Reformot sürget az Európai Unió Nyugdíj Hatóságának vezetője a Politico című brüsszeli lapban.
“20% az őrülten magas szám, és a nők esetében ez közel jár a 30%-hoz” – mondja Petra Hielkema, aki az Európai Nyugdíj Hatóságot vezeti Frankfurtban. Ez a tendencia azért különösen tragikus, mert Európa lakossága villámgyorsan öregszik: jelenleg egy nyugdíjasra három aktív kereső jut, de negyven év múlva már csak 1,5!
“Néhány ország már bele is esett ebbe a csapdába, és ez társadalmilag fenntarthatatlan helyzet!”
Az Európai Unióban évtizedeken keresztül azért működött többé-kevésbé jól a nyugdíj rendszer, mert sokan érkeztek a munkaerőpiacra és a nyugdíjasok nem éltek túlságosan sokáig azután, hogy kiléptek az aktív munkavállalók közül. Ma viszont mindenütt csökken a születések száma az Európai Unióban miközben a nyugdíjasok egyre tovább élnek, ezért mind nehezebb kigazdálkodni a nyugdíjkassza egyensúlyát.
Mit lehet tenni? Egyrészt létre lehet hozni magán nyugdíj pénztárakat, amelyek biztosítják a tisztes megélhetést a nyugdíjazás után is. A skandináv országokban már működnek az ilyen magánpénztárak vagy munkahelyi nyugdíjalapok, melyek kiegészítik az állami ellátást. A skandináv nyugdíjasoknak tehát nem kell aggódniuk, de nem ez a helyzet az Európai Unió keleti és déli országaiban, ahol a lakosság többsége kizárólag az állami nyugdíjra van utalva, és ennek növekedése elmarad a bérektől. A nyugdíjak nemzeti hatáskörbe tartoznak vagyis Brüsszel nem tehet túlságosan sokat, a nemzeti kormányok pedig általában nem sietnek felvilágosítást nyújtani a közvéleménynek a valós helyzetről.
Most vagy soha
Ezt hangsúlyozza az Európai Nyugdíj Hatóság vezetője, aki 2021 óta áll a szervezet élén, és mindenáron reformot sürget, mert különben egyre több nyugdíjas süllyed nyomorba az Európai Unióban. Miért van az, hogy most nemcsak lehet, de kell is változtatni a nyugdíj rendszereken mindenütt az Európai Unióban?
“A probléma egyre nagyobb, és ezt már nemcsak mi mondjuk hanem a nemzeti kormányok is. Másrészt pedig az Európai Uniónak több pénzre van szüksége a beruházásokhoz. Ehhez járulhatnának hozzá a magánnyugdíjpénztárak.”
Az Európai Bizottság hamarosan ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamoknak, és e szerint minden egyes uniós polgár digitális elszámoláshoz juthatna, amely megmutatná, hogy a jelenlegi szabályok szerint milyen nyugdíjra számíthat illetve mit tehet azért, hogy az magasabb legyen. Mit akarnak Brüsszelben elérni ezzel? Azt, hogy minden nagyobb munkahelyen alakuljanak nyugdíjas kasszák , melyekbe mind a munkavállaló mind pedig a munkaadó befizetne, az állam pedig adókedvezményekkel támogatná azt. Ez a rendszer már működik Nagy Britanniában, Lengyelországban és Itáliában.
“Ha dolgozol, akkor ily módon automatikusan tagjává válsz egy céges nyugdíjkasszának”
– magyarázza a javaslat lényegét az Európai Nyugdíj Hatóság főnökasszonya, aki hangsúlyozza, hogy a részvétel nem kötelező: hanem szabadon választható. Minthogy mindez nemzeti hatáskörben van, ezért a tagállamok kormányain a sor, hogy meglépjék ezt, de nagy a tartózkodás, mert politikailag népszerűtlen problémáról van szó. A költségvetés összeállítása mindinkább problematikus olyan államokban is mint Németország vagy Franciaország, és ennek oka jelentős részben a nyugdíjkassza hiánya. Bayrou kormánya Franciaországban emiatt az egzisztenciáját kockáztatja, mert sem a baloldali sem pedig a szélsőjobboldali ellenzék nem támogatja a költségvetést.
Óriási pénzekről van szó
Németországban a munkahelyen működő nyugdíj alapok értéke 267 milliárd euró, Svédországban 516 milliárd vagyis a GDP 92%-a! Miért van a vállalati nyugdíjalapokban csaknem kétszer annyi miközben Svédország lakossága csak az egynyolcada Németországnak? Mert a svéd munkavállalók több mint 90%-a tagja valamelyik vállalati nyugdíjkasszának. Így a svéd jóléti állam polgárai nyugodtan nézhetnek szembe a nyugdíjazással miközben Németország át kell, hogy gondolja a jóléti állam finanszírozását. Friedrich Merz kancellár reformot is akar ezen a téren, de számolnia kell kormányzati partnerével, a szociáldemokratákkal, akik mögött ott állnak a szakszervezetek, melyek igen erősek Németországban.
