Meddig tartható fenn az a rendszer, amelyben egy egykori gázszerelő 1785 milliárd forintos vagyont halmoz fel, miközben a politikai hatalom és az üzleti elit szálai szinte szétválaszthatatlanul összefonódnak? Ahogy egyre több korrupciós ügy jut el a nyomozati és bírósági szakaszba, egyre többen teszik fel a kérdést: ha a NER egykori emberei sorra célkeresztbe kerülnek, vajon mennyi maradhat meg abból a birodalomból, amelynek csúcsán Mészáros Lőrinc áll?
A Forbes idei listája szerint Mészáros Lőrinc 1785 milliárd forintos vagyonával messze Magyarország leggazdagabb embere. A második helyezett, Csányi Sándor vagyona ennek alig több mint egyharmada. A különbség önmagában is beszédes. Még beszédesebb azonban az a politikai háttér, amely nélkül aligha jöhetett volna létre a magyar gazdaságtörténet leggyorsabb és legnagyobb magánvagyon-felhalmozása.
A NER hosszú éveken át megbonthatatlannak tűnt. Most azonban repedések jelentek meg a falon. Jellinek Dániel őrizetbe vétele és letartóztatása sokak szerint mérföldkő: először került a rendszer felső köreihez sorolt oligarcha büntetőeljárás célkeresztjébe. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e újabb ügyek, hanem az, hogy milyen magas szintig érnek majd el a vallomások.
Magyar Péter miniszterelnök nyíltan reagált arra, hogy Mészáros Lőrinc együttműködést ajánlott fel „a mindenkori magyar kormánynak”.
A válasz rövid volt és lesújtó: „Mészáros Lőrinc el van tévedve.” A kijelentés mögött az az üzenet húzódik meg, hogy az új politikai vezetés nem tekinti érinthetetlennek azt az üzleti birodalmat, amely az elmúlt másfél évtizedben az állami megrendelések egyik legnagyobb nyertesévé vált.
Még komolyabb figyelmeztetés a hatalom egykori birtokosai számára Seszták Miklós ügye. Az Seszták Miklós letartóztatása új korszakot jelezhet a magyar közéletben. A nyomozás során előkerült vallomások alapján olyan részletek kerültek nyilvánosságra, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna. A szervezett bűnözés elleni eljárásokból ismert módszer, a bűnbánó tanúk együttműködése most a politikai korrupció világában is megjelent.
És itt válik igazán veszélyessé a helyzet a korábbi hatalmi elit számára.
Mert amíg a rendszer szereplői hallgatnak, addig minden ügy elszigetelt esetnek tűnhet. Ha azonban valaki a saját szabadságáért cserébe beszélni kezd, a nyomozók előtt egyszerre kirajzolódhatnak azok a kapcsolati hálók, amelyek eddig rejtve maradtak. Nem véletlen, hogy a politikai kulisszák mögött egyre gyakrabban hangzik el ugyanaz a kérdés: mi történik, ha egy bennfentes végül Orbán Viktorról vagy Mészáros Lőrincről is vallomást tesz?
Az úgynevezett ukrán aranykonvoj ügye különösen érzékeny pont. Horváth Loránd ügyvéd szerint a történet szálai a legmagasabb politikai körökig vezethetnek. Ha az állítások akár részben is bizonyítást nyernek, akkor már nem egyszerű hivatali visszaélésekről vagy túlárazott közbeszerzésekről lesz szó, hanem olyan politikai döntésekről, amelyek állami szervek összehangolt fellépését feltételezik.
Különösen kellemetlen helyzetbe kerülhet az Alkotmányvédelmi Hivatal és az ügyészség is. Az új kormányzat láthatóan nem hajlandó automatikusan elfogadni az előző korszak személyi örökségét. Ennek egyik jele volt az is, hogy a parlamenti többség elutasította a korábbi rendszerhez kötődőnek tekintett főügyészjelöltet. A vita valójában nem személyi kérdés, hanem bizalmi válság: sokan ugyanis úgy látják, hogy a NER ügyeit nem lehet hitelesen kivizsgálni ugyanazokkal az emberekkel, akik éveken át a rendszer működése alatt dolgoztak.
A végső kérdés azonban továbbra is ugyanaz marad: mi lesz a pénzzel?
Ha a nyomozások eljutnak a politikai felelősség megállapításáig, akkor előbb-utóbb felmerül a vagyonok eredetének vizsgálata is. Nem az lesz a tét, hogy Mészáros Lőrinc hányadik helyen szerepel a Forbes-listán, hanem az, hogy a hatóságok mennyit tudnak bizonyítani abból az állításból, amelyet az ellenzék és a rendszer kritikusai évek óta ismételnek: hogy a mesés vagyonok jelentős része valójában politikai hatalommal megszerzett közpénzből származik.
Ha erre a kérdésre egyszer megszületik a jogi válasz, akkor nemcsak a NER története érhet véget. Akkor kezdődik majd az igazi vita arról is, hogy mennyi pénzt lehet visszavenni Magyarország leggazdagabb emberétől.
