Kezdőlap Címkék V4-ek

Címke: V4-ek

Törököt foghat von der Leyennel Orbán

A visegrádi országok Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelölését támogatják az Európai Bizottság következő elnöki tisztségére. Von der Leyen azonban inkább francia jelölt.

A visegrádi országok miniszterelnökei a rendkívüli EU-csúcs harmadik napjának délelőttjén találkoztak, hogy egyeztessék álláspontjukat az uniós intézmények vezető beosztásairól folyó tárgyalások keddi megkezdése előtt. Diplomáciai források úgy tudják, a visegrádi országok egységesek abban a tekintetben, hogy

a legmegfelelőbb jelölt a német Ursula von der Leyen védelmi miniszter

lenne az uniós bizottság elnöki posztjára.

Macron jelölte von der Leyent

Későbbi hírekből kiderült, hogy von der Leyen inkább Emmanuell Macron „találmánya”, a francia elnök már hétfő éjjel javasolta Angela Merkel német kancellárnak, hogy jelölje bizottsági elnöknek a német védelmi minisztert. Ezzel Németország és Franciaország konszenzusra jutott arról, hogy támogatják von der Leyen személyét.

Vagyis a V4-ek rácsatlakoztak a német-francia-javaslatra. Ez alkalmas arra, hogy növeljék politikai súlyukat, legalábbis a közvélemény szemében.

A visegrádiak körében teljes az egyetértés arról, hogy Frans Timmermans szociáldemokrata politikus nem elfogadható a pozícióra. Olasz tisztségviselőktől származó értesülések szerint Olaszország sem ellenezné Ursula von den Leyen személyét a bizottság élére, de ahhoz ragaszkodna, hogy a javaslattal az Európai Néppárt (EPP) álljon elő. Információk szerint a visegrádi országok, Olaszország és Németország mellett egyelőre két meg nem nevezett balti ország is megszavazná a német politikust.

Hárompárti egyezség

Egy uniós diplomata arról számolt be, hogy von der Leyen bizottsági elnöki jelölése mellett egyre nagyobb Charles Michel belga liberális miniszterelnök támogatottsága az Európai Tanács vezetésére. A francia Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója lehet az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, amíg az EU külügyi szolgálata (EEAS) élére jelölhetik Josep Borrell spanyol külügyminisztert, az Európai Parlament vezetésével pedig Szergej Sztanyisev volt bolgár szocialista miniszterelnököt bíznák meg. Utóbbi kettő a szocialista frakció jelöltje.

Ezek alapján a német Mafred Weber bizottsági elnöki, valamint Maros Sefcovic, az EU jelenlegi energiaügyi biztosa korábbi támogatottsága az EEAS vezetésére gyakorlatilag teljesen megszűnt. Miként eltűnt a süllyesztőben Frans Timmermans is.

A von der Leyen jelölésére vonatkozó francia eredetű, német támogatású javaslat, valamint Weber és Timmermans „ejtése” – valamint a fontosabb tisztségekre tett javaslatok – a német-francia-tengely és a három nagy EP-frakció átfogó egyezségére utal.

Ez egyben Angela Merkel vereségeként is felfogható. A német kancellár előzőleg belement abba, hogy Timmermans legyen a bizottsági elnöki tisztség várományosa.

Ellenben von der Leyennel a mellé felsorakozott V4-ek egyes vezetői talán törököt fognak, erről rövid portrénkban.

Az Európai Egyesült Államok híve, sőt, „migránssimogató”

A hétgyerekes családban 61 éve született orvos Ursula von der Leyen édesapja is tartományi miniszter volt. A szintén hétgyerekes politikus asszony 2003 óta kormányzati politikus, 2009-ben lett szociális és családügyi miniszter Merkel kormányában, 2010-ben a CDU elnökhelyettesévé választották. 2013-ban a nagykoalíciós kormányban védelmi miniszter, ennek idején 2014-18-ra 32 milliárd eurós haderőfejlesztést szavaztak meg.

Von der Leyen a CDU-ban a centrista-liberális szárnyhoz sorolható. Két éve

a Bundestagban megszavazta a melegházasságot

sokak mellett Merkellel ellentétben.

Három éve kirobbant skandalumában azzal vádolták, hogy 1990-es doktorijában plágiumot követett el.

