400 milliárd dollár kellene Ukrajna támogatására a következő négy évben – írta a londoni Economist. Minthogy az USA kiszállt, az EU lett a fő szponzor. Orbán Viktor megismételte álláspontját: nem szavazza meg Ukrajna támogatását Brüsszelben.
A magyar miniszterelnök két okból zsarolja Brüsszelt: egyrészt zsarolni akarja az Uniót, hogy így megszerezhesse meg az befagyasztott uniós eurómilliárdok egy részét, mely nagyon hiányzik a magyar költségvetésből. Másrészt pedig erre ösztönzi Orbánt “jóbarátja”, Vlagyimir Putyin. Putyin állítólag azzal a videóval zsarolja Orbánt, melyet Mogiljevics – az orosz gengszter, aki az orosz titkosszolgálatnak is dolgozott – készített arról a nevezetes eseményről, hogy a Fidesz vezér pénzt vesz át a választási kampány finanszírozására.
Putyin éppúgy mint elődei szisztematikusan finanszírozta a magyar elitet, mely pártállásra való tekintet nélkül elfogadta “a nagylelkű támogatást”. Putyin 5000 milliárd forintnak megfelelő rubellel pénzelte Orbán Viktort 2010 óta
– írta Palotás János vállalkozó a Népszavában.
Az IMF további támogatása Ukrajnának attól függ, hogy Kijev megkapja-e a 140 milliárd eurós uniós kölcsönt, melynek fedezete a befagyasztott orosz vagyon – erre figyelmeztetnek Brüsszelben, ahol Belgium blokkolja az uniós kölcsönt mondván: a befagyasztott orosz vagyon nem szolgálhat fedezetül, mert akkor a jövőben senki sem bízik majd a belga pénzintézetekben, ahol az orosz vagyon legnagyobb részét őrzik. Az orosz nemzeti bank pénze a 140 milliárd euró, melyet azután zároltak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában.
Az IMF 8 milliárd dolláros kölcsönt tervez nyújtani Ukrajnának a következő három évben. Az IMF döntése decemberben esedékes.
“A következő uniós csúcstalálkozó december 18-19-én lesz, ez túlságosan késő, mert az IMF csak akkor dönt a kölcsön átutalásáról Ukrajnának, ha garanciát lát arra, hogy a háborúban álló állam finanszírozható lesz a jövőben is” – magyarázta a kényes helyzetet az Európai Unió egy magasrangú magát megnevezni nem kívánó tisztviselője a Politiconak.
Az IMF 8 milliárd dolláros kölcsöne csak csepp a tengerben, de mégiscsak nagyon fontos, mert az egész világ számára azt jelzi: Ukrajna képes lesz fenntartania magát a háború ellenére is. Az USA kiszállt Ukrajna pénzügyi támogatásából, ezért most minden szem az Európai Unióra szegeződik, amely vállalta is Kijev támogatását, de minthogy erre nincsen pénze, ezért a befagyasztott orosz vagyont kívánja felhasználni erre. Belgium ezt jogi alapon ellenzi,
a magyar diplomácia viszont a vétót arra akarja felhasználni, hogy kikényszerítse a befagyasztott uniós eurómilliárdok kiutalását, amelyre az óriási deficittel küszködő magyar költségvetésnek mind nagyobb szüksége van.
Ukrajna tulajdonképp 140 milliárd eurós ingyenes támogatást kapna
Brüsszel elképzelése szerint a kölcsön abban a pillanatban helyreállítási támogatássá változna, hogy véget ér a több mint három éve tartó háború Ukrajnában, amely kimeríti az ország erőforrásait.
“Ha véget ér a háború, akkor a befagyasztott orosz pénzt Ukrajna megkaphatja mint háborús kártérítést, semmiképp sem kell azt visszafizetnie. Vagyis ez ingyenes támogatás a háborúban álló Ukrajnának”
– vázolta fel a helyzetet a magát megnevezni nem kívánó uniós tisztviselő a Politiconak.
Jobb lenne a közös uniós kötvény, de…
Mario Draghi nevezetes jelentésében Ukrajna támogatását is közös uniós hitelfelvételből javasolta megoldani, de ez konszenzust kívánna a döntéshozatalban, és várhatóan nemcsak Orbán Viktor vétózna. Ezért Ursula von der Leyen asszony továbbra is kitart az orosz vagyonra felvett közös uniós támogatás mellett annak ellenére, hogy a belga kormányfő továbbra is a fenntartásait hangsúlyozza.
A hollandiai választáson az Európabarát párt győzött, de ez nem jelenti azt, hogy Hollandia – mint hagyományosan fukar állam – támogatna a jövőben egy közös hitelfelvételt.
Hollandiánál is nagyobb gondot jelent Németország: Merkel kancellár annak idején csak úgy tudta rávenni a Bundestagot a 750 milliárd eurós európai helyreállítási kölcsönfelvétel támogatására, hogy megesküdött: egyszeri alkalomról van szó!
Angela Merkel már régen nyugdíjban, de a jelenlegi kancellár, Friedrich Merz hallani sem akar a közös kölcsön felvételéről annak ellenére, hogy Macron francia elnök és Meloni olasz miniszterelnök támogatja azt. Olaszország 200 milliárd eurót kapott a 750 milliárd euróból éppen akkor amikor Mario Draghi volt Itália miniszterelnöke. A németek viszont arra mutatnak rá, hogy a közös kölcsön törlesztése évente 30 milliárd euróba kerül! Ez annyira megterheli az uniós kasszát, hogy már felmerült az ötlet: kérjenek haladékot a törlesztésre a befektetőktől!
Csaknem minden uniós tagállam küszködik a költségvetés hiányával, melyet nem sikerül az előírt 3% alatt tartani, ezért az az opció fel sem merül, hogy a tagállamok dobják össze a szükséges pénzt Ukrajna támogatására.
A békét csakis erő pozícióból lehet elérni Ukrajnában! – ez a közös álláspont Brüsszelben, melyet a populisták, akik egyben oroszbarátok is, hevesen támadnak, Orbán Viktorral az élen. A magyar miniszterelnök az amerikai békekezdeményezésben bízik, de a meghirdetett budapesti csúcstalálkozó Trump és Putyin között inkább távolodni látszik, mert Oroszország nem hajlandó engedményekre. A róka fogta csuka helyzetben mindenki kivár miközben a háború folytatódik Ukrajnában, amely lélegeztető gépen működik, de Nyugatról mind nehezebben csordogál a pénz …
