Két jeles szakértő könyvet írt arról, hogy Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor miképp használja ki és fel a digitális világot a hatalom megszerzésére illetve megtartására.
A zsarnokság változó arca a 21-ik században – ez az alcíme Szergej Gurijev és Daniel Treisman könyvének. Egyikük a párizsi SciencesPo professzora, másikuk Los Angelesben tanít a University of California-n.
“A szerzők fő állítása az, hogy az újfajta diktatúrák legfőbb törekvése a társadalom tömegeinek manipulálása miközben buborékba zárják azokat, akikre az eszközeik nem hatnak. Vagyis az értelmiséget elszigetelik, hogy ne tudjon kommunikálni a felsőoktatásban nem részesült tömegekkel. Ez a stratégia működőképesnek bizonyult. Miközben a társadalom szélesebb rétegei csak manipulatív, erősen megszűrt információhoz juthatnak, az értelmiség számára fennmaradhatnak a kritikus sajtó termékek, ezekben egymás között ki is engedhetik a gőzt, de azt büntetik, ha a társadalom szélesebb rétegeihez akarnak szólni” – nyilatkozta a könyvről a HVG-nek Rosta Miklós, a Corvinus egyetem professzora. A professzor hozzátette:
“a magyar rendszer különleges a spin diktatúrák között, mert a legfejlettebb és legdemokratikusabb államok szövetségén belül tudott kiépülni.
Az unió nem volt felkészülve ilyen folyamatra. Amikor a támogatásokat átutalja, akkor az értékeivel ellentétes rendszer fennmaradását finanszírozza. A szabad munkaerő áramlással pedig csökkenti.”
Hol itt a novum?
A két Papandreu találta ki Görögországban a nemzeti együttműködés rendszerét, melyben az uniós eurómilliárdokat politikai lojalitás alapján osztották szét meghamisítva az Eurostatnak elküldött statisztikát. Amikor a görög gazdaság összeomlott 2008-ban, akkor a statisztikai hivatal elkezdett hiteles számokat közölni mire Athénban hadbíróság elé akarták őket állítani hazaárulás vádjával. Brüsszel alig tudta megmenteni a szerencsétlen statisztikusokat.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őszödi beszéde hasonló jelenségről árulkodott. A média a digitális forradalom előtt is két részre vált: az elit nívós és hiteles információkra támaszkodó sajtójára és a tömegeknek fenntartott médiára, amelyben Trump megszerezte a szükséges készségeket a népszerűség kivívására és fenntartására. A digitális forradalom abban hozott újat, hogy megszűnt az elit lehetősége a média fogyasztási szokások befolyásolására: az interneten mindenki azt néz, amit akar.
Miért váltak népszerűvé az összeesküvés elméletek és az álhírek? Mert a bérből és fizetésből élők többsége a globalizáció vesztesének érzi magát Európában és az Egyesült Államokban. Ez az érzés egyáltalán nem alaptalan: miközben a reálbérek alig nőnek addig a tőkejövedelmek exponenciálisan emelkednek – ahogy erre Thomas Piketty francia közgazdász rámutatott.
