Miért ölette meg Sztálin a kommunista vezetők egy részét?

0
389
wikipedia

Míg a franciáknál a forradalom falta fel gyermekeit, a kommunistáknál Sztálin.

70 éve kezdődött meg a Slansky per Csehszlovákiában, ahol a kommunista párt korábbi főtitkára bevallotta, hogy összeesküvésben vett részt a szocialista rendszer ellen. A kirakatper 11 fő vádlottját – köztük Rudolf Slanskyt – halálra ítélték és kivégezték. Ez hasonlít a magyarországi Rajk perre, ahol az egykori vaskezű belügyminisztert ítélték halálra ugyanilyen kirakatperben. A Rajk ügy mégis két ponton jelentősen különbözött Slansky és társai esetétől. Egyrészt a dátum miatt: Sztálin példát akart statuálni Tito marsall ügyében. A jugoszláv vezető ugyanis 1948-ban szakított Sztálinnal és lepaktált a nyugati nagyhatalmakkal. Sztálin ettől akarta elvenni a kedvét a kis kommunista országok vezetőinek, akik esetleg hasonlóképp kicsit nagyobb függetlenségre vágytak Moszkvától. A másik különbség: Rajk nem volt zsidó! Slansky és társainak többsége viszont az volt, és ez vádként meg is fogalmazódott velük szemben. Sztálin elvtárs élete utolsó éveiben
“cionista“ pereket szervezett a Szovjetunióban, és ezt elvárta a kis szocialista országoktól is. Sztálin kezdetben támogatta Izrael megalakulását, mert abban reménykedett, hogy a Munkapárt a Szovjetunió szövetségesévé teszi a zsidó államot. Amint kiderült, hogy Ben Gurion miniszterelnök nem kér Sztálin atyai gondoskodásából, megindultak az antiszemita kampányok a Szovjetunióban. A zsidó értelmiségi szövetség vezetőjét, aki dollármilliókat gyűjtött a Szovjetuniónak Nyugaton, elütötte egy teherautó – nyilvánvalóan nem véletlenül. A zsidó szervezet vezetőinek jó részét lecsukták.

Antiszemitizmus, de miért?

Sztálin már korábban is indított antiszemita kampányokat a Szovjetunióban a harmincas években. Akkor a célja az volt, hogy lepaktáljon Hitlerrel. Meg is kötötték a paktumot, és egész Európát felosztották egymás között. Sztálin megölette a francia kommunista pártnak azokat a vezetőit, akik ezt nem helyeselték.

Az ötvenes években az öregedő Sztálin antiszemitizmusa más célokat szolgált. Meg akarta akadályozni azt, hogy halála után megreformálják rendszerét, és valamiféle eurokommunizmust hozzanak létre. A Szovjetunióban a reformisták Berija körül gyülekeztek. A rettegett titkosszolgálati vezetőt egykor így mutatta be Sztálin Rooseveltnek Teheránban: ő a mi Himmlerünk. Berija azonban nem volt buta ember, és látta, hogy a sztálinista rendszer versenyképtelen. Ezért a reformistákat támogatta. Magyarországon például Nagy Imrét. Berija nem volt zsidó, de a felesége igen. Sztálin ezen az alapon akart cionista pert Berija nyakába akasztani. Nem sikerült, mert 1953 tavaszán a diktátor meghalt. Berija állítólag levizelte a haldokló Sztálint.

Aztán Beriját is elérte a nemezis: 1953 végén kivégezték. A felemás reformok nemigen segítettek a Szovjetunión. Amikor a jóval fejlettebb Csehszlovákiában megpróbálkoztak az emberarcú kommunizmussal, akkor Brezsnyev tankokat küldött. A kommunizmus igazi reformjára 1978-ig kellett várni amikor Teng Hsziao-ping megindította Kínát azon az úton, melynek eredményeképp modern világhatalom lett miközben Oroszország egyre mélyebbre süllyed, az ukrajnai háborúban pedig nemcsak tekintélyét veszítette el, de az újrakezdés lehetőségét is.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .