A melegedő kapcsolatok legújabb jeleként Volodimir Zelenszkij elnök Berlinben találkozott Friedrich Merz kancellárral, aki kijelentette, hogy Németország növeli a fegyvergyártás és -ellátás finanszírozását.
Friedrich Merz kancellár szerdán kijelentette, hogy Németország fokozza Ukrajna támogatását, növelve a fegyverek – köztük a nagy hatótávolságú fegyverek – gyártásának finanszírozását, és több katonai felszerelést küldve Kijevnek.
A bejelentés, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közös sajtótájékoztatón tettek, akkor hangzott el, amikor az Egyesült Államok kilép a konfliktusból, és Európa kénytelen volt a szakadék szélére kerülni.
Merz – részletek megadása nélkül – azt nyilatkozta, hogy Németország több finanszírozást biztosít Ukrajnának a hazai fegyvergyártás fokozásához, beleértve a nagy hatótávolságú fegyvereket is, valamint a Németországból érkező katonai felszerelések szállításának növeléséhez.
Zelenszkij Berlinbe látogatott, hogy további segítséget kapjon Európa ipari nagyhatalmától, és harmadik találkozóját tartotta Merz, mióta a német vezető ebben a hónapban hivatalba lépett. Útja egy olyan időszakra esett, amikor
Moszkva és Ukrajna is sietve próbálja bővíteni fegyverarzenálját egy olyan háború megvívására, amely várhatóan negyedik egymást követő nyárra húzódik.
Merz és Zelenszkij találkozói aláhúzzák a pénzügyminiszterek erőfeszítéseit, hogy helyreállítsák Németország vezető szerepét az európai szövetségesek között az Egyesült Államok NATO-kötelezettségeinek gyengülésével szemben, valamint azt a fontosságot, amelyet országa játszik majd az ukrán háborús erőfeszítések fenntartásában.
A sajtótájékoztatón Zelenszkij azt mondta, hogy szerinte Ukrajnát meg kellene hívni a nyáron Hágában megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozóra.
„Ha Ukrajna nem vesz részt a NATO-csúcstalálkozón” – mondta –, „az nem Ukrajna, hanem a NATO feletti győzelem lesz – Putyin győzelme.”
Nem árulta el, hogy Merzzel megvitatták-e a kérdést, és azt mondta, hogy a NATO-n múlik, hogy ezt a döntést meghozza.
Mielőtt Németországba utazott, Zelenszkij azt nyilatkozta, hogy központi cél lesz az ukrán fegyvergyártás bővítéséhez szükséges finanszírozás biztosítása.
„Pénzügyi támogatásra van szükségünk” – mondta Zelenszkij kedden újságíróknak egy kijevi tájékoztatón. „Ez a legnagyobb probléma – nem a technológiai korlátok vagy a nagy hatótávolságú fegyverek hiánya. A pénzről van szó.”
Miután évekig a világot járva fegyvereket keresett, amelyekkel segíthetne nemzetének egy sokkal nagyobb ellenség elleni küzdelemben, Zelenszkij a keddi tájékoztatón azt mondta, hogy Kijevnek most mintegy 30 milliárd dolláros éves finanszírozásra van szüksége ahhoz, hogy teljes kapacitással finanszírozhassa hazai fegyvergyártását.
Mivel több mint két éve egyik fél sem tudott jelentős áttörést elérni a fronton, és Oroszország ismét támadásba lendült, a fegyverkezési verseny egyre nagyobb jelentőségre tesz szert – mondta Seth G. Jones, a háborút szorosan követő volt védelmi minisztériumi tisztviselő.
„A felőrlő háborúkban a győzelem gyakran a produktívabb védelmi ipari bázis oldalához került”
– mondta.
„Az egyik oldalon az ukrán védelmi ipari bázis található, amelyet Európa és az Egyesült Államok segít” – mondta. „A másikon az orosz ipari bázis található, amelyet Kína, Irán és Észak-Korea segít.”
Az elkövetkező év egyik kulcsfontosságú változója az lesz, hogy mindkét fél képes-e fenntartani a külföldi ipari segítségnyújtását.
Mivel a Trump-adminisztráció eddig nem volt hajlandó jóváhagyni az Ukrajnának nyújtandó új katonai segítséget, és az európai szövetségesek küzdenek az űr betöltésével, a szankciók kiterjesztése – mondta Zelenszkij kedden – „kulcsfontosságú lépés” az orosz erők lassításában.
„A szankciók bevezetésének elmulasztása növeli a Kreml morálját” – mondta. „Ez a csatatéren is tükröződni fog, mivel érzelmileg a szavak inspirálják őket.”
Ennek ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy Moszkva nem engedheti meg magának, hogy a végtelenségig háborúzzon.
„Több hírszerzési elemzés is egyetért abban: mindannyian reméljük, hogy 2026 júniusára véget ér a háború” – mondta. „De a szankciók még most is hatással vannak az orosz gazdaságra.”
Merz támogatta a szankciók kiterjesztését, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt tűzszünetre kényszerítsék.
„Ukrajnában nem kevesebb forog kockán, mint az egész kontinensünk békéje”
– mondta Merz a törvényhozóknak az első parlamenti beszédében, miután ebben a hónapban hivatalba lépett. „Ebben a történelmi döntés pillanatában Európának minden eddiginél szorosabban kell összetartania.”
Jelenleg Oroszország katonai ipari komplexuma folyamatosan bővül, és a Kreml sokkal gyorsabb ütemben képes feltölteni erőit, mint Ukrajna.
Zelenszkij a tájékoztatón elmondta, hogy az elmúlt hónapokban Oroszország 40-50 ezer új katonát tudott toborozni, míg Ukrajna 25-27 ezret tud mozgósítani.
A Fehér Ház eddig ellenállt minden Moszkvára irányuló nyomásgyakorlásnak, azt állítva, hogy az aláásná a diplomáciát. Oroszország legutóbbi bombázásai után – amelyek a háború legnagyobbjai közé tartoztak – Trump elnök ostorral illette Putyint, mondván, hogy „megőrült”.
Trump kedden újabb frusztrációját fejezte ki az orosz vezetővel szemben, a közösségi médiában azt írta, hogy „ha én nem lettem volna, már sok rossz dolog történt volna Oroszországgal”.
Trump ennek ellenére nem utalt arra, hogy milyen lépéseket hajlandó tenni a Kreml nyomásának érdekében, és világossá tette, hogy elvárja Európától, hogy vezető szerepet vállaljon Ukrajna támogatásában.
Az ukrán vezető tárgyalt Frank-Walter Steinmeier államfővel.
Merz meleg ölelése Zelenszkij iránt éles ellentétben áll azzal a kezdetben hűvös kapcsolattal, amelyet Olaf Scholz, az előző német pénzügyminiszter az ukrán vezetővel ápolt. Scholz csak egy évvel az orosz invázió után látogatott el Ukrajnába. De mindössze három nappal a beiktatása után, ebben a hónapban, Merz már Ukrajnába utazott.
Miközben mind Oroszország, mind Ukrajna fokozza a fegyvergyártást, egy ádáz kampányt folytatnak egymás katonai ipari komplexumának lerombolására, mind nyílt, mind titkos akciókkal.
Az orosz védelmi minisztérium szerdán jelentette, hogy közel 300 ukrán drónt lőtt le egy éjszaka alatt, katonai-ipari célpontok ellen indított támadásban. Az ukrán légierő közlése szerint a legutóbbi orosz bombázásban szerda hajnalban 88 drónt, öt ballisztikus rakétát és egy cirkálórakétát használtak.
Zelenszkij szerint Kijev szinte bármilyen formátumban készen is áll a tárgyalások folytatására, a béke elérésének egyetlen módja a háború költségeinek emelése a Kreml számára.
Zelenszkij kedden azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy továbbra is készen áll egy közvetlen találkozóra Putyinnal, vagy egy találkozóra Putyinnal és Trumppal hármasban.
„Ha Putyin csak hárompárti formátumot akar, az is rendben van. Nem látok problémát a formátumokkal; a kulcs a tartalom.”