Hét évvel ezelőtt egy lapinterjúban az Európai Egyesült Államok létrejöttét támogatta. A magyar kormány számára elfogadhatatlan elvekkel állt elő.

„Célom az Egyesült Államok – Svájc, Németország vagy USA szövetségi államainak modellje”

– mondta von der Leyen.

Ez rengeteg teret hagyna az „életszerű tervezésnek az országokban és régiókban, de fontos pénzügyi, adó- és gazdaságpolitikai kérdésekben Európa méretgazdaságosságát használjuk” – mondta a CDU alelnöke. A globális verseny fennmaradásához nem elég egy közös valuta. Ehhez politikai unióra van szükség.

Ez nálunk a DK programjának központi célja.

Ennél is kevesebb jót ígér, hogy 2015 őszén, a menekültválság idején von der Leyen a CNN-ben kikelt a magyar kormány eljárása,

a határon használt könnygáz ellen.

Sőt, ugyanezen év végén a Der Spiegel arról számolt be, hogy korábban a politikus egy szír menekültet fogadott be otthonába.

A tagországok állam- és kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak. Az eddigi kudarcos egyeztetések után a harmadik, keddi munkanap a tervezett délelőtt 11 óra helyett jelentős késéssel várhatóan délután kettő után kezdődik.

A megegyezést nehezíti, hogy

„csomagban” kellene egyszerre öt tisztségről megállapodni,

amelyeknek csak egyike a bizottsági elnöké. Továbbá számtalan egyéb szempontot is figyelembe akarnak venni (nők, kisebb és déli tagállamok, pártcsoportok erőviszonyai). A csomag része az Európai Parlament elnöke is, ám a testület mai alakuló ülésén kinyilvánították: holnap akkor is szavaznak róla (és a 14 alelnökről), ha a brüsszeli egyezség nem jön létre addig se.

Megint egy verseny, miben vagyunk legjobbak

0

2014 óta a magyar ipar nőtt a leggyorsabban a V4-ek között – közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ma Kecskeméten. Nos, ez legfeljebb összesített adatban igaz, a részletek egy picit szerényebbek.

Az éves volumenindexek alapján az derül ki, hogy valóban volt két nagyon jó éve a magyar iparnak, ahogyan az látszik a négy ország statisztikai hivatalának adatait összegző kiadványban.

Forrás: KSH

Látható, hogy 2014-ben kiugró volt a hazai teljesítmény, rá egy évre a szlovákok már a nyakunkon voltak, 2016-ban pedig a kanyarban se voltunk. Ez utóbbi volt az az év, amikor a 2014-ig terjedő uniós költségvetésből már alig, a következőből pedig még nem érkezett pénz, és a bruttó hazai termelés is a pincébe gurult.

Hosszabb időszakot tartalmazó összehasonlítást 2015-höz mérve közöl az Eurostat. Ez pedig azt mutatja, hogy idén januárjáig az ipari termelés Magyarországon 114,4 százalék volt, Szlovákiáé 116,2, Lengyelországé pedig 119,8 százalék. A cseh adat még nem érkezett meg, de a decemberi számok (2015: 100 százalék) alapján az utolsó volt a magyar szám.

Látható, hogy az ingadozással együtt is például

a cseh és a lengyel ipar teljesítményének alakulása kiegyensúlyozottabb,

mint a magyaré. Arról nem is beszélve, hogy az újabb és újabb autóipari (zömmel összeszerelői) beruházásokkal a magyar iparban felborult az egyensúly egyetlen ágazat nyomása alatt. Továbbá ez a gazdasági ág beszorult abba a termelési módba, amiben alig van fejlődési lehetőség a magas hozzáadott értékű előállítás irányába.

Vagyis az ilyen összehasonlításoknak túl sok értelmük nincs.

Tanulság: jól kell megválasztani a kiindulási pontot.

Kicsúszott a talaj Orbán migránsozása alól

Nagy kérdés, hogy miként lehet tovább migránsoznia Orbánnak, amikor nem vagyunk sem belépő ország, sem célország, sőt, még tranzitország sem, az EU elvetette a kötelező kvótát, továbbmenve: még büntetés sem fenyeget a migránsokat elutasító magyar politika miatt – teszi fel a kérdést Balázs Péter. A volt külügyminisztert, magyar EU-biztost arra kértük, értékelje az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletének az eredményeit.

