A New York Times most írta meg, hogy július 12-én Belouszov orosz hadügyminiszter felhívta amerikai “kollégáját.” A washingtoni Pentagon megerősítette a telefonbeszélgetés tényét, de részleteket nem közölt, azt azonban hangsúlyozta, hogy fontos: “Háborús körülmények között is legyen lehetőség az információcserére a katasztrófák elkerülésére.“
Az USA és Oroszország a világ két legnagyobb atomhatalma, és mindketten igyekeznek elkerülni a nyílt konfrontációt, amely elsősorban az fenyegethet, hogy az ukrajnai háborúban a NATO élén az Egyesült Államokkal, Zelenszkij elnököt támogatja az orosz agresszióval szemben. Mit kért Szergej Belouszov orosz hadügyminiszter Lloyd Austin tábornoktól, a Pentagon vezetőjétől? Az orosz hadügyminiszter nem katona, a hadiipar irányítója volt mielőtt Putyin kinevezte volna a hadügyminisztérium élére. Elődje, Sojgu ugyan négy csillagos tábornok volt, de ő sem igazi katona: a katasztrófavédelem élén állt.
A hadsereget Putyin közvetlenül irányítja a Honvédelmi Tanácson keresztül, melynek a fontos titkári posztjára került Sojgu, az elnök leghűségesebb embere.
Elődje, Nyikolaj Patrusev tábornok kiesett a pikszisből, mert ő volt a héják vezére: leginkább ő kardoskodott az ukrajnai “villámháború” mellett. A háromnaposra tervezett hadművelet egy kissé elhúzódik, már csaknem két és fél éve tartanak a harcok, és senki sem tudja, hogy mikor érhet véget a megnyerhetetlen háború. A NATO távozó főtitkára már tízéves háborút emlegetett Ukrajnában, ahol a hősiesen védekező hazai hadsereg – a nyugati támogatás ellenére – alig tudja magát tartani az orosz offenzívával szemben. A nyugati fegyverek immár lehetővé teszik az ukrán hadvezetésnek, hogy Oroszország területén támadjon stratégiai célpontokat. Ezzel kapcsolatban kért valamit az orosz hadügyminiszter, akinek a kérése nyitott fülekre talált Washingtonban, ahonnan arra kérték Ukrajnát:
”bármit is tervez Oroszország ellen, állítsa azt le!”
Kijevben természetesen megfogadták az amerikai intelmet hiszen Washington támogatása nélkül Ukrajna képtelen lenne magát tartani az orosz túlerővel szemben.
Miről tárgyal a CIA igazgatója orosz “kollégájával”?
William Burns és Szergej Nariskin tábornok is rendszeresen kommunikál egymással. Régi ismerősökről van szó hiszen William Burns korábban az Egyesült Államok nagykövete volt Moszkvában. Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki Putyinnal tárgyalt mielőtt megindult volna az orosz offenzíva Ukrajna ellen. Burns és Nariskin tábornok telefonon beszélget, de olykor személyes tárgyalásra is sor kerül Törökországban, amely NATO tagállam, de fenntartotta jó kapcsolatait Oroszországgal is.
Erdogan elnök – éppúgy mint Orbán Viktor – többször ajánlgatta közvetítői szolgálatait, de azokra sem Washingtonban sem pedig Moszkvában nem tartottak igényt, mert mind az USA mind Oroszország előnyben részesíti a közvetlen kommunikációt.
Amelyből persze csakis annyi szivárog ki, amennyit a két fél szükségesnek tart. Az biztosnak látszik, hogy nemcsak egyedi esetekről tárgyalnak hanem átfogóan vizsgálják az orosz – ukrán konfliktust illetve az egész európai békerendszert, amely súlyos sebet kapott Putyin Ukrajna elleni agressziójával.
Az USA már 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, és a hidegháborús politika Trumptól sem áll távol: elnöksége idején ő indította meg a kereskedelmi háborút Kína ellen. Az USA ex elnöke, aki szeretne visszatérni a Fehér Házba, azért kívánja gyorsan lezárni az ukrajnai háborút éppúgy mint a gázai konfliktust, mert minden erővel Kínára akar koncentrálni, amely komolyan fenyegeti az Egyesült Államok világuralmát.
Trump figyelmeztette Orbán Viktort: ne kontárkodjon bele a nagyok játékába!
Az USA nem tart igényt közvetítőkre: Trump elítélte Hszi Csin-ping budapesti látogatását és Orbán Viktor oroszbarát külpolitikáját. A magyar miniszterelnök ennek ellenére nemrég Moszkvában parolázott Putyinnal és Pekingben újra tárgyalt Hszi Csin-ping elnökkel. Mindez színjátéknak megteszi a magyar közvélemény számára, de a világpolitikára nincsen hatással viszont tovább folytatódik a magyar kormány elszigetelődése a nyugati világban. Orbán számára a látvány diplomácia ködfüggöny, amely mögé elrejtheti a nemzeti együttműködés rendszerének kudarcát – amint ez kiderült beszédéből, melyet Tusnádfürdőn mondott el. Orbán baja az, hogy a látvány diplomácia nem használ, ha a választópolgárok jelentős részének korog a gyomra.
Több mézet a madzagra! – üzenik a választópolgárok a miniszterelnöknek, aki pénz híján csak beszélni tud, de adni nem, mert nincs miből.
