Két jeles szakértő könyvet írt arról, hogy Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor miképp használja ki és fel a digitális világot a hatalom megszerzésére illetve megtartására.
A zsarnokság változó arca a 21-ik században – ez az alcíme Szergej Gurijev és Daniel Treisman könyvének. Egyikük a párizsi SciencesPo professzora, másikuk Los Angelesben tanít a University of California-n.
“A szerzők fő állítása az, hogy az újfajta diktatúrák legfőbb törekvése a társadalom tömegeinek manipulálása miközben buborékba zárják azokat, akikre az eszközeik nem hatnak. Vagyis az értelmiséget elszigetelik, hogy ne tudjon kommunikálni a felsőoktatásban nem részesült tömegekkel. Ez a stratégia működőképesnek bizonyult. Miközben a társadalom szélesebb rétegei csak manipulatív, erősen megszűrt információhoz juthatnak, az értelmiség számára fennmaradhatnak a kritikus sajtó termékek, ezekben egymás között ki is engedhetik a gőzt, de azt büntetik, ha a társadalom szélesebb rétegeihez akarnak szólni” – nyilatkozta a könyvről a HVG-nek Rosta Miklós, a Corvinus egyetem professzora. A professzor hozzátette:
“a magyar rendszer különleges a spin diktatúrák között, mert a legfejlettebb és legdemokratikusabb államok szövetségén belül tudott kiépülni.
Az unió nem volt felkészülve ilyen folyamatra. Amikor a támogatásokat átutalja, akkor az értékeivel ellentétes rendszer fennmaradását finanszírozza. A szabad munkaerő áramlással pedig csökkenti.”
Hol itt a novum?
A két Papandreu találta ki Görögországban a nemzeti együttműködés rendszerét, melyben az uniós eurómilliárdokat politikai lojalitás alapján osztották szét meghamisítva az Eurostatnak elküldött statisztikát. Amikor a görög gazdaság összeomlott 2008-ban, akkor a statisztikai hivatal elkezdett hiteles számokat közölni mire Athénban hadbíróság elé akarták őket állítani hazaárulás vádjával. Brüsszel alig tudta megmenteni a szerencsétlen statisztikusokat.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őszödi beszéde hasonló jelenségről árulkodott. A média a digitális forradalom előtt is két részre vált: az elit nívós és hiteles információkra támaszkodó sajtójára és a tömegeknek fenntartott médiára, amelyben Trump megszerezte a szükséges készségeket a népszerűség kivívására és fenntartására. A digitális forradalom abban hozott újat, hogy megszűnt az elit lehetősége a média fogyasztási szokások befolyásolására: az interneten mindenki azt néz, amit akar.
Miért váltak népszerűvé az összeesküvés elméletek és az álhírek? Mert a bérből és fizetésből élők többsége a globalizáció vesztesének érzi magát Európában és az Egyesült Államokban. Ez az érzés egyáltalán nem alaptalan: miközben a reálbérek alig nőnek addig a tőkejövedelmek exponenciálisan emelkednek – ahogy erre Thomas Piketty francia közgazdász rámutatott.
Az Oxfam a davosi világgazdasági fórum elé terjesztette jelentését melyből kiderült, hogy az elmúlt három évben a világ öt leggazdagabb embere megduplázta vagyonát miközben bérből és fizetésből élő 800 millió munkavállaló reáljövedelme csökkent.
300 millió Covid ellenes vakcinát kapnak az uniós tagállamok a második negyedévben – ígérte Ursula von der Leyen asszony, aki a Der Standardnak nyilatkozott. A brüsszeli bizottság elnöke elmondta: a közös vakcina program legfőbb erénye az, hogy a tagállamok nem estek egymásnak azért, hogy mindenki a maximális mennyiséget kapja a másik rovására. Elismerte ugyanakkor , hogy felmerültek problémák, és sok tagállamban nincs elég vakcina. Ezért nem kárhoztatják Magyarországot azért, hogy Oroszországtól és Kínától is beszerez vakcinákat.
Nem érti viszont Ursula von der Leyen asszony, hogy a magyar oltási program miért nem tart előrébb hiszen óriási oltóanyag mennyiség állna rendelkezésre, mert az uniós szállítmányokhoz hozzájönnek az orosz és a kínai oltóanyagok.
Jelenleg csak annyi embert oltottak be Magyarországon amennyit az uniós szállítmányok is lehetővé tettek volna!
Hol vannak a plusz vakcinák?