Tízórás kemény tanácskozás után péntek hajnalra megállapodtak az Európai Unió állam- illetve kormányfői a menekültválság kezelésének következő lépéseiről. A zárónyilatkozat a többi között kimondja, hogy a jövőben a tagállamok önkéntes felajánlásai – és nem kötelező kvóták – alapján jönnének létre a menekültek kérelmeit feldolgozó menekültközpontok és valósulna meg a menedékre jogosultak befogadása.

Orbán Viktor a csúcs után hajnalban a Facebook oldalán adott gyorsértékelést:

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. június 28., csütörtök

Ebben azt mondta, hogy

„a Visegrádi négyek nagy győzelmet arattak”.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy országa többé már nem egyedül küzd a menekültválság okozta nyomással, Angela Merkel német kancellár gyorsértékelésében azt hangsúlyozta, hogy sikerült pozitív eredményeket elérni, de még mindig megosztottak a tagállamok egy sor kérdésben, Emmanuel Macron francia elnök pedig elsősorban Európa sikeréről beszélt. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig azt mondta: túl korai még sikerről beszélni, a munka nehezebb része még hátra van.

Forrás: Wikimedia Commons

„Az első nyilatkozatok azt mutatják – s ez mindig így van egy-egy ilyen csúcs után –, hogy mindenki a saját győzelmét hirdeti, azt emelve ki, amit ő szeretett volna elérni, és hogy abból mit ért el” – mondja gyorsértékelésében a diplomáciában és uniós ügyekben és persze mindezek kommunikációjában is jártas Balázs Péter. És valóban – teszi hozzá – a zárónyilatkozatban megtalálható Merkel, Macron, Conte és Orbán egy-egy törekvésének az eredménye – teszi hozzá, ám figyelmeztet arra, hogy súlyos hiba zéróösszegű játszmának felfogni mindezt. Tévedés az Orbán-féle beállítása az ügynek, nevezetesen, hogy legyőzte a többieket. „Az EU win-win megoldásokat keres” – szögezte le.

Kérdésünkre, hogy akkor most csitultak az uniós tagállamok nem kis részének az indulatai Orbán és politikája iránt, Balázs Péter úgy vélekedett:

Orbán továbbra is akadály és bajkeverő sokak szemében.

S hiába az a látszat, hogy most az olaszokban sikerült egy Orbánnal egyetértő nagy szövetségesre lelni, a közeledés csak látszólagos. „Az első mondatban ugyan még egyetértett Conte és Orbán (ide ne jöjjön senki), de a másodikban már ütközés volt a két politikus között: Conte ugyanis azt mondta, hogy aki hozzájuk érkezik, azokat a többiek azonnal vegyék át, Orbán pedig ismét deklarálta, hogy nem akar menekültet befogadni”.

A magyar kormányfő az első hírek szerint egyébként még most is hátráltatta a megegyezést.

Ő nem tesz mást, mint hogy próbál a visegrádiak nevében politikai tényezőként fellépni, de ez a migráció ügyében azért nem hiteles, mert a visegrádiak nem tartoznak egyik érintett országcsoportba sem

– fejtette ki Balázs Péter.

Van ugyanis a belépési probléma – ez most az olaszokra nehezedik elsősorban, s másodsorban a görögökre (a nemzetközi jog szerint a vízből ki kell menteni az embereket). Van egy jellegzetes tranzitprobléma – az osztrákok az elsődleges érintettek, főleg rajtuk keresztül vonulnak délről északra a bevándorlók. S van a célországok problémája – ebben a németek vezetnek toronymagasan, bár a dánok és a Benelux-államok is aggódnak.

Menekültek számának az alakulása a keleti, a közép- és a nyugati útvonalon
Forrás: Europa.eu

Magyarország azonban több más tagállammal együtt nem érintett, hiszen már a kötelező kvótát is eltörölték („aminek személy szerint örülök, mert az első pillanattól kezdve elleneztem”) és valamifajta büntetés veszélye sem fenyeget. De azért az érintettek elvárnak ezektől az országoktól valamifajta szolidaritást, legalább gesztus-szinten.

