Kezdőlap Címkék Történész

Címke: Történész

Fukuyama: Veszélyben a liberalizmus az egész világon

0

Az amerikai történész, aki a kaliforniai Stanford Egyetemen tanít a New York-i Bloomberg portálnak nyilatkozott megemlítve a magyar nacionalizmust is.

Fukuyama:

“Az Egyesült Államokban és Európában gyakran annak tulajdonítják a szélsőjobb megerősödését, hogy a globalizáció növeli az egyenlőtlenséget: a munkásosztály lemaradt, mert a munkahelyeket külföldre vitték

– nyilatkozta Fukujama.

Ez csak a magyarázat egy része, mert nem baloldali szélsőségek törnek előre hanem jobboldaliak. Ezek nacionalista mozgalmak, a nemzeti identitást keresik. Ellenzik a bevándorlást. A másik tényező a technológiai változás: az internet lerombolta a hierarchiát a hírek terjesztésében.

A modernizáció koherens jelenség: mindegy, hogy Észak Amerikában megy-e végbe vagy Kínában. A technológiai változás egy irányba mutat: urbanizáció, nagyobb társadalmi mozgás, magasabb oktatási színvonal stb.

Korábban úgy gondoltam, hogyha Kínában kialakul egy jelentős középosztály, akkor beköszönt ott is a demokrácia, de ez nem történt meg. Kínának különleges nemzeti történelme van, ezért van nagy presztízse a kommunista pártnak.”

Amerika Achilles sarka lehet az a politika, amely az egész világon szembeállítja a demokráciákat az autokráciákkal – írta Niall Ferguson, a Stanford egyetem professzora. Ön szerint az USA jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést a demokráciára nézve. Miért?

“Ha Donald Trumpot megválasztják 2024-ben akkor nem egy konzervatív politikus kerül hatalomra, aki alacsonyabb adókat és kisebb bevándorlást akar, hanem támadást indít az alapvető liberális intézmények ellen. Ha valakit megválasztanak azután, hogy kérdésessé tett egy tisztességes választást, akkor kidobják a demokráciát az ablakon.

Az amerikai demokrácia nem szól semmit a bürokráciáról, melyet Trump deep state-nek nevez, de ez mégiscsak fontos gátja a végrehajtó hatalom döntéseinek. Ez azt jelenti, hogy szakértelem kell az állam ügyeinek intézéséhez, és ezt az elnöknek is figyelembe kell vennie. Kivéve, ha az elnököt Donald Trumpnak hívják.

Az Egyesült Államokban 1883-ban hoztak egy törvényt arról, hogy vizsgához kell kötni az államigazgatási munkát.

A világon sok helyen bírálják a liberális demokráciát jobbról és balról egyaránt. A jobboldaliak azt mondják, hogyha én hindu vagy magyar vagyok, akkor ez valamiféle különleges állapot. Ez a nacionalizmus. A baloldaliak pedig a szólás szabadságot és a toleranciát bírálják pedig ezek liberális értékek” – nyilatkozta Francis Fukuyama a Bloomberg hírügynökségnek.

Miért népszerű Trump és a liberális demokrácia többi ellenfele?

Fukuyama elismeri, hogy a globalizáció a munkavállalókat kínosan érintette a fejlett országokban. A nemzetiszocialista reakció ebből a szempontból érthető: a munkahely védelmezését jelenti a külföldi konkurrenciától. Az igazán fontos trend az, amelyre a francia közgazdász , Thomas Piketty mutatott rá: a tőke jövedelmek sokkal gyorsabban nőnek mint a munkabérek. The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag tovább gazdagodik – énekelte  Leonard Cohen: Everybody knows – mindenki tudja című számában már évtizedekkel ezelőtt.

Azért kell ellenségnek nyilvánítani Kínát, hogy ki ne derüljön: az amerikai és más külföldi cégek döntő szerepet játszottak abban, hogy az Egyesült Államok megteremtse a saját vetélytársát a világpiacon. Óriási profitokat vágtak zsebre Kínában. Most pedig a Kína ellenes politika nem arra ösztönzi a nyugati tőkét, hogy hazatérjen, és a drága hazai munkaerőt alkalmazza, hanem arra, hogy új Kínát keressen magának: Indiában, Indonéziában, Vietnamban stb.

Miért nem tárgyal közvetlenül Moszkvával az USA Ukrajnáról?

0

Niall Ferguson brit történész, aki a CIA figyelmeztetései alapján megjósolta Putyin agresszióját Ukrajna ellen most azt a kérdést feszegeti, hogy miért nincsenek közvetlen tárgyalások Moszkvával  Ukrajnáról.

A Bloombergben közölt hosszas elmélkedésében azt fejtegeti, hogy az Egyesült Államok, ha nem vigyáz, akkor kirobbanthatja a harmadik világháborút Ukrajnában. A brit történész idézi Kissingert, aki ugyanerre a veszélyre figyelmeztetett. Az idén már 100 éves egykori amerikai külügyminiszter mindenképp fontosnak tartja, hogy Oroszországgal tárgyaljanak. Felidézte a bécsi békét amikor Napóleon legyőzése után a franciák is részt kaptak az európai rendezésben, amely épp emiatt tartósnak bizonyult.

Milyen hibát követ el az amerikai diplomácia az ukrajnai háborúban? A brit történész szerint azzal, hogy a korszerű digitális fegyvereket tömegesen exportálja az Egyesült Államok Ukrajnába kiválthatja azt a reakciót Putyinban, hogy ő meg beveti az atomfegyvert. Az oroszoknak ugyanis nincsen fejlett digitális fegyverzete, amely lehetővé tenné az ukrán hadsereg amerikai fegyverzetének ellensúlyozását. A nukleáris fegyver bevetése pedig beláthatatlan következményekkel járna. Épp ezért a brit szerző szerint azonnal meg kellene kezdeni az amerikai- orosz tárgyalást Ukrajnáról.

Miért hagyja az USA Ukrajnára a döntést?

Ez a legnagyobb hiba, melyet Ferguson és Kissinger szerint az Egyesült Államok jelenleg elkövet. Az ukránok teljes győzelemre törekszenek, és valamennyi terület visszafoglalására – beleértve a Krímet is. Kissinger azt javasolja, hogy az USA-nak rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy lemondjon az orosz többségű területekről: Krím, Donyeck és Luhanszk kormányzóság.

Niall Ferguson a koreai háborúhoz hasonlítja a jelenlegi ukrajnai konfliktust. Az három évig tartott amíg a konfliktust kirobbantó Sztálin meg nem halt. Analógia alapján most Putyinnak kellene meghalnia ehhez.

Putyin a nagy vesztese az ukrajnai háborúnak, mert Oroszország teljesen Kína függvénye lett.

Kína sokkal keményebb dió

Az USA első számú stratégiai ellenfélnek Kínát jelölte meg, és ellene hidegháborús módszerekkel – főként szankciókkal harcol. Ezzel lassítani lehet Kína felzárkózását, de megakadályozni nem. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Kínának jelenleg mintegy 970 milliárd dollár értékű amerikai államkötvény van a birtokában. Ennél több amerikai államkötvénnyel csak Japán rendelkezik. Ha Peking beveti ezt a pénzügyi fegyvert, akkor fennakadást okozhatna a globális pénzügyi rendszerben, de – igaz – végül ő járna rosszabbul. Ezért

a kínaiak a globalizáció folytatását forszírozzák.

Ha katonai konfliktusra kerülne sor, mondjuk Tajvan kapcsán Kína és az USA között, akkor felmerül a kérdés: az ukrajnai háborúban nyakig benne levő Egyesült Államok tudna-e vállalni egy újabb háborút ezúttal a Távol Keleten?

Az Ukrajnának nyújtott négy hónapos fegyverzeti támogatás szinte teljesen kimerítette az amerikai raktárakat.