Digitalizáció az egészségügyben
Ursula von der Leyen asszony, aki maga is orvos, az interjúban kiemelte Izrael példáját. Ott tart legelőrébb az oltási kampány: a felnőtt lakosság több mint 90%-a kapott már vakcinát a Covid-19 vírus ellen. Persze fel kell készülni arra is, hogy az új mutációk ellen esetleg egyik vagy másik vakcina nem eléggé hatékony. Ezért az EU tartalékokat képez, hogy kisegíthesse azokat a tagállamokat, melyek hirtelen válsághelyzetbe kerülnek.
Izrael kapcsán Ursula von der Leyen azt is kiemelte, hogy azért volt ott olyan sikeres és gyors az oltási kampány, mert az ország egészségügyi rendszere teljesen digitalizálva van. Arra buzdította az EU tagállamait, hogy maguk is törekedjenek erre, mert a digitalizált rendszer nagyon megkönnyíti a pandemia elleni harcot minden országban.
A 3,7 millió alkalmazott munkájának nagyjából ötödét (732 ezer embert) tudja kiváltani az automatizáció. Elsősorban a szakképzettséget nem vagy kevéssé igénylő foglalkozások, több, mint száz, vannak kitéve ennek a folyamatnak – derül ki egy kutatásból.
A szakmák automatizálhatóságát és ennek munkaerőpiaci hatását vizsgálta az MKIK Gazdaság-és Vállalkozáskutató Intézet tanulmánya. Az persze nem újdonság, hogy az automatizáció és a digitalizáció terjedése megállíthatatlan, a gazdaság versenyképességének vezérhajója lehet, hogy mennyi embert tudnak kiváltani automatikus, digitális eszközökkel.
Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme
Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz,
azaz a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak – áll az elemzésben. Az MKIK GVI a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta és vetette össze a foglalkoztatottságra vonatkozó adatokkal.
A rutintól az absztraktig
Automatizálható feladatnak tekintik a rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan programozható feladatokat, illetve azokat, amelyek a technikai fejlődésnek köszönhetően mai tudásunk szerint kiválthatók robotok és számítógépek által. Bizonyos területeken az automatizálás továbbra sem megoldott, egyes nem rutinszerű, absztrakt és összetett feladatok, valamint az olyan készségek, mint a kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatók ki. Ezek esetében a számítógépek legfeljebb kiegészítő szerepet tölthetnek be az emberi munka mellett.
A foglalkozásokhoz tartozó feladatok automatizálhatósága alapján
a szakmákat öt kategóriába sorolták be
a szerint, hogy feladataik milyen mértékben automatizálhatók. A skálán 1-es értéket kaptak azok a foglalkozások, amelyek feladatai közül egyik sem automatizálható, 5-öst pedig azok, amelyeknél mindegyik feladat automatizálható lehet. A besorolás rávilágít arra, hogy az automatizáció nem jár feltétlenül az érintett szakmák megszűnésével: a legtöbb foglalkozás esetében a részfeladatok egy része potenciálisan automatizálható, míg más feladatokat jelenlegi tudásunk szerint nem lehet kiváltani az új technológiákkal.
A magyarországi szakmák többsége az elemzés szerint a nem automatizálható kategóriába tartozik: a FEOR nyilvántartásban
122 olyan foglalkozás van, amelyek részfeladatai nem automatizálhatók.
79 esetében a feladatok egy része már automatizálható, nagyobb részük azonban nem. 93 foglalkozás részben automatizálható, ezen szakmák részfeladatai között nagyjából egyenlő arányban szerepelnek automatizálható és nem automatizálható feladatok. 90 szakma esetében a részfeladatok többsége automatizálható, 26 szakma esetében pedig a jegyzékben felsorolt részfeladatok közül az összes vagy szinte az összes automatizálható.
Forrás: MKIK GVI
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy
az utolsó két kategória foglalkozásai, 116 tekinthetők az automatizáció hatásai szempontjából leginkább érintetteknek.
Nagyjából minden ötödik embert érinti
A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve tehát elmondható, hogy 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 dolgozott az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4 százaléka), további 567 313 (körülbelül 15 százaléka) pedig olyan munkát végez, amelyek részfeladatai többségében automatizálhatók. Az összes foglalkoztatottnak tehát körülbelül ötöde dolgozik olyan szakmában, amelyek részfeladatai alapján egészében vagy nagy részében automatizálható.
Ez nagyjából 732 ezer ember.
A foglalkoztatottak legnagyobb része, 28 százaléka (körülbelül 1 millió fő) azonban olyan foglalkozást űz, amelyek esetében az automatizálás kiegészítő szerepet tölthet be, a feladatoknak egy része automatizálható. A munkavállalók további 9 százaléka olyan feladatokat végez, amelyek többségében nem automatizálhatók, míg 18 százaléka nem automatizálható szakmákban dolgozott 2018-ban.
