Döntöttek hétfőn az Európai Unió hadügyminiszterei, akik Oroszország Ukrajna elleni agressziója után “Európai Iránytű” néven közös stratégiai programot fogadtak el.
5000 katonából áll majd ez a gyors reagálású alakulat, melynek magját a németek adják majd – írta a közszolgálati Deutsche Welle. Papíron eddig is létezett közös katonai erő az Európai Unióban, de a gyakorlatban nem. Most az Ukrajna elleni orosz támadás miatt az Európai Unió államai lépéskényszerbe kerültek. Csakhogy egy közös európai alakulat megszervezése és hadrendbe állítása időbe kerül: jelenleg 2025 a céldátum. Ez bizony elég messze van.
“Ha megszerveződik a közös katonai alakulat, akkor az Európai Unió is geopolitikai tényező lesz a NATO-n belül”
– hangsúlyozta Lettország külügyminisztere. Edgars Rinkevics, a többi balti vezetőhöz hasonlóan különösen sürgette a közös uniós katonai alakulat felállítását, mert az Ukrajna elleni orosz akció félelmet ébreszt Észtországban, Lettországban és Litvániában, amelyek egykor a Szovjetunió részei voltak és területükön jelentős orosz kisebbség él.
Az Európai Unió tagállamait megdöbbentette, hogy az Egyesült Államok csak késve tájékoztatta NATO szövetségeseit arról, hogy végképp kivonja katonáit Afganisztánból. A kaotikus állapotok rádöbbentették az európai vezetőket, hogy szükség van közös haderőre, amely képes önálló cselekvésre. Ily módon Európa nem szorul rá mindenben az Egyesült Államokra. Különösen a franciák forszírozzák a közös európai haderőt, és ehhez a németek is felzárkóztak.
Christina Lambrecht német hadügyminiszter közölte: Németország adja majd a gyors reagálású alakulat magját.
Oroszország Ukrajna elleni támadását követően Scholz kancellár villámgyorsan reagált : 10 milliárd eurós rendkívüli védelmi programot jelentett be. Ez szakítás Németország második világháború utáni politikájával amikor visszafogták a katonai költségvetést, mert nem akarták, hogy agresszivitással vádolják őket.
Ausztria hadügyminisztere, Klaudia Tanner az uniós tanácskozás után hangsúlyozta , hogy “a jelenlegi körülmények között gyorsabban kell cselekednünk, mert a helyzet rendkívüli kihívást jelent.”