S hogy akkor kié a győzelem? Egyáltalán van-e győzelem? Balázs Péter szerint leginkább úgy lehetne fogalmazni, hogy

az európai megoldás győzött, a megoldás egyértelműen a közös európai kezelés irányába, egyfajta összefogás irányába mozdult el, hogy együtt oldjuk meg a migránsproblémát, ellenkező esetben mindenki ráfizet, igaz, nem egyforma mértékben.

Az – tette hozzá a szakértő –, hogy kinek az érintettsége a legerőteljesebb, azaz ki fizethet rá a leginkább, látszik abból is, hogy ki vett részt a múlt vasárnapi, önkéntes alapú úgynevezett mini csúcson: nos, Magyarországgal az élén a V4-ek nem voltak ott, nem véletlenül. Hiszen ők nem szenvedő alanyai a problémának, nem hozzájuk érkeznek a menekültek, nem rajtuk keresztül vezetnek a tranzit útvonalak, és nem is letelepedési célországok, azaz

csak a lelátóról kiabálnak.

A magyarok kivételével a V4-ek jószerint még migránst sem láttak, mi is utoljára 2015-ben” – tette hozzá.

A volt uniós biztos, külügyminiszter elismeri, hogy az EU rendkívül nehéz problémával került szembe, már csak azért is, mert nem a klasszikus belső integrációval összefüggő kérdést kell kezelni, hanem egy külső sokkot, annak hatásait, utórezgéseit. Nehéz azért is, mert nagyon eltérő a tagállamok érintettsége, amely a maximális terheltségtől a nulla terheltségig terjed, ám a döntésnek konszenzusosnak kell lennie – emlékeztet, hozzáfűzve: ehhez képest a csúcs értékelhető eredménnyel zárult, annak ellenére is, hogy nem indult túlságosan jól, hiszen az újonc olasz kormányfő megpróbált keménykedni, de „szembesült a többi tagállam érdekével és egyben segítőkészségével: azzal, hogy

nem hagyták egyedül a problémával, ám ennek feltétele, hogy működjék együtt a többiekkel. Conte ezt megértette, így születhetett meg a megállapodás”.

Kérdésünkre, hogy jónak tartja-e a migránskérdés uniós kezelésének új irányát, Balázs Péter kifejtette: „Alapvetően jó, mert minél távolabb kezdjük el a kezelést, annál jobb az eredmény: a forrásországoknál, majd a belépő pontokon, azaz a frontországokban.

Hiszen a Duna áradását sem a Fekete-tenger deltájában kell megfogni, hanem a Fekete-Erdőben, a forrásnál”.

A megoldás racionális irányban mozdult el, de az is kell, hogy a tagállamok fogjanak össze és támogassák a jövőben is a közös megoldásokat, mert azok hiányában az egyes tagállamokban csapódnak le a következmények.

S hogy most mi következik? „Izgalmas időszaknak nézünk elébe” – mondja Balázs Péter. Több igen fontos döntés előtt áll az Unió, s ezek kezelése összefügg az egyéb fejleményekkel is. A többi között dönteni kell az új, 2021-től érvényes költségvetésről, s le kell osztani a jövőre megújuló európai intézményekben a posztokat, továbbá jövő tavaszra a Brexit is eljut már egy pontra, s persze a tavaszi EP-választások után a parlament erőviszonyok is változhatnak majd.”

Jól zümmög a V4-es motor, de azért…

Ismét a „visegrádi négyhengeres” csúcsteljesítményéről szónokolt Orbán Viktor. A számokon végig tekintve azért erős túlzás az az állítás, hogy mi lennék az EU motorja, nélkülünk növekedés se lenne.

Vannak, akiket sért Közép-Európa gyors fejlődése – jelentette ki Orbán Viktor a TA3 szlovák kereskedelmi televízió Politikában című vitaműsorában. Mint mondta, ezt a nyomást ki kell bírni, és Nyugat-Európának el kell fogadnia, hogy ma a V4-ek az EU gazdasági motorja, és nélkülük nem lenne gazdasági növekedés az unióban.

Nem először jelenti ki Orbán, hogy nélkülünk „lehúzhatná a rolót” az EU, tavaly októberben – akkor az egész térségre kiterjesztve – szinte szó szerint ezt mondta. De ahogyan korábban, most sincs igaza.

Az Eurostat legújabb, három hete megjelent negyedéves GDP-sorai

valóban impozáns számokat mutatnak a V4-ek növekedési rátáiról.

A legnagyobb tempót a lengyelek diktálják, az első három hónapban kereken 5 százalékkal bővült a gazdaság az előző év azonos időszakáhpz képest. Magyarországé 4,7, Szlovákiáé 3,6, Csehországé 4,4 százalékot tett ki.

Ez átlagosan 4,425 százalék, ami jócskán meghaladja a 28-ak 2,4, és az euróövezet 19-einek 2,5 százalékát.

De azért

bőségesen találunk magas növekedési számokat a V4-eken kívül is.

Az írek első negyedévi adata ugyan nincs meg az Eurostatnak, de a megelőző három negyedévé 6,8 és 10,9 százalék (!) között mozgott. A román gazdaság is 4 százalék felett alakult (sőt, a megelőző időszakokban 6-8 százalékkal hasított), Szlovéniában is 5-6 százalékokat mértek, és a lettek sem panaszkodhatnak az 5 százalék körüli tempójukkal. Négy százalék felett húz Málta, három százalék vagy afeletti bővülésben van a svéd, a finn, a holland, az osztrák, a litván, a ciprusi, a spanyol, az észt, a bolgár gazdaság.

Az egész unióban mindössze egy országnak zsugorodott kissé (fél százalékkal) a teljesítménye, Dániáé (bár a megelőző három hónapokban nála is pozitív előjelű számokat láthatunk).

Vagyis az EU egészét növekvő teljesítmény jellemzi.

Olyannyira, hogy a több, mint tíz éve vergődő Görögország is kimászni látszik a gödörből, gazdasága már két százalék felett gyarapszik. Éppen annyival, mint Németországé.

Ráadásul ha ehhez hozzávesszük, hogy a V4-ekben három olyan kicsi gazdaság található, mint a miénk, amely GDP-je az EU-28-akéból 0,6-0,7 százalékkal részesedik. Ebből belátható, hogy a kvartett a lengyelekkel együtt sincs semmiféle diktáló helyzetben.

Putyin a legnépszerűbb külföldi vezető a régióban

0

A V4 országait vizsgálta egy felmérés. Magyarországon is ő a legkedveltebb, Emmanuel Macronról meg sokan azt sem tudják, hogy kicsoda.

A pozsonyi Globsec biztonságpolitikai intézet készítette a felmérést. Összesen négy külföldi politikus: Vlagyimir Putyin, Angela Merkel, Donald Trump és Emmanuel Macron népszerűségét mérték a visegrádi országokban.

Szlovákiában és Magyarországon Vlagyimir Putyin a legnépszerűbb külföldi vezető,

előbbinél 41, nálunk 33 százalékos a népszerűségi indexe, míg Csehországban 32, Lengyelországban pedig, a történelmi oroszellenesség miatt mindössze 13 százalékos.

Donald Trump népszerűsége viszont Lengyelországban a legmagasabb, 46 százalékos, Szlovákiában viszont mindössze 13 százalékos. Emmanuel Macron Csehországban a legnépszerűbb, 49 százalékot mértek neki, Magyarországon pedig a legnépszerűtlenebb, 25 százalékkal. Igaz, a felmérésből az is kiderült, hogy

a magyarok 28 százaléka azt sem tudja, hogy ő a francia elnök.

Angela Merkel Szlovákiában és Magyarországon a legnépszerűtlenebb, 27-27 százalékot mértek neki, Lengyelországban viszont ő lett a legnépszerűbb külföldi politikus a vizsgált négyből 50 százalékos indexszel.

A felmérésben azt is megnézték, hogy a V4-országokban mennyire ismerik egymás vezetőit. Orbán Viktorról a szlovákoknak csak 9 százaléka nem tudta, kicsoda, a lengyeleknél 30, a cseheknél 38 százalékos volt ez az arány.

Matolcsy egyik szeme Ausztrián

Harminckét év alatt utolérhetjük Ausztria fejlettségét – mondta egy rendezvényen Matolcsy György, aki mindjárt 12 fordulatot sorolt fel az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikájából. Komoly közgazdászok 86 évre teszik, hogy beérjük a hasonlóan fejlett németeket.

Jelenleg még talán két évi kegyelmi időszakot élhet meg Magyarország, amit arra kell felhasználni, hogy Magyarország új stratégiát építsen magának – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén Matolcsy György.