Forrás: MKIK GVI
Az automatizálható szakmákban dolgozók aránya a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások esetében a legmagasabb. Az ilyen szakmákban dolgozók 15 százaléka (körülbelül 69 ezer) automatizálható feladatokat végez, további 24 százalékuk (mintegy 99 ezer) olyan szakmában dolgozik, melynek részfeladatai többségében automatizálhatók. Az érintett 167 ezerből a legtöbben, 135 ezren „egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozásokban” dolgoznak (ide tartoznak például a rakodómunkások, árufeltöltők, kézi csomagolók, kézbesítők, hordárok).
Az irodai, ügyviteli és ügyfélkapcsolati foglalkozások főcsoportjában körülbelül 169 ezer ember, azaz az összes adminisztrációs szakmában dolgozó 76 százaléka végez többségében vagy egészében automatizálható feladatokat. A gépkezelő, összeszerelő és járművezető szakmák csoportjában a munkavállalók 14 százalékát (54 ezer főt) foglalkoztatják automatizálható, 24 százalékát többségében automatizálható szakmákban.
Az átlagnál magasabb az automatizálható szakmákban foglalkoztatottak aránya az ipari és építőipari foglalkozások esetében is: a foglalkoztatottak 15 százaléka (17 ezer) automatizálható, további 43 százalékuk (111 ezer foglalkoztatott) pedig nagy részében automatizálható szakmában dolgozik.
A mezőgazdálkodási és erdőgazdálkodási foglalkozásokban kevesebb, mint ezer fő dolgozik automatizálható szakmában, ami az összes ilyen szakmában foglalkoztatott 3 százaléka. További 42 százalékuk, mintegy 10 ezer azonban olyan foglalkozást űz, amelyek részfeladatainak többsége automatizálható lehet. A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások főcsoportjában a foglalkoztatottak 18 százaléka (77 ezer) dolgozik teljesen vagy többségében automatizálható részfeladatokból álló szakmákban.
A legkevésbé automatizálható foglalkozásoknak a felsőfokú végzettséget igénylő szakmák tekinthetők.
A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások esetében nem találtak olyan szakmákat, amelyek teljes egészében automatizálhatók lennének. Utóbbi csoportban a foglalkoztatottak 8 százaléka (28 ezer fő) ugyanakkor olyan szakmában dolgozik, amely többségében automatizálható részfeladatokat tartalmaz.
Fejér megye az élen
A megyei szintű adatok szerint az azon szakmákban foglalkoztatottak aránya, amelyek részfeladatainak nagy része vagy egésze automatizálható, Fejér megyében a legmagasabb: 24 százalék. Ezt Komárom-Esztergom és Vas megye követi, ahol a foglalkoztatottak 23-23, Pest megyében 22, Bács-Kiskun megyében és Veszprém megyében egyaránt 21 százalék dolgozott 2018-ban ilyen szakmákban. A leginkább érintett szakmákban foglalkoztatottak aránya Nógrád (16), Baranya, Tolna és Heves (17 százalék) megyében a legalacsonyabb, Budapesten pedig 18 százalék.
A magyarországi cégek négyötödénél vannak automatizálható munkakörök, amelyeknél az alkalmazottak harmada dolgozik. Ebben e fejlesztésben azonban nagy a lemaradás, harmaduk nem fordított pénzt erre az elmúlt években, de majdnem felük tervezi ezt. A nagy és külföldi tulajdonúak járnak élen.
A munkaerőhiány (és a magyar gazdaság versenyképességi deficitje) ráirányította a figyelmet az automatizációra és digitalizációra. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) 6781cég körében végzett átfogó felmérést a kérdéskörről.
Sok helyen kiváltható az ember
Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarországi cégek automatizációs potenciálja magasnak mondható: több, mint 80 százalékuknál legalább három feladatkör elvben automatizálható lenne,
a leginkább elterjedt automatizálható munkakörökben pedig vállalkozásonként átlagosan a munkavállalók harmada dolgozik.
A válaszokból az derül ki, hogy a vállalatok 32 százaléka nem vezetett be az utóbbi három évben automatizálási vagy digitalizációs fejlesztést, és nem tervezi ezt a következő három évben sem.
A válaszadó cégek
körülbelül fele (47 százalék) azonban tervezi, hogy a következő három évben végrehajt ilyen fejlesztést.
