20 milliárd eurót szán Ukrajnának a brüsszeli bizottság, a magyar diplomácia vétója csaknem biztosra vehető.
Az Európai Unió külügyi főképviselője, Borrell 20 milliárd eurós alapot szeretne létrehozni, hogy ebből finanszírozzák az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. Minthogy Magyarország kivételével szinte minden uniós tagállam szállít fegyvert Ukrajnának, ezért a magyar diplomácián kívül aligha vétóz bárki is. Szijjártó Péter, Orbán első janicsárja viszont elszántan vétóz. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az Orbán kormány így akarja megzsarolni a brüsszeli bizottságot: fizesse ki az uniós milliárdokat, melyeket a jogállami problémák miatt tart vissza. Csakhogy a brüsszeli bizottság állítólag már megüzente a magyar miniszterelnöknek:
a feje tetejére is állhat, de nem kap pénzt amíg nem hajt végre lényeges módosításokat a nemzeti együttműködés rendszerén.
A brüsszeli bizottság is bajban van hiszen egyre újabb eurómilliárdokat kér a tagállamoktól az ukrajnai háborúra miközben tudja: senki sem akar befizetni a kasszába! Amikor Ursula von der Leyen meghirdette 50 milliárd eurós csomagtervét, akkor Lindner német pénzügyminiszter sietett közölni: a német költségvetésben erre nincsen pénz! De akkor honnan lesz?
Orbán a magányos koldus szerepében
“Csak nem Ukrajnának akarjátok adni azt a pénzt, melynek a helye itt lenne, az én zsebemben?”
– kérdezné a magyar miniszterelnök, ha tévedésből őszinte lenne. Orbán profi, vele ilyen sosem fordulna elő. Ő védekezés helyett inkább támad, és fölteszi a teljesen jogos kérdést: miből finanszírozza az Európai Unió Ukrajna támogatását?
Netán közös hitelfelvételt terveznek?
Amikor Merkel kancellár elérte, hogy az Európai Unió tagállamai közösen vegyenek fel kölcsönt, akkor letette a nagy esküt: ez először és utoljára történt meg. Németországban senki sem akar második közös hitelfelvételt hiszen egyáltalán nemcsak a magyar kormánnyal kapcsolatban él a gyanú az Európai Unióban, hogy saját zsebébe helyezi a pénzt. Csakhogy az Ukrajnának megígért pénzt valahogy össze kell hozni. Annál is inkább, mert Ukrajna újjáépítésének hatalmas költségeit is jelentős részben az Európai Uniónak kell vállalnia – ez 431 milliárd dollár a Világbank becslése szerint.
A közös hitelfelvétel viszont lépés lehet az Európai Egyesült Államok felé. Tulajdonképp Hamilton amerikai pénzügyminiszter egyesítette a 13 felszabadult brit gyarmatot azzal, hogy közös kölcsönt vett fel – egyesítve a helyi adósságokat.
Orbán Viktor ezt végképp nem akarja hiszen “szuverenista” alapállása pontosan azt célozza, hogy mindenről egyedül ő döntsön. Egy globalizált rendszerben a pénzügyi csőd szélén tébláboló miniszterelnök esetében ez kissé tragikomikus egy nem egészen tízmilliós országban. A magyar miniszterelnök az EU-Latin Amerika csúcsról utazott Tusványosra, hogy évi nagy beszédét megtartsa a “magyar Mekkában”.
A latin-amerikai országok sorsán Orbán Viktor tanulmányozhatta, hogy mit ér a szuverenista politika egy periferikus világban, amelynek súlya nem túl jelentős a globális gazdaságban, de nagyobb mint a közép-kelet-európai régióé, ahol meglehetősen magányos harcosként a magyar miniszterelnök előadja magát.
Orbán az utolsó mohikán szerepében tragikomikus hős, aki csak azzal vigasztalhatja magát, hogy mások is nyakig ülnek a szószban az Európai Unióban.
