Orbán Viktor és barátai pénzzé tették az országot. Mivel ez működik nekik, most azt hiszi, pénzzé tehetik a családok életét is. Pénzért szülnek majd „az asszonyok”, mert szerinte minden megvehető, a születés is.
Orbán közben maga a legnagyobb gátja a gyerekek megszületésének azzal a mérhetetlen bizonytalansággal, amit az országban kelt. Miután a szeretet és a családok jelentette biztonságot kihúzta a fiatalok alól, most pénzzel akarná betömködni a réseket az általa mellesleg szent intézménynek aposztrofált családban. Szerdán stadionokat épít, csütörtökön családokat malteroz. Éppen ennyit ér Orbán felfogása szentségről, szeretetről, gyerekekről.
Minden megvehető. És ahogy szerte a világban születnek az érdekházasságok, Magyarországot majd ellepik az érdekgyerekek. Akik felnőve jóval nagyobb eséllyel fogják tapasztalni a többieknél, hogy valami nincs rendben az életükkel. És majd valamikor a serdülőkorukban ugyanezek azt is megkérdezik a szüleiktől (ha még együtt lesz egyáltalán a család): miért is vagyok a világon? És mi is lesz a válasz? Szja-mentességért, lányom.
Nem tudtátok? A gyereket az államnak szüljük. De, all’s well that ends well, a vége úgyis a nemzeti lombikprogram lesz.
Éktelen rombolás zajlik a nemzet nevében. Az ember győzi kapkodni a fejét, hol nyit új frontot az őrület. Egy klikk hatalmi és gazdasági céljaiért felszámolja a józan ész és az erkölcsök maradékát, miután a szabadság már régóta a rezsimmel való egyetértés szabadságára korlátozódik. Soha rosszabb évet, csettint hátradőlve a Nagy Inszeminátor és a sarokba hajítja Atwoodot.