A válaszoló cégek döntő többségénél, 99 százalékánál dolgozik legalább egy olyan munkavállaló, aki valamilyen automatizálható feladatot végez. Jelentős részüknél (83 százalékuknál) legalább három olyan munkakör van, amely esetlegesen automatizálható. A leggyakoribb automatizálható munkakörnek az adminisztrációhoz kapcsolódó feladatok tekinthetőek. A vállalkozások több, mint felénél végeznek értékesítési és eladási feladatokat (61 százalék), ügyfélszolgálati feladatokat (53 százalék) és nehéz fizikai munkát (53 százalék). A cégvezetők 44 százaléka számolt be arról, hogy legalább egy munkavállalójuk rutinszerű fizikai munkát végez. Adatgyűjtési és egyszerű szövegírási feladatok a vállalkozások 41, illetve 35 százalékánál jellemzőek.
Az automatizálható és nem automatizálható munkakörök átlagos arányát mutatja az ábra
Forrás: MKIK GVI
A kutatók azt állapították meg, hogy a magyarországi cégek automatizációs potenciálja magasnak mondható:
a cégek több, mint 80 százalékánál legalább három feladatkör elvben automatizálható lenne,
a leginkább elterjedt automatizálható munkakörben pedig vállalkozásonként átlagosan a munkavállalók harmada dolgozik.
Ennek ellenére a vállalkozások közel 40 százalékánál az utóbbi három évben nem volt innovációs ráfordítás. Az innovációt bevezető cégek további 37 százaléka legfeljebb az árbevétel 2 százalékát fordította ilyen jellegű kiadásra, és kevesebb, mint negyedük számolt be arról, hogy 2 százalék feletti innovációs ráfordításuk volt.
Nagyok kontra kicsik, külföldiek kontra hazaiak
A felmérés megerősíti azokat az adatokat, amelyek szerint a kisebb és inkább hazai tulajdonú cégek versenyképességi alkalmazkodása volt a leggyengébb az elmúlt években, a nagyobb és külföldi tulajdonú, exportáló cégek léptek előre ezen a téren.
Az innovációra nem költött cégek között a kisvállalkozások aránya a legnagyobb. Az innovációk bevezetése az utóbbi három évben jellemzőbb volt a részben vagy egészében külföldi tulajdonú cégekre, mint a tisztán hazai tulajdonúakra – ez derül ki a felmérésből.
Az innovációs ráfordításhoz hasonlóan az automatizáció és digitalizáció kapcsán is a 250 fő feletti, az exportáló, a külföldi tulajdonban lévő és az ipari cégek járnak elöl. Az ezen kategóriákhoz tartozó vállalatok több, mint 80 százaléka hajtott végre ilyen fejlesztést az utóbbi három évben.
A cégek elsősorban a termelésre koncentrálnak:
az ilyen fejlesztéseket végrehajtó vállalkozások 45 százaléka a termelés és szolgáltatásnyújtás területén vezetett be automatizálást vagy digitalizálást, 34 százalékuk az adminisztrációban, szintén 34 százalék pedig a számvitel és pénzügy területén digitalizált. Az automatizáló vállalatok körülbelül negyede fejlesztett a logisztika és szállítás területén, 22 százalékuk a vállalatmenedzsment, 21 százalékuk pedig a marketinghez és értékesítéshez tartozó folyamatok esetében digitalizált. A vevőszolgálat esetében a válaszadó vállalkozások 15 százaléka vezetett be automatizálást vagy digitalizálást.
Az automatizációtól, digitalizációtól eddig és a jövőben is elzárkózó egyharmadnyi cégcsokorban többségben vannak azok, melyek vezetői úgy vélik, hogy nincs szükség a vállalkozásnál ilyen fejlesztésre: a válaszadók 40 százaléka ezzel magyarázza, hogy nem alkalmaztak vagy terveznek alkalmazni ilyen fejlesztést. Fontos eredmény az is, hogy a válaszadók 26 százaléka nem tudta megmondani annak okát, hogy miért nem hajtottak vagy hajtanak végre ilyen típusú fejlesztést. A válaszadók 14 százaléka a vállalkozásnál tapasztalható pénzhiányt, 10 százalékuk pedig a túl magas költségeket jelölte meg okként.
Tízből hét nagyvállalat rendelkezik saját weboldallal. Túlnyomó többségük szinte kizárólag termékismertetésre használja azt, de egy részüknél már elérhető a webshop funkció. A vállalatok jelentős része jelen van már a közösségi oldalakon is.
A K&H nagyvállalati felmérése szerint minden nyolcadik céges honlapon érhető el a webshop funkció, további 8%-uknál pedig a rendelés is nyomon követhető. Az idén év végére az online vásárlók száma elérheti a 3 millió főt – mutat rá a közlemény, rámutatva, hogy érdemes nyitni az új értékesítési csatornák, a digitalizáció felé.
