Miközben az MI5 és a CIA évekkel ezelőtt rögzítette a Szijjártó–Lavrov-beszélgetéseket, a magyar kormány az újságírót vádolja.
Orbán Viktor a kampány hajrájában új frontot nyitott: vizsgálatot rendelt el Panyi Szabolcs ellen, aki nyilvánosságra hozta, hogy Szijjártó Péter éveken át közvetlen kapcsolatban állt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és Brüsszelből rendszeresen továbbította az uniós külügyminiszteri ülések bizalmas információit. Miközben az orosz kapcsolat tényét nem cáfolták, a kormány a hírhozót támadja – régi, keleties reflex szerint.
A botrány gyökere: a magyar–orosz külügy titkos csatornája
A Panyi Szabolcs által közzétett 2020 februári telefonbeszélgetésben Szijjártó Péter közvetlen segítséget kér Lavrovtól a szlovák választások befolyásolásához – Orbán Viktor nevében. A kérés világos: fogadja Moszkva a baloldali Pellegrinit, hogy a Fico–Pellegrini‑kormány újrázása biztosított legyen.
A beszélgetés hangneme baráti, a tartalma politikailag robbanásveszélyes. Egy uniós tagállam külügyminisztere kéri egy orosz vezető támogatását egy másik NATO‑ország belpolitikájához. A felvétel szerint Szijjártó így fogalmazott:
„Ez furcsán hangozhat a konzervatívoktól, de a szociáldemokraták az egyetlen racionális erő Szlovákiában, akik külföldi befolyás nélkül működnek. Az összes többit Soros pénzeli.”
Lavrov válasza lakonikus, de mindent elárul: „Bármikor, barátom. A legjobbakat.”
A visszavágás: Orbán a leleplezőre lő
A kiszivárgott információk után Orbán Viktor személyesen rendelt el vizsgálatot Panyi Szabolcs ellen, azt állítva, hogy az újságíró „ellenséges szolgálatokkal” működött együtt. Az Atlantic Council‑díjas oknyomozó viszont közölte: semmiféle lehallgatást nem ő szervezett, a forrás a brit MI5 és a CIA volt, amelyek már 2020‑ban figyelték Lavrov telefonját.
Független hírszerzési források szerint a brit és amerikai szolgálatok a Lavrov‑hívások révén automatikusan rögzítették Szijjártó beszélgetéseit is – ezért tudhatták előre, hogy Putyin 2022 februárjában megtámadja Ukrajnát. A leleplezés tehát nem magyar, hanem nyugati információs művelet eredménye volt — Orbán viszont belpolitikai botrányként kezeli.
Panyi: „A titkosszolgálatok a kormány kiszolgálói”
A kormányzati támadásokra válaszul Panyi Szabolcs a közösségi médiában kijelentette:
„A mai Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatok nem képesek vizsgálatot indítani egy miniszter ellen. Csak kiszolgálói a politikai hatalomnak.”
A Mandiner állításaival szemben – miszerint ő adta át Szijjártó telefonszámát külföldi ügynökségeknek – határozottan visszautasította a vádat. Az újságíró szerint az igazi kérdés nem az, hogy ki szivárogtatott, hanem az, hogy mit takar a magyar–orosz kapcsolat, és hány ilyen beszélgetés zajlott még az ukrajnai háború kezdete óta.
Üzenet a választások előtt
A mostani kiszivárogtatás időzítése nem véletlen. A választasi kampány finisében figyelmeztetés Orbán Viktornak: a nyilvánosságra hozott felvétel csak ízelítő abból, ami a titkosszolgálati archívumokban van.
Egy európai demokráciában ilyen helyzetben a kormány lemondana, a miniszterelnök pedig visszalépne a választástól – Magyarországon viszont az újságírót vegzálják.
Az eset egyben új bizonyítéka annak, hogy a sajtó ellenséggé, nem ellenőrző hatalommá vált, és a korrupció, illetve a Moszkvához kötődő diplomáciai függőség a nemzetbiztonságot is aláássa.
A botrány tétje
A Szijjártó–Lavrov‑ügy nem csupán külpolitikai kellemetlenség. Ha beigazolódik, hogy magyar minisztériumi szinten szivárogtak ki uniós titkok Oroszország felé, az Orbán‑kormány megítélése Brüsszelben végleg tarthatatlanná válik. A külföldi megfigyelők szerint a kiszivárgott hívás csak a jéghegy csúcsa – a valódi archívum még megrázóbb lehet.
Úgy tűnik, Orbán Viktor most már nem csak Brüsszel, hanem a saját sajtója ellen is háborút hirdetett. A kérdés nem az, hogy Panyi Szabolcs bírja‑e a politikai nyomást – hanem hogy a magyar közvélemény képes‑e felismerni: a kormány ellenségeket keres, miközben a nemzetbiztonságot maga sodorta Oroszország tenyerébe.
