Magyarországon a 25% körüli infláció a lakosság döntő többsége számára életszínvonal csökkenést hoz, és különösen így van ez a legszegényebb rétegekben, ahol a rezsi, az élelmiszer, a gyógyszer a legnagyobb részt teszi ki a családi költségvetésben.
Van viszont egy réteg, amely szépen gyarapodik – jelentős részben épp az infláció miatt. Miért? Mert olcsón jut hitelhez, és ebből vehet államkötvényt, melynek kamatai valamennyire követik az inflációt. Ily módon mindenféle munka vagy teljesítmény nélkül komoly életszínvonal emelkedést lehet elérni a hatalom közelében, ahol eddig sem szűkölködtek, és a jövőben sem fognak – ahogy erről egy friss nemzetközi felmérés tanúskodik. A Knight Frank Wealth Report szerint Magyarország világelső lehet a szupergazdagok számának növekedésében! A nemzeti együttműködés rendszere tehát valóban jól teljesít, de kérdés, hogy kinek?!
Magyarországon nő a leggyorsabban a szupergazdagok száma
2022 és 2027 között ez 74,4%-ot jelent. Ki számít szupergazdagnak a világban? Az, akinek legkevesebb 30 millió dollár van a portfoliójában. A Covid pandémia miatt a világon szinte mindenütt visszaesés volt ebben a kategóriában – kivéve a Közel Keletet, ahol az energiaválság megdobta a jövedelmeket. Most viszont a leggyorsabb növekedés épp azokban az országokban lesz a legnagyobb, ahol nagyon hasonlóan működik a nemzeti együttműködés rendszere: Törökország az ezüstérmes 70%-kal míg Lengyelország a bronzérmes 66,9%-kal. Az előrejelzés szerint 415 olyan magyar lesz, akinek a vagyona 2027-ben meghaladja majd a 30 millió dollárt. A neveket szinte előre meg lehet jósolni, ha marad a nemzeti együttműködés rendszere. Mindez jól mutatja, hogy miért támogatja a magyar elit egy jelentős része Orbán Viktor rendszerét, de miért szavaznak rá a szegények, akik sokkal többen vannak?
Erdogan és Orbán megvásárolja a szegényeket
A török államfő Orbán receptjét követte a választáson: 45%-os fizetésemelést ígért és ingyen földgázt a szegényeknek. Az infláció hivatalosan legkevesebb 50%. Magyarországon is azért olyan magas az infláció, mert az Orbán kormány így veszi vissza a pénzt, melyet a választási megnyerésére kiadott. Még egy hasonlóság Magyarország és Törökország között: az ellenzék a liberális ortodoxia gazdaságpolitikáját hirdeti, együttműködést az IMF-el, az USA-val és Brüsszellel. Ebből a szegény választói rétegek rögtön egy új Bokros csomagra gondolnak – egyáltalán nem alaptalanul. Orbán ennél ravaszabb: ha a kormány hirdetett volna megszorító csomagot, akkor őt átkozta volna a közvélemény. Infláció esetében viszont úgy lehet csökkenteni az életszínvonalat, hogy sok bűnbakot lehet említeni – nem teljesen alaptalanul. Ezért válhat be Orbán és Erdogan számítása az inflációs gazdaságpolitikával, melyről maga a magyar miniszterelnök mondta a rezsicsökkentés rendszere kapcsán: gazdaságilag talán nem ésszerű, de politikailag igen. Ha pedig megvan a hatalom, akkor tovább gazdagodhat az, aki a hatalomnak kedves…