Nagy ívű beszédében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke egyenesen 12 fordulatot azonosított, amelyeket Magyarország végrehajtott 2010 óta. Néhány közülük: munkaerőpiaci, adórendszerbéli, államháztartási, hitelezési és növekedési fordulat. Motivációs fordulatként aposztrofálta a lényegében csak a jómódúakat kedvezményező egykulcsos adót.

Érdekes módon a folyamatosan emlegetett és kulcskérdésnek tekintett

versenyképességi fordulatot most is jövő időben,

az idei esztendő feladataként hozta szóba Matolcsy.

 

„Ha a közelgő nagy kanyart jól veszi be Magyarország, akkor 2030-ra elérheti az EU átlagos fejlettségi szintjét, 2050-re pedig az osztrák szintet”

– mondotta Matolcsy.

Ennél sokkal borúlátóbbak komoly közgazdászok. Legutóbb a defacto-blogon közzétett összefoglalóban Hornok Cecília, a Kiel Institute for the World Economy és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem oktatója azt írta, hogy a magyar gazdaság a többi visegrádi országnál sokkal lassabban zárkózik fel az osztrákéval lényegében azonos fejlettségű némethez, és a jelenlegi ütemben 86 év alatt érné utol azt.

Forrás: de facto

A tipikus magyar háztartás jövedelme pedig egyáltalán nem zárkózik fel, hanem a németországi jövedelmek 40 százalékán stagnál. Ezekben a mutatókban nincs jelentős különbség a baloldali és a jobboldali magyar kormányok között – írták.

Sőt, még a V4-ekhez képest is igen rosszul állunk: visegrádi társainknak – ha megőrzik ezt a tempót – csak 32 évig fog tartani, amíg utolérik Németországot (vagyis amennyit Matolcsy adott hazánknak).

Összességében tehát lemaradásunk Németországhoz képest csökken, de nagyon lassan, és közben visegrádi társaink egyre jobban lehagynak minket.

12­0 perc – 2018. január 26. 20:00

0

Célpont: Titokzatos magángép Mészáros Lőrinc szolgálatában

Luxusmagángéppel közlekedik Európában Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és bizalmasa, Szijj László, aki egyébként a milliárdos közbeszerzéseket elnyerő Duna Aszfalt tulajdonosa. A Hír TV Célpont című műsora a rejtélyes gép után kutatva talált egy még rejtélyesebb osztrák légitársaságot, amely bonyolult konstrukció mögé bújtatva, de direktben kötődik Mészároshoz és az MKB Bankot birtokló üzleti körhöz. Az osztrák Cursus Aviation azonban nem pénzt keres a hárommilliárd forintba kerülő magángéppel, hanem a NER – lovagokat szolgálja ki – javarészt magáncélból. (Hír TV)

V4-ek Budapesten

Az illegális migráció elutasításában, az európai uniós integráció felgyorsításában és a visegrádi együttműködés sikerességében is egyetértettek a visegrádi országok miniszterelnökei a pénteki budapesti csúcstalálkozójukat követő, a Várkert Bazárban tartott panelbeszélgetés során.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint nem marad európai kereteken belül a migráció problémája, jól látható, hogy a vita az európai színtérről a világszíntérre helyeződik, és erre is választ kell adnia Európának.

Elnököt választanak a csehek

Péntek délután megkezdődött a cseh elnökválasztás második, döntő fordulója. A szavazóhelyiségek pénteken este tízig, szombaton pedig reggel 8-tól délután 2 óráig vannak nyitva, eredmény szombat kora este várható. A versenyben maradt két jelölt Milos Zeman hivatalban lévő államfő és Jiri Drahos, a tudományos akadémia volt elnöke. A várakozások szoros eredményt ígérnek. A győzelemhez elég a leadott szavazatok többsége választotta meg. (Euronews)

 

 

Magyarok fogyasztása: leszakadt és szétszakadt

A háztartások fogyasztása három-négyszer akkora volt a többi visegrádi országban, mint nálunk, 16 év alatt az elsőről az utolsó helyre zuhantunk. Sőt, már a románok és horvátok is megelőztek. Eközben a legszegényebbek és a gazdagok közti szakadék gyorsulva tágult – derül ki a GKI legfrissebb elemzéséből.

A háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14 százalékkal nőtt Magyarországon, mely a V4 országok közül a leglassúbb növekedés – írja a GKI Gazdaságkutató. A lengyel háztartások eközben 54, a szlovákok 42, a csehek 36 százalékkal tudták növelni fogyasztásukat.

Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya a lengyelekhez képest tovább dagad, a szlovákokhoz képest stagnál, míg a csehekhez képest valamelyest csökken. Ezzel idén egy magyar háztartás alig negyedével fogyaszt többet, mint 2002-ben, míg egy cseh 45, egy szlovák 52, egy lengyel pedig több mint kétharmadával.

A háztartások fogyasztásának volumene a V4-ekben, 2002-2018 (2002=100)
Forrás: Európai Bizottság, GKI

A rendelkezésre álló pénz értékét összehasonlíthatóvá tevő úgynevezett vásárlóerő-paritás alapján a magyar háztartások egy főre jutó fogyasztása 4 százalékponttal közelített az EU 28 tagállamának átlagához a 16 év alatt. Eközben a másik három országban ennél jelentősebb növekedés mérhető: a szlovákok 23, a lengyelek 18, a csehek 11 százalékponttal közelítettek az EU28 átlagához. Sőt, megállapítható, hogy már se a horvátok, se a románok nincsenek mögöttünk.

Vagyis Magyarország leszakadt a visegrádiaktól, az EU átlagától és már a szomszédság is kezd megelőzni.

A GKI szerint az ország leszakadásáért elsősorban a 2006-ig tartó költekezést követően elkerülhetetlenné vált kiigazítás, a Magyarországot különösen súlyosan érintő 2008-2009-es világgazdasági válság, majd a 2010-11. évi élénkítési kísérlet utáni újabb kiigazítás a felelős. Súlyos problémát okozott a lakosság devizában (főként svájci frankban) történt korábbi eladósodása, majd a forint különösen erőteljes leértékelődése is.

És ha ez nem lenne elég,

az ország egyre mélyülő szétszakadása

is kiolvasható a számokból. A 2003-16 között rendelkezésre álló hivatalos statisztika alapján az alsó három jövedelmi tizedbe tartozó háztartások egy főre jutó nominális fogyasztása 52-61 százalékkal között nőtt, míg a 6-10. decilisbe tartozóké 83 százalékkal. Vagyis tágult az alacsony és a magas jövedelmű rétegek közti szakadék. A szétválás a teljes időszakra jellemző volt, de 2010 után még gyorsult is a polarizáció.

Bréking nyúz, december 15. – Tudósítás a másik valóságból

0

Liberális lufi, a jóindulatú Mészárosné, a jó útra tért Donald Tusk és apró titkok a brüsszeli EU-csúcsról a mai brékingben.

888.hu: Hadd pukkasszunk ki egy újabb liberális lufit az oroszokról

„Emlékszünk még arra a fake newsra, amikor is azt bizonygatták a baloldali megmondóemberek, hogy fizetett mémek segítségével avatkoztak be az oroszok az amerikai elnökválasztásba? Nos, hasonló sztori természetesen a Brexit kapcsán is született. …

A 2016. április 15-e és június 23-a közötti (tehát a Brexit-népszavazás ideje alatt) időszakban határozottan a népszavazással kapcsolatos Twitter-üzenetekre az RT mindössze 1 032 dollárt költött, átszámítva ez 275 200 forint. …

Hogy vajon ennek a hatalmas költségvetésű “manipulációnak” köszönhető-e, hogy Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból vagy mondjuk a saját, népszavazáson kinyilvánított döntése miatt, azt az olvasóinkra bízzuk.”

Pesti Srácok: Farkas Boglárka a Polbeatben: Még a balliberális újságírók sem tudtak belekötni a megújult Echo TV-be

„Az Echo TV december 4-i megújulásával, a televízió Angol utcába történő költözésével, az egykori Nap TV logójának leverésével tényleg befejeződött Magyarországon a médiarendszerváltás – jelentette ki a PestiSrácok Polbeat című élő műsorában Farkas Boglárka, az Echo TV vezérigazgatója. Farkas Boglárka a balliberális újságírók fanyalgásáról is kifejtette a véleményét, szerinte nevetséges, ahogy támadásba lendültek, és látszik, hogy a megújulással és az Echo TV-vel kapcsolatban nem tudtak mibe belekötni. …

