Orbán kivonult, avagy ki kit zsarol Brüsszelben: a miniszterelnök megvétózta az ukrán támogatási csomagot Brüsszelben noha megígérte Macron francia elnöknek, hogy ezt nem teszi meg. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója ezt azzal magyarázta brüsszeli sajtóértekezletén, hogy Orbán Viktor a teljes uniós összeget akarja, nemcsak azt a 10 milliárd eurót, melyet Brüsszel felszabadított.
Orbán átverte a francia elnököt, aki az Európai Unió nevében állapodott meg vele: ott vétózott, ahol igazán fontos volt, és kivonult a teremből akkor amikor Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól döntöttek. Ez utóbbi kizárólag szimbolikus gesztus hiszen Ukrajna uniós tagsága még messze van viszont a pénzre máris szüksége lenne. Erről pedig már csak jövőre dönthet az Európai Unió. Rutte holland miniszterelnök közölte, hogy januárban valószínűleg újabb rendkívüli csúcstalálkozót rendeznek Brüsszelben, hogy megoldják az ukrán támogatás ügyét.
“Van annyi pénze az Európai Uniónak, hogy Ukrajnát addig is támogassa”
– hangsúlyozta a holland miniszterelnök.
Az Európai Unió 18 milliárd eurós éves támogatást nyújt Ukrajnának , de ez lejár. Ezt kellett volna meghosszabbítani illetve elfogadni azt az 50 milliárd eurós támogatási csomagot, mely lehetővé tenné Ukrajna működését a jövő évben. Kijevben ugyanis a pénzügyminiszter nyíltan megmondta: nyugati segély nélkül bedől Ukrajna gazdasága. Az USA segély is a levegőben, mert az ellenzéki republikánusok egyelőre nem hajlandók megszavazni azt.
Orbán Viktort csak a pénz érdekli
Ha valakinek eddig kétségei voltak, most végképp meggyőződhetett arról, hogy a magyar miniszterelnök azért ragaszkodik Brüsszelhez, mert az Európai Unió eurómilliárdjai nélkül nem tudná üzemeltetni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon.
Bár Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter, aki megkapta a gazdaság irányításának nem épp könnyű feladatát, azzal dicsekedett, hogy “talpon maradtunk az uniós források nélkül is”, de hosszú távon Orbán Viktor nem lenne képes finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét hiszen a túlélés csakis úgy sikerült, hogy minden eddiginél nagyobb megszorító csomagot kapott a magyar társadalom és a gazdasági élet. Az életszínvonal csökkent, ez pedig nem sok jót ígér hosszú távon Orbán Viktor népszerűségének. Ezért harcol ravasz rókaként minden centért Brüsszelben Orbán Viktor.
A miniszterelnök azt is tudja, hogy csatáját figyelik a nagy hitelnyújtó bankok, melyek jelentős felárral finanszírozzák a nemzeti együttműködés rendszerét.
Figyeli Orbán brüsszeli ravaszkodását Moszkva, Peking és Washington is – más-más okból. A magyar miniszterelnök pénzt kért Pekingtől, és nem kapott. Orbán olcsóbb földgázt kért Putyintól, és nem kapott. Washingtonban a republikánusokkal paktál, mert arra számít, hogy Trump visszatér a Fehér Házba.
Addig is boldog a magyar miniszterelnök, aki mindenáron a világlapok címlapjára akar kerülni. Szakértők találgatják Brüsszelben, Párizsban, Berlinben és Washingtonban: vajon mit akar Orbán?
A hatalmát akarja örökössé tenni, és tudja, hogy ebben Montecuccoli nagy mondása az irányadó a háborúról: ehhez három dolog kell, pénz, pénz és pénz…
