Egy egész könyvet szentel Oroszország felbomlásának a jóslatát igazolandó Marcin Luniewski lengyel történész. Biztosra veszi a „birodalom” felbomlását éppúgy, mint a Szovjetunióét 1991-ben, ezért a könyvének ezt a sokatmondó címet adta: Oroszország az össszeomlástól a fasiszta diktatúráig. Hogyan bomlik fel Oroszország?
Kotkin, az Egyesült Államokban élő történész szerint a felbomlásra egyáltalán nem úgy kerülhet sor mint a Szovjetunió esetében, mert akkor voltak a tagköztársaságok, melyek “úgy töredeztek le mint a tábla csokoládé darabjai.”
“Az Orosz Föderáció azonban nem ilyen” – hangsúlyozza a lengyel történész bár vannak kivételek mint az iszlám autonóm köztársaságok, különösen a Csecsenföld.
Mi lesz, ha Putyin Ukrajnában veszít? – teszi fel a kérdést a szerző, aki a következő választ adja:
”ez még a kilencvenes éveknél is mélyebb gazdasági – társadalmi válságot indíthatna el, és ennek nyomán egyes autonóm területek úgy dönthetnek, hogy kilépnek az Orosz Föderációból.”
“Nem az a baj, hogy szarul élünk, hanem az, hogy megszoktuk azt, hogy szarban élünk!”
Így foglalta össze Oroszország mai helyzetét Nyekraszov, aki az első demokratikus kormány pénzügyminisztere volt Moszkvában. A kilencvenes évek liberális gazdaságpolitikája káoszt teremtett Oroszországban, ahol Gajdar miniszterelnök tudatosan mondott le a szovjet tagköztársaságokról, mert úgy számolt, hogy Oroszország ásványi kincsei elegendőek egy körülbelül 150 milliós népesség eltartásához, de a Szovjetunió csaknem 300 milliós lakosságához nem.
Jellemző, hogy az első demokratikus orosz kormány vezetője is a nyersanyag exportra alapozta hazája jövőjét éppúgy, mint a Szovjetunió vagy most Putyin holott, Oroszországnak sokkal inkább gazdasági reformra lenne szüksége, amely versenyképes rendszert csinál a világ legnagyobb területű államában. Vlagyimir Putyinnak ajánlotta ezt a Goldman – Sachs Oroszországgal foglalkozó szakértője, aki a kínai utat javasolta az orosz elnöknek, aki elvetette az elképzelést mondván:
”én a szilovik elit nevében kormányzom Oroszországot. A reform fölöslegessé tenné ezt az elitet, mert a biznisz lenne az úr Oroszországban!”
Mi lenne ha Putyin brutálisan leverné a függetlenségi törekvéseket?
“Az orosz elnök véres akciója az ország egységének helyreállítására tiltakozást váltana ki a hatalmas állam más részein ahogy az a Szovjetunió bukásának idején történt. Putyin is megtapasztalhatta, hogy amikor lecsukatta Habarovszk tartomány népszerű kormányzóját, akkor azzal nem csak, hogy a helyi lakosság nem értett egyet, de Moszkvában és Szentpéterváron is volt tiltakozás.”
Varsóban a parlament külügyi bizottságának elnöke is meg van győződve arról, hogy Oroszország előbb vagy utóbb felbomlik:
”Oroszország összeomlását kiválthatja egy olyan katonai lázadás, mint amilyen Prigozsiné volt az ukrajnai háborúban, de az is, hogy Putyin túlságosan sok katonát hív be a nemzeti kisebbségek területeiről miközben megkíméli Moszkvát és Szentpétervárt. Putyin pozíciója is meggyengülhet, ha nem ér el eredményt, és ez is hozzájárulhat Oroszország széteséséhez éppúgy mint az orosz elnök halála, de a legvalószínűbb egy lassú önpusztító folyamat mint a cári rendszer utolsó éveiben vagy a Szovjetunió végnapjaiban”
– hangsúlyozza Pawel Kowal a lengyel parlament külügyi bizottságának elnöke.
A lengyel és az orosz nacionalizmus egymást erősíti
Vlagyimir Putyin a Valdaj tanácskozáson épp arra hivatkozott, hogy a Nyugat háborúzik Ukrajnában Oroszországgal, amely csak védelmezi a saját érdekeit. A Nyugat célja nem más, mint Oroszország megalázása és felbomlasztása – hangsúlyozta az orosz elnök. Aki ma már valószínűleg felismerte, hogy rosszul döntött amikor megindította a háborút Ukrajnában 2022 februárjában, mert ezzel nem erősíti, hanem gyengíti Moszkva presztízsét.
Ezért is nevezte papírtigrisnek az orosz hadsereget Donald Trump miután tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel, és utána engedélyezte azt, hogy az ukránok amerikai fegyverekkel mélységben is támadják az orosz energiahálózatot. A hatalmas országban néhány helyen már benzinhiány tapasztalható. Putyin talán legnagyobb baja az, hogy az ukrajnai háborúban kiderült: Oroszország messze elmaradt a digitális technológiai forradalomban a vetélytársaitól: Iránból volt kénytelen drónokat importálni, mert az ukrán drónok sokkal hatékonyabbak a fronton, mint az oroszok.
Putyin a kínaiak csicskásává válhat
Amikor Mao Ce-tung elnök nem sokkal a kommunista győzelem után Moszkvába érkezett 1950-ben, egyértelmű volt a függési helyzet: Sztálin segítségével vívták ki a győzelmet hiszen a szovjet csapatoknak adta meg magát a japán Kvantung hadsereg, mely uralma alatt tartotta Kína legértékesebb részeit és Koreát. A Kvantung hadsereg fegyvereit Sztálin Mao elnök paraszthadseregének juttatta el, és a szovjet diktátor küldött kiképző tiszteket is. Így tudta a kínai Vörös Hadsereg legyőzni a nála sokkal erősebb fehér ármádiát, melyet az Egyesült Államok támogatott.
Mao elnök ezért viszonozta a támogatást a koreai háborúban több millió kínai “önkéntessel” – köztük a saját elsőszülött fiával – Sztálin tervét a két Korea egyesítésére a vörös zászló alatt. Sztálin halálával a koreai háború fegyverszünettel ért véget 1953-ban, és Hruscsovtól, Sztálin utódától Mao elnök már teljes egyenjogúságot követelt 1954-ben Pekingben, és főként ennek szimbólumát: az atombombát! Hruscsov nemet mondott, és megindult a szakítás folyamata, amely oda vezetett, hogy Kína lepaktált az Egyesült Államokkal 1972-ben.
1978-ban megindult a gazdasági reform Kínában, amely újra világhatalommá tette a hatalmas országot. Az USA ezért stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Szeptember elején Putyin véglegesítette elkötelezettségét Kína mellett miután nem sikerült Donald Trumppal megállapodnia Alaszkában, és ez azt is jelenti: vége Oroszország világhatalmi álmainak: Moszkva valószínűleg Kína csicskása lesz…