Farkas Boglárka elárulta, Mészárosné Kelemen Beatrix minden nap bent van, minden nap dolgozik az Echo TV-ben, minden nap hozzátesz valamit a televízió építéséhez. “Tizenegy évig dolgoztam a Hír TV-ben úgy, hogy Simicska Lajost nem ismerem. Itt ugyanakkor egy olyan tulajdonosi kör van, amely az életvitelével is azt képviseli, amiben hisz. Mészárosné Kelemen Beatrix nyitott, őszinte, mindenkihez pozitivitással, jóindulattal közeledik. Ritkán adatik meg ebben a szakmában, hogy az ember úgy tud létrehozni valamit, hogy közben nem küzd gáncsolásokkal, akadályokkal, munkájához minden külsőtámogatást és segítséget megkap” – hangsúlyozta Farkas Boglárka.”

Magyar Idők: Visegrádi erőpozíció

„Kritikus fázisába érkezett a brüsszeli kvótaharc, miután az EU legrangosabb intézménye, az Európai Tanács elnöke is kimondta: a betelepítési kvóták nemcsak hatástalanok, de soha nem látott ékeket vertek a tagállamok közé. …

A végső csata minden bizonnyal a nemzetek feletti Európa és a nemzetállami modell képviselői között zajlik majd, olyan főszereplőkkel mint Angela Merkel német kancellár, Guy Verhofstadt korábbi belga kormányfő, illetve Orbán Viktor magyar és Andrej Babis cseh miniszterelnök. …

A mostani EU-csúcs kimenetelétől tehát kicsit sem kell tartanunk: a tények (a „jó útra tért” Donald Tuskkal kiegészülve) egy racionális euró­pai bevándorláspolitikáért kiáltanak. Orbán Viktor miniszterelnök nem hiába köszönt be tegnap úgy Brüsszelből: az első menet végén jól állunk, pontozásos győzelem néz ki ezen a napon.”

Ripost: Éjfél után negyven perccel jelentkezett be Orbán Viktor

„Ma éjszaka, éjfél után 40 perc. Ekkor ért véget Brüsszelben a birkózás migránsügyben. Továbbra is erős a nyomás rajtunk, hogy akaratunk ellenére vegyünk át betelepülőket. De már nem vagyunk egyedül. Orbán Viktor személyesen jelentkezett be a Facebookon.

Már maga a videó is rengeteg apró titkot árul el. Figyeljék például Donald Tusk mozdulatát, amint üdvözli a magyar miniszterelnököt, vagy amikor Bulgária első embere megöleli.”

A V4-ek jelentős összeget ajánlottak az EU határvédelmére

0

A visegrádi államok 35 millió eurót adnak Olaszországnak a líbiai menekülthullám megállítására, az olaszok viszont ennyi segítség nem elég.

A visegrádi négyek csütörtökön arról döntöttek, hogy jelentős pénzügyi hozzájárulást adnak és közreműködést is vállalnak Olaszország megsegítése érdekében, hogy meg tudja védeni tengeri határait, így Európát és Magyarországot is – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Unió évzáró csúcstalálkozóján. Erről egy videót is közzétett a Facebook-oldalán:

A V4-ek a támogatásról az uniós állam- illetve kormányfők csúcstalálkozóját megelőzően döntöttek egy olyan tárgyaláson, amelyen Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is jelen volt.

Paolo Gentiloni üdvözölte a megállapodást a támogatásról, de hozzátette, hogy ennek ellenére ezeknek az országoknak is be kellene fogadnia menekülteket. Ugyanerre utalhatott Angela Merkel is, amikor úgy fogalmazott, hogy

“Nem csak a külső határokon történő migrációkezelésében kell szolidárisnak lenni (…), ez jó és fontos, de belső szolidaritásra is szükség van”.

A visegrádi államok vezetői viszont közölték: nem változtatnak az álláspontjukon, és nem engednek be bevándorlókat országukba. Az új lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt javasolta Brüsszelben, hogy vigyék a pénzt oda, ahonnan a menekültek érkeznek, ne pedig a menekültek ellátására fordítsák Európában. Ezzel az állásponttal Németország és sok más uniós állam nem ért egyet. Orbán Viktor viszont úgy értékelte az eddigi tárgyalásokat, hogy

“az első menet végén jól állunk”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK