Kerestetik egy párt, amelyre jó szívvel szavazhatunk. Lelkifurdalás nélkül, és nem azért, mert az a kisebbik rossz. Amely kevésbé rohadt, mérsékeltebben korrupt, mint azok, amelyeket már ismerünk.
Amelyekre nem csak azért szavazhatunk, mert másképp lopnak, mint a többiek. Amelyekre nem azért adjuk a voksunkat, jobb meggyőződésünk ellenére persze, mert számunkra vállalhatóbban hazudnak, korszerűbben, szimpatikusabban, mint azok, akikkel már tele van az összes tökünk.
Szeretnénk látni egy pártot, amely tényleg tiszta és valóban becsületes. Amelynek politikusai nem szedték meg magukat a régi rendben, nem halásznak most a zavarosban, nem rajtunk gazdagodnának a jövőben.
Jó lenne egy párt, amelynek a politikusai tényleg a javunkat akarják, és nem a javainkat. Akikre nem azért szavazunk, kénytelenségből és rossz érzésekkel, hogy ne ezek legyenek, akik most vannak. Mutassatok egy pártot, amelyet nem azért választunk, mert azokról, amelyek most vannak, tudjuk, hogy milyenek.
Pökhendiek, arrogánsak, elviselhetetlenek. Félelmet keltenek és – éppen ezért -, nevetségesek. Árvalányhajasan és áporodottan álságosak.
Átlátszó víz legyen, patakok. (Cseh Tamás). Nem pedig az, ami most van: zavaros, gyanús állagú, bűzlő folyadék.
Mutassatok nekünk egy profi pártot, hogy legközelebb rossz érzések nélkül és szégyen nélkül szavazhassunk. Ne azt érezzük, amit már annyiszor az elmúlt években: hogy csak azért húzzuk melléjük az ikszet, mert ők a kisebbik rossz.
Hányszor választottuk már a kisebbik rosszat! Egyszer már jó lenne a nagyobb jót választani.