Jelenleg az USA olyan helyzetben van mint a brit birodalom volt a harmincas években – állítja a brit történész, aki szerint Hitlert el kellett volna rettenteni a háborútól. Putyint most ugyanígy. Nyugati szempontból most jól alakul az ukrajnai háború – írja Niall Ferguson, de a brit történész óvja attól az Egyesült Államokat, hogy agresszíven lépjen fel Kína ellen, mert akkor Peking követhetné Japán példáját 1941-ben amikor megtámadta Pearl Harbourt. Az USA nem képes arra, hogy egyszerre három hadszíntéren fellépjen: Ukrajna, a Távol Kelet és a Közel Kelet (Irán miatt) meghaladja az USA erejét. Ezért mielőbb béketárgyalások kellenének Putyinnal Ukrajnáról nehogy kirobbanjon a harmadik világháború, amely mindenkinek elképzelhetetlenül nagy károkat okozna – írja a brit történész a Bloomberg portálon.

Kedvenc izraeli történésze nevezte hülyeségnek Orbán antiglobalista ideológiáját

“Ha ellenzed a kívülről jövő dolgokat, akkor ellenzed a kereszténységet. Nem Magyarországon hanem a Közel Keleten jött létre a kereszténység.

A Biblia, amelyet Orbán annyira szeret, nem Magyarországon íródott, nem magyarul íródott. Héberül és görögül írták, főként a Közel Keleten élő zsidók. Orbán meg akar szabadulni a Bibliától?!” – teszi fel a költői kérdést Yuval Noah Harari, az izraeli történész, akinek könyveit a magyar miniszterelnök lelkesen olvassa, és hívei figyelmébe ajánlja. Amit Harari elmondott egy spanyol portálnak, az nyilvánvaló igazság, de mint történész ő is tudja, hogy például a katolikus Spanyolországban nyugodtan alkalmazták a fajelméletet a zsidók kiüldözése idején.

Az antiglobalista ideológia nevetséges

“A pandémia idején a magyaroknak csak magyar tudósok által kitalált vakcinákat kellett volna kapniuk Orbán Viktor szerint? Nevetséges az a gondolat, hogy egy ország elzárkózhat a világ többi részétől. Ha csakis azzal kellene élnünk , amit a mi hazánkban találtak ki, akkor az életünk nagyon nagyon szegényes és szinte lehetetlen lenne. Ez persze nemcsak Magyarországon történik. Gondoljunk bele: milyen lenne az élet, ha csakis olyan ételeket kellene ennünk, csakis olyan könyveket olvasnánk, melyek a mi hazánkban jöttek létre. Borzalmas lenne.”

Majd Yuval Noah Harari levonja a tanulságot:

“a történelmet azért találták ki, hogy rá hivatkozva megszerezzék a hatalmat. Ez veszélyes. Így jöhet létre a debilitás.”

Miért népszerű az antiglobalista ideológia?

Erre nem veszteget túlságosan sok szót Yuval Noah Harari noha Orbán és társai – például Netanjahu most újra hatalomra került miniszterelnök Izraelben vagy Donald Trump, aki vissza szeretne térni a Fehér Házba Washingtonba – számára ez épp a fő kérdés. A válasz meglehetősen egyszerű: a globalizáció futószalagon termeli a veszteseket. Aki állását, életszínvonalát érzi veszélyben a globális verseny miatt az szívesen hitelt ad bármilyen ideológiának, amely korlátozza a külföldi konkurenciát. Ez a tendencia az Egyesült Államokban éppúgy megfigyelhető mint Izraelben vagy Magyarországon. Épp ezen az alapon akarja létrehozni Orbán Viktor az antiglobalista pártok és mozgalmak egységét. Más kérdés, hogy az USA épp Kínával szemben alkalmazza az antiglobalista retorikát, amely viszont Orbán Viktor egyik szövetségese. Dehát Hitler is lepaktált Sztálinnal, és együtt bírálták a globális kapitalizmust, amely a nácik szerint nem más mint világméretű zsidó összeesküvés.

A legismertebb holokausztkutatónak sem tetszik a Sorsok Háza

0

Randolph Braham szerint a kormány a Horthy-korszakot akarja rehabilitálni. Levelében Schmidt Máriát „ádáz nacionalista holokauszt-torzítónak” nevezi.

A magyarországi holokauszt legelismertebb kutatója, az amerikai történészprofesszor Randolph Braham Heisler Andrásnak, a Mazsihisz elnökének írt egy nyílt levelet abból az alkalomból, hogy a kormány nemrég bejelentette: hamarosan megnyílik a Sorsok Háza. Az intézmény az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (Köves Slomó egyháza) tulajdonába kerül.

Braham most azt írta: köszönetét és háláját fejezi ki „azért a bátorságért, amellyel a holokauszt magyarországi fejezetének történelmi integritását” Heisler és a Mazsihisz több vezetője megvédte. Mint írja, nagy érdeklődéssel követi a szervezet „folyamatos és megalapozott ellenszegülését az úgynevezett Sorsok Háza megnyitása ügyében, „amelyet látszólag „a holokauszthoz kapcsolódó múzeumként” képzelt el és tervezett a Terror Háza igazgatója ‒ aki

egykor holokauszttudósnak indult, ám végül ádáz nacionalista holokauszt-torzítóvá vált.”

Braham szerint „ez a holokausztmúzeum része annak a hosszú távú történelemtisztogatási tervnek, amelyet az Orbán Viktor által vezetett kormány kezdeményezett a Horthy-korszak rehabilitációja végett. Ennek a kormánynak az intézkedései világosan jelzik a szóban forgó korszak története megtisztításának (azaz meghamisításának) a kurzusát.”

Azt is írja: emiatt az Orbán-kormány törölni akarja a tankönyvekből és a kollektív emlékezetből azt a tényt, hogy „Sztójay Döme kormányának tagjai ‒ valamennyiüket, alkotmányosan, Horthy Miklós államfő nevezte ki ‒

meghatározó szerepet játszottak a magyar zsidóság megsemmisítésében.

Még az SS-t is meglepte az a buzgóság, lelkesedés és sebesség, amellyel ezek a vezetők a „végső megoldást” valóra akarták váltani ‒ még a gyorsan előrenyomuló szovjet erők megérkezése előtt.”

Braham szerint magától értetődő, hogy ha ez nem tükröződik a múzeumban, akkor a zsidóság vezetői ezt ellenezni fogják, „még akkor is, ha arra egy rabbi „kóser” jóváhagyási pecsétjét is rányomták” – ezzel Köves Slomóra utal.

Mint írja: „Ünnepélyes felelősség ez, amelyben mindannyian osztozunk, nemcsak a holokauszt történelmi integritásának védelme, hanem a mártír áldozatok emlékének megőrzése érdekében is.

A Mazsihisz korábbi közleménye szerint a kormány becsapja a Mazsihiszt és Izrael kormányát, amikor a magyar zsidóságot képviselő szervezet hozzájárulása nélkül kívánja átadni a Sorsok Házát. Karsai László történész az üggyel kapcsolatban néhány napja a Független Hírügynökségnek azt mondta: a Sorsok Háza koncepciója történelemhamisító.

Randolph L. Braham a magyarországi holokauszt legnagyobb kutatója. Véleménye fontos, igazodási pontot jelent sokak…

Közzétette: Heisler András Mazsihisz elnök – 2018. szeptember 25., kedd

Fáj Trianon? Akkor te magyar vagy!

Az a magyar, akinek fáj Trianon. Ezt mondta Galambos István történész, a Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület elnöke szombaton az M1 televízióban.

Árnyalnám a történész úr megfogalmazását: az is magyar, akinek fáj Trianon.
Meg az is, akinek valami más fáj. Például a Don-kanyarban odaveszett magyar katonák. Az Auschwitzban elpusztított magyar zsidók.

A történész úr véleményéről eszembe jut az a troll, aki néhány héttel ezelőtt azt kérdezte tőlem egy írásom kapcsán, hogy miért gyűlölöm a magyarokat?

Nem szoktam trolloknak válaszolni, beszélgessenek egymással, ha nincs jobb dolguk, de ezúttal kivételt tettem. Íme, a válasz.