A felmérés szerint a közösségi oldalakon való jelenlét is egyre inkább elvárás. A cégek több mint a felének van Facebook oldala, és minden ötödik vállalatot jelen van a LinkedIn-en. A céges videós tartalmak előállítására azonban egyelőre még nem csaptak le a cégek itthon, csupán minden tizedik vállalatnak van Youtube csatornája, blogot pedig mindössze a cégek 4%-a ír.
Az okostelefonok térhódításával a felmérések szerint naponta átlagosan több mint 5 órát töltünk. Eközben a kiskereskedelem tavalyi 4,6%-os bővülésével szemben az online piac ötödével tudta növelni bevételeit.
A jövőben Kormányzati Adattrezorban tárolnák minden magyar állampolgár és cég hivatalos adatait és ügyeit – derül ki a hvg.hu birtokába került, október elején készült titkos kormányzati előterjesztésből. A megvalósításért felelős egyik minisztérium megerősítette a tervezet létezését, de arra hivatkoznak, hogy a beruházás még az előkészítés fázisában van.
Bár az előterjesztés „nem tekinthető a kormány álláspontjának”, az koncepcionálisan kifejezetten kidolgozottnak tűnik, és egyértelműen kiderül belőle, milyen informatikai fejlesztésben gondolkodik a kormányzat a 2018. január 1-vel új szakaszba lépő digitalizációban – mutat rá a portál. Az idén májusban a Nemzetbiztonsági Kabinet bólintott rá arra, hogy archiválni kell „az állam működése szempontjából létfontosságú adatokat”. Az archivált állományokat tároló, centrális központ lesz a „redundáns Kormányzati Adatbank, vagyis Adattrezor”, amit az előterjesztés szerint földrajzilag olyan környezetben hoznának létre, „ahol Magyarországon a legbiztonságosabb módon lehet tárolni ezen létfontosságú adatokat”. Olyan „katasztrófatűrő, megfelelő védettségű telephelyek” létesítését tervezik, amely az adatközpontoktól – vagyis ahol e-ügyintézés zajlik, az adat keletkezik – távolabb helyezkedik el.
Az előterjesztésben szereplő elképzelés egyértelműen az utóbbi időszak egyik legnagyobb, és így legdrágább informatikai projektje lenne.
A rendszer kialakítására már megvan a pénz: egy idén júniusban elfogadott kormányhatározattal biztosítottak 10 milliárd forintot a Belügyminisztérium részére.
Ebből jönne létre egy két gépteremből álló kormányzati adatközpont, illetve maga az adatbank. Ez nem egy mentési (úgynevezett backup) megoldás lenne, „hanem egy valódi adattrezor”, amelynek fő jellemzője, hogy „az adatok bevitele gyakori, ám ezek kivétele csak különleges esetekben, szigorúan ellenőrzött módon történhet”. „A rendszer kiemelt biztonságú, mélységében tagolt védelemmel fog rendelkezni”, mind fizikai, mind informatikai szempontból – ismerteti a dokumentumot a portál.
Az előterjesztésben szerepel, hogy milyen adatokat, milyen gyakorisággal kellene majd a Kormányzati Adattrezorba archiválni. A nemzetbiztonsági szolgálatoknál keletkezett adatokat, illetve a minősített adatot tartalmazó rendszereket egyéni módon fogják archiválni, és „saját fizikai adattároló” átadásával fogják eljuttatni az adattrezorba. Olyan esetek is lesznek, amikor nemcsak az adatokat, de a szerverkonfigurációkat és a szerveren futó szoftvereket is archiválni kell.
Már a 2015-ös törvény kőbe véste, hogy az „adatok őrzéséért felelős szerv” az adatállományba nem tekinthet bele, kizárólag arra jogosult, hogy ezeket átvegye és megőrizze.
Az Adattrezort üzemeltető, őrzésért felelős szervnek az állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, (NISZ Zrt.) jelölik ki. A projektért az előterjesztésben Pintér Sándor belügyminisztert és Trócsányi László igazságügyi minisztert teszik felelőssé, magát az anyagot Felkai László, a belügyi tárca közigazgatási államtitkára láttamozta. Az Adattrezor „projektgazdája” a belügy lenne, a Honvédelmi Minisztériumot pedig „telephelyének használatából fakadó érintettsége miatt” vonnák be a végrehajtásba „konzorciumi partnerként”.
A hvg.hu megkeresésére annyit közöltek az érintettek, hogy
„A Kormányzati Adattrezorról szóló előterjesztést a Kormány még nem tárgyalta meg, a tervezet a szakmai előkészítés fázisában van” – közölték.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
