Nem vonható felelősségre jó hírnév megsértéséért a sajtó, ha közéleti eseményről híven tudósít és lehetőséget ad az ellenvélemény megjelenítésére – döntött az Alkotmánybíróság (Ab). Egy ezzel kapcsolatos bírósági ítéletet megsemmisítve bírálta a jogszabály „differenciálatlanságát”. Az Ab szerint különösen fontos a sajtó félelem nélküli munkája.
Több évtizedes vitára és a jogérzékkel ellentétes bírósági gyakorlat végére tett pontot az Alkotmánybíróság azzal, hogy szerdán közzétett határozatában – egy ezzel kapcsolatos kúriai ítéletet megsemmisítve – a sajtószabadságot élre helyezve leszögezte:
közéleti sajtótájékoztatóról tudósító sajtótermék nem felel hírnévrontásért.
Ennek feltétele, hogy az elhangzottakról hűen számoljon be, saját értékelést ne fűzzön hozzá, és a jó hírnevet esetleg sértő állítások érintettje álláspontjának adjon helyet, illetve kínálja fel a válaszadás lehetőségét.
Ebben az esetben a tartalomszolgáltató médium eljárását nem lehet a személyiségi jog megsértésének tekinteni, vagyis annak, amit egyébként a jog híresztelésként értékel és polgári jogi szankciót vonhat maga után.
„A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítás olyan kivétel, amelynél az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól, nincs objektív felelősségük”
– olvasható az Ab által közzétett határozatban.
A konkrét ügyben egy hírportál fordult alkotmányjogi panasszal az Ab-hez, mert a bíróság személyiségi jogi jogsértésért vonta felelősségre olyan beszámolója alapján, amelyet az egyik parlamenti párt politikusának a trafikpályázatok ügyében tartott sajtótájékoztatójáról készített. A támadott ítélet szerint a sajtótájékoztatón egy másik politikus jó hírnevére sérelmes, valótlan tényállítások hangzottak el, amelyek híreszteléséért a hírportál objektív (vagyis a szabályok betartásától független) felelősséggel tartozik.
Az Ab azonban kimondta, hogy ez a szokásos bírói gyakorlat ellentétben áll a sajtószabadságból eredő alkotmányos követelményekkel. A közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli – szól az egyértelmű verdikt.
A határozat megerősíti a sajtó azon jól ismert feladatát, hogy
a hatalom gyakorlóit ellenőrizze,
aminek része a közügyek alakítói tevékenységének bemutatása, a viták pedig részben éppen abból adódnak, hogy a közéleti szereplők bírálják egymás ténykedését, akár személyiségét is.
Napjainkban is különös súlya lehet annak az indokolásnak, amely szerint a média szabad tájékoztató tevékenysége a modern demokratikus nyilvánosság legfontosabb alkotóeleme.
„Különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok és a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül vehessen részt a társadalmi és politikai vitákban”.
A politikusoknak szóló megfontolandó intelem, hogy a sajtótájékoztatót tartó közéleti szereplők maguk keltik a média érdeklődését, számolniuk kell kijelentéseik nyilvánosságával, az ebből eredő következmények pedig adott esetben velük szemben érvényesíthetők.
Az eléje került konkrét ügyben a Kúria felülvizsgálati döntését az Ab megsemmisítette, egyúttal odaszúrt a kialakult bírói gyakorlat alapjául polgári törvénykönyvnek is:
„A jogkövetkezmények meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy a támadott ítélet hibája az alkalmazott jogszabályi rendelkezés differenciálatlanságában gyökerezik”.
