2014 óta a magyar ipar nőtt a leggyorsabban a V4-ek között – közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ma Kecskeméten. Nos, ez legfeljebb összesített adatban igaz, a részletek egy picit szerényebbek.
Az éves volumenindexek alapján az derül ki, hogy valóban volt két nagyon jó éve a magyar iparnak, ahogyan az látszik a négy ország statisztikai hivatalának adatait összegző kiadványban.
Látható, hogy 2014-ben kiugró volt a hazai teljesítmény, rá egy évre a szlovákok már a nyakunkon voltak, 2016-ban pedig a kanyarban se voltunk. Ez utóbbi volt az az év, amikor a 2014-ig terjedő uniós költségvetésből már alig, a következőből pedig még nem érkezett pénz, és a bruttó hazai termelés is a pincébe gurult.
Hosszabb időszakot tartalmazó összehasonlítást 2015-höz mérve közöl az Eurostat. Ez pedig azt mutatja, hogy idén januárjáig az ipari termelés Magyarországon 114,4 százalék volt, Szlovákiáé 116,2, Lengyelországé pedig 119,8 százalék. A cseh adat még nem érkezett meg, de a decemberi számok (2015: 100 százalék) alapján az utolsó volt a magyar szám.
Látható, hogy az ingadozással együtt is például
a cseh és a lengyel ipar teljesítményének alakulása kiegyensúlyozottabb,
mint a magyaré. Arról nem is beszélve, hogy az újabb és újabb autóipari (zömmel összeszerelői) beruházásokkal a magyar iparban felborult az egyensúly egyetlen ágazat nyomása alatt. Továbbá ez a gazdasági ág beszorult abba a termelési módba, amiben alig van fejlődési lehetőség a magas hozzáadott értékű előállítás irányába.
Vagyis az ilyen összehasonlításoknak túl sok értelmük nincs.
Tanulság: jól kell megválasztani a kiindulási pontot.