Azt kérdezi tőlem tisztelt Troll úr, hogy miért gyűlölöm a magyarokat. Pontosabban, sunyi módon úgy kérdezi, hogy miért gyűlöljük mi a magyarokat. Vagyis, Troll úr nem feltételezi rólam, hogy én egyedül is képes vagyok gyűlölni valakit, magyart, vagy nem magyart, és azt gondolja, hogy ehhez, vagyis a magyarok gyűlöletéhez, többen kellünk.

Troll úr szerint létezik egy társaság, akiket ő nemes egyszerűséggel Soros-bérenceknek nevez, s akik, magyargyűlölés céljából, rendszeres időközönként összejönnek. Ilyenkor mindenki hoz magával valamit – süteményt, üdítőt, vagy éppen egy üveg bort, és az előre elhatározott tematika mentén közösen gyűlölik a magyarokat.

Így képzelheti Troll úr azoknak a mindennapjait, akik nem úgy gondolkodnak, mint ő. Talán még az is belefér a fantáziájába, hogyha valaki nem tud elmenni az éppen esedékes magyargyűlölő összejövetelre, kimenti magát: bocs srácok, ma nem jövök, túlórázom a hivatalban, a gyereknek van a születésnapja, gyűlöljétek ma nélkülem a magyarokat, csók a család, a jövő héten találkozunk, tartsatok ki.

Rossz hírem van az Ön számára Troll úr: nem gyűlölöm a magyarokat. Soha ilyet le nem írtam, nem gondoltam.

Az persze igaz, hogy nem minden magyart kedvelek. Ön sem szeret minden magyart – gondolom, engem sem kedvel különösebben. Sőt, azokat sem, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak a világról. Ettől azonban még nem gondolom Önről és troll-társairól, hogy gyűlölné a magyarokat.

Ha érdekli a véleményem a magyarokról: szerintem mi is olyanok vagyunk, mint bármelyik más nemzete a világnak. Vannak közöttünk kedvesek és gonoszak, okosak és buták, kreatívak és tehetségtelenek, tisztességesek és gazemberek.

Ön nyilván azért gondolja, hogy gyűlölöm a magyarokat, mert nem lelkesedem az Ön vezérének egész Európa és a világ nagyobbik fele ellen vívott szabadságharcáért. Ön, Troll úr, abból indul ki, hogy az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok a magyarokat támadják, miközben csupán az Ön szeretett vezéréről van lesújtó véleményük.

Azok is magyarok Troll úr, akiknek nem Trianon fáj a legjobban, hanem az éhező gyerekek, a kilakoltatott családok, a szomorú, reményét vesztett, leszakadó Magyarország.

Egy „halálraítélt” kálváriája

Egy nyolcvanöt éves, nemzetközi szaktekintélynek számító történészt a bürokrácia kiírta az élők sorából. Egy devizahiteles lakáslízing tartozás miatt törölték a választói névjegyzékből, és érvénytelenítették a társadalombiztosítási számát. A napokban levelet kapott: számíthat a kilakoltatásra is.

A zuglói lakásában beszélgetünk.

– Úgy látom, jól van.

– Leszámítva a korommal együtt járó gyengeséget. Több csonttöréses operáción estem túl, botok segítségével járok-kelek a lakásban, szívritmus- szabályzóval élek, a lakást elhagyni nem tudom.

A falakon körben, a polcok zsúfolva ezernyi aktával, a szekrényben kartonok, a szociáldemokrácia múltjának megannyi irata. Kéthly Anna levelei, az SZDP és az MKP egyesülésének dokumentumai. Mozdulni is alig lehet tőlük.

– Ezek egy része még feldolgozásra vár – mondja Strassenreiter Erzsébet. – Amíg szellemileg bírom, igyekszem haladni a munkával, ám ha kilakoltatnak, ennek vége. Nem tudom, mi lesz az archívumom sorsa.

1.

2007 januárjában rosszul döntött. Ahogyan minden anya, akinek egyetlen gyereke van, aláírt a fia kérésére egy kezességi nyilatkozatot. A saját tulajdonában lévő lakását adta fedezetül egy 16 millió forintos devizás lízinghitelhez. Vállalkozás indításához volt szüksége pénzre a családnak. 25 évre szólt volna a megállapodás, de ahogyan nagyon sok másik vállalkozással is megtörtént, beütött a krach. Csőd, felszámolás, a devizahitelek eszetlen drágulása miatt fizetési nehézségek, majd a forintosítás következett. 16 milliót időközben visszakapott a bank, de a 16 millióra becsült lakásra adott kölcsön tartozása a kamatok miatt mára 25 millióra nőtt.

Hosszas tárgyalások, levélváltások sora következett. Mára elfajultak a dolgok, hiszen februárban az OTP Lízing Zrt. felmondta a szerződést, és felszólította az idős asszonyt, hogy február 25-ig költözzön ki, és adja át a lakását értékesítésre. Ellenkező esetben lesz nemulass, a rendőrség segítségével szereznek érvényt a döntésnek. Kiteszik az utcára, és természetesen a kilakoltatás költségei is őt terhelik majd. Nyomatékot is adtak a fenyegetésnek: felhívták a figyelmét arra, hogy 2018. április 30-án lejár a kilakoltatási moratórium.

Némi érzékeltető az egyik „hivatalos levélből”: „Ön, mint Lízingbevevő köteles az ingatlant a mindenkor hatályos üzletszabályzat 17.1.1. pontja alapján a Lízingebadónak, vagy Megbízottjának a felmondástól számított öt (5) napon belül szükség esetén kitakarított, szeméttől megtisztított, esetlegesen bentlakó személyektől és ingóságoktól kiürített, nem lakott állapotban visszaadni. Ön, mint Lízingbevevő ennek a kötelezettségének a fenti határidőn belül nem tett eleget…”

– Komolyan megijedtem, mert elég sokat foglalkoztam történészként a Horthy-korszak kegyetlen kilakoltatási gyakorlatával, és naponta látom a tévéhíradókban, hogy ez ma sem megy másként. Nincs az a civil szervezet, hivatal, amelynek elég tekintélye volna ahhoz, hogy meg tudja akadályozni a bankokkal szemben akár a sokgyerekes, szegény családok utcára tételét is.

2.

Megpróbált egyezségre jutni a „lakása tulajdonosával”. Levelet írt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának. Nem kért érdemeire tekintettel különleges elbánást, csupán azt, hogy segítsen tisztázni, hogyan került ilyen helyzetbe, és milyen kiutat látna egy kölcsönösen elfogadható, új megállapodásra. Megértve az OTP érdekeit is, azt javasolta, hogy a nyugdíjából vonjanak le a tartozás csökkentésére havi 50 ezer forintot, azaz évi 600 forintot. Választ a levélre nem kapott, talán el sem jutott az elnök-vezérigazgató elé a levele.

Az utóbbi hónapokban már csak az OTP Lizing Zrt. volt hajlandó levelezni az idős asszonnyal. Dörgedelmekre, jogszabályi helyekre való hivatkozással kötötték az ebet a karóhoz: elfogyott a türelmük, a 71 négyzetméteres lakást kijelölték értékesítésre.

Levél levelet követ, aztán jelzik, hogy hamarosan küldenek egy értékbecslőt, akit „kötelesek beengedni a lakásba”, mert ha nem, és ismét sorolták a törvény fenyegető pontjait. Egyben elismeri a bank, hogy a tőketartozást rendezték, a követelésük ennek ellenére jelenleg 25 millió forint. Ha készpénzben kiegyenlítik, eltekintenek az árverezésről.

– Értékbecslő nem jött, hiába vártuk, azóta sem tudjuk, mennyire taksálnák a lakásom árát. Aligha járnának jól vele, hiszen ahhoz, hogy a forgalmi értéken el lehessen adni, milliókat kellene rákölteni.

– Mi volna az ajánlata?

