták ezt Mata Hariról, valószínűleg azért, mert semmilyen értékes információkkal nem szolgált nekik sem, csak párizsi pletykákkal. Ráadásul így elterelhették a figyelmet a valódi kémeikről.

Mata Hari kivégzése előtt
Forrás: Wikimedia Commons

Kihallgatása alatt a hosszú ideje kitalált világában élő Mata Hara belegabalyodott a valós és elképzelt tényekbe. Mivel azt mondta, hogy egyszer húszezer frankot kapott egy német diplomatától elveszett csomagjai miatt, bizonyítottnak vették, hogy kém.

Ő viszont ezt visszautasította,

kurtizánnak nevezte magát, aki csak a gyönyörnek él.

A hadbíróság viszont halálra ítélte. Valószínűleg azért is, mert a háború éppen a németek sikereit hozta, Franciaország morálja folyamatosan csökkent, Mata Hari viszont jó bűnbak volt a kudarcokra.

Harminc évvel később a bíróság egyik tagja el is ismerte: az ítélet már a tárgyalás előtt megszületett. A per dokumentumai azonban szigorúan titkosak: csak most, a kivégzés után száz évvel oldják fel őket ez alól.

Mata Harit 1917. október 15-én a vincennes-i erődben végezték ki.

A legenda szerint nem engedte, hogy bekössék a szemét,

és csókot dobott kivégzőinek. Egy másik változat szerint az utolsó pillanatban széttárta kabátját, ami alatt nem viselt semmit, hogy megzavarja a rá célzó katonákat.

Holttestét senki nem kérte ki, így az anatómiai múzeumba került, ahonnan az 1950-es években eltűnt.

A legendája azonban halála után még inkább szárnyalt. Életéről több film is készült: játszotta őt Greta Garbo, Jeanne Moreau, Marlene Dietrich, Gábor ZsaZsa, de még Sylvia Kristel, az Emmanuelle-filmek főszereplője is. 20 évvel ezelőtt kiállítás nyílt az emlékére szülővárosában.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!