Egy nemrég elvégzett nemzetközi kutatás szerint igen pesszimisták vagyunk, a többség szerint romlik az emberiség helyzete, például az Egyesült Államokban csak a válaszadók 6, Németországban pedig csak 4 százaléka szerint javul a helyzet. Azon kevesek egyike, akik ezt másképp látják, Max Roser, az oxfordi egyetem közgazdásza, aki érdekes táblázatokkal bizonyítja, hogy az elmúlt két évszázadban rengeteget fejlődött a világ, ma már sokkal jobb az emberiség helyzete, mint korábban volt.
Szegénység
„Ma 130 ezerrel kevesebben élnek szélsőséges szegénységben, mint tegnap.” Roser szerint 1990 óta ezt minden nap elmondhattuk volna.
1820-ban csak egy szűk elit élt jó körülmények között, a nagy többség a mai fogalmak szerint mély szegénységben (napi 1,9 dollárnál kevesebből). 1950-ben még az emberek csaknem háromnegyede volt ilyen szegény, 2015-re azonban az arányuk 10 százalék alá csökkent. Mindez a termelékenység növekedésének köszönhető.
Írástudás
1820-ban csak minden tizedik 15 évesnél idősebb ember tudott olvasni és írni. 1930-ban már minden harmadik, ma pedig már 85% az egész világon. (A lenti ábrán a kék szín mutatja az írástudok arányát.)
Egészség – Gyermek halandóság
200 éve még a gyermekek 43 százaléka meghalt ötévesnél fiatalabban. Azóta ez az arány nagyon sokat csökkent a jobb táplálkozásnak, a nagyobb higiéniának, az egészségügy fejlődésének valamint az oltások és az antibiotikumok elterjedésének.
Szabadság
Az ábra azt mutatja, hogy a világ lakosságának mekkora része él demokráciában vagy valamilyen diktatúrában. Régen sokat rontott a helyzeten a gyarmatokon élő száma (kék színnel), mára az emberiség fele valamilyen demokráciában él (zölddel az ábrán). Az utóbbi években ennek a helyzetnek a javulása megtorpant, de Roser szerint azt is figyelembe kell venni, hogy ez egy lassúbb fejlődési folyamat, mint a többi ábrán bemutatott, továbbá a diktatúrában élők 80 százaléka, 1.300 millió ember Kínában él.
Lakosság
A Föld lakossága rendkívül sokat nőtt 1900 ás 2000 között, 1,5 milliárdról 6 milliárdra. Roser szerint ezt főleg az egészség javulása, a gyermekhalandóság csökkenése okozta. A gazdasági színvonal emelkedése azonban lassan csökkenti a születések számát, ezért a lakosság növekedése 2075 körül megáll mintegy 11 milliárdnál. Ez persze azzal is jár majd, hogy nő az átlagéletkor. Ennek megvannak a veszélyei, de a legtöbb országban még évtizedekig ez a munkaképes korosztály arányának növekedését jelenti, ami megdobja a termelékenységet.
Oktatás
A fiatalok több és jobb oktatást kapnak, mint a korábbi generációk. Ha ez a tendencia folytatódik, 2100-ban már 7 milliárd embernek lesz legalább középfokú végzettsége. Roser szerint ez az egyik fő oka a jövőt illető optimizmusnak.
Akkor tényleg minden egyre jobb?
Nos, erről azért szó sincs, elég ha csak a globális felmelegedésre, és számos élőlény kihalására gondolunk.