– Azt ajánlottam, állapítsanak meg egy elfogadható bérleti díjat, amit életem végéig fizetnék. Aztán, ha még igényt tartanak a lakásra, hát vigyék.

– A válasz?

– Nem. Ők nem önkormányzat, nem foglalkoznak lakások bérbeadásával.

FH

3.

A zuglói önkormányzat is széttárta a képzeletbeli karjait. Elküldtem Szabó Rebeka alpolgármesternek az üggyel kapcsolatos leveleket, amire néhány órán belül gyors választ kaptam:

„Nagyon sajnálom, hogy Strassenreiter Erzsébet történész asszony ilyen helyzetbe került, de sajnos általában is elég csekélyek a jogi lehetőségek a devizahitel miatt bajba jutott emberek ügyében, az önkormányzatnak meg illetékessége sincs ezekben az esetekben. Egyáltalán zuglói a történész asszony? Ha igen, forduljon az önkormányzat ügyfélszolgálatához, ott felkészült jogászokkal konzultálhat.” Pont.

Nem derül ki az alpolgármester asszony számára, hogy a nehéz helyzetbe került panaszos zuglói lakos? Erről egyetlen gombnyomással meg lehet győződni. Vagy mégsem ott lakik, ahol lakik?

4.

Alighanem erről lehetett szó, mert az OTP Lizing Zrt. kissé „előre szaladt. Buzgón tett egy újabb lépést, és azzal, hogy felmondta a lízingszerződést, egyben töröltette is a kerületi lakosok névsorából adósát.

Ez akkor derült ki, amikor április 8-án szavazni akartam. Tekintettel arra, hogy nem tudom elhagyni a lakásomat, kértem egy mozgó urnát. Április 6-án levelet kaptam a választási irodától, hogy nem is értik, milyen alapon fordulok hozzájuk. Ezt írták: „A megadott személyi azonosító a központi névjegyzékben nem található, vagy nem egyezik a kérelmező adataival. Lakóhelyének címét 2018. január 19-én fiktívvé nyilvánították. Ön Magyarországon nem rendelkezik sem lakóhellyel, sem tartózkodási címmel, emiatt Önt a központi névjegyzékből törölték. Lakóhely cím létesítésével tudna visszakerülni a választó/ választható állampolgárok közé…” Pecsét, aláírás.

– Annyira sérelmezi, hogy nem választhatott?

– A választás állampolgári jogom lett volna. Az a gyanúm, talán az állampolgárságommal is gond lehet…

Dr. Palásthy Katalin, a történész asszony háziorvosa. A minap meglepetten tapasztalta, hogy régi betegének taj-számát érvénytelenítették. Ő szokta felírni a szív- és vérnyomás gyógyszereket, noha csodákra nem képes, alighanem az ő érdeme, hogy az idős tudós asszony máig szellemileg friss, munkaképes.

– Én még ilyesmivel nem találkoztam – mondta telefonon a doktornő. – A nyugdíjasok a társadalombiztosítási jogosultságukat nem tudják elveszíteni, nem is szoktuk vizsgálni az ő esetükben.

– És ha – feltételezve, de nem megengedve – kórházba kellene utalnia betegét?

Rövid hallgatás után felelte:

– Gondolom, ellátnák, de a kezelési költségeket kiszámláznák.

5.

Csendben ülünk a lakás nagyobbik szobájában. Az erkélyajtó nyitva, a kopott függönyt unottan babrálja a huzat.

– Sok mindent megéltem már. Voltak nehezebb és könnyebb korszakai az életemnek, de soha nem gondoltam volna, hogy ilyen helyzetbe kerülhetek. Tegnap szembesültem azzal, hogy olyan vagyok, mint akik halálra ítélt a bürokrácia. Ha holnap orvoshoz kellene fordulnom, nem kaphatnék segítséget. Törölték a taj-számomat, nem írhatják fel a gyógyszereimet, nem vehetnek fel a kórházba. Azt sem tudom, magyar állampolgár vagyok-e még.

Nyújtja a karját.

– Csípjen meg! Élek még?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK