Elhunyt Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, Nixon és Ford elnök vezetése alatt, aki segített véget vetni az amerikai részvételnek a vietnami háborúban, és új korszakot alakított ki az Egyesült Államok Kínával való kapcsolatában.
100 éves korában érte a halál a veterán diplomatát, aki mindvégig dolgozott: idén még utoljára járt Pekingben, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping kínai elnök is. Kissinger elmondta az amerikai és a kínai sajtónak, hogy nem helyesli a Biden kormányzat diplomáciáját, mely stratégiai az USA ellenfelének egy kalap alatt nyilvánította ellenfelének Kínát és Oroszországot. Kissinger épp azért készítette elő kommunista Kína és az USA közeledését, hogy elszigetelje a Szovjetuniót. 1972-ben járt Nixon elnökkel Pekingben, ahol megkötötték a paktumot Mao elnökkel és Csou Enlaj miniszterelnökkel. Ennek alapján kezdődött meg Kína felemelkedése, amelynek eredményeképp a kínaiak immár egyenrangú világhatalomnak érzik magukat az Egyesült Államokkal.
Biden elnök és Hszi Csin-ping elnök legutóbb pár napja San Francisco mellett találkozott egymással. A kiszivárgott hírek szerint a kínai elnök megígérte Joe Bidennek: amíg ő vezeti Kínát, addig Peking nem támadja meg Tajvant.
A kínaiak gazdaságilag akarják meghódítani a világot, és nem katonailag. Ezt épp Henry Kissingertől tanulták meg, aki ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur háború idején globális gazdasági változást indított meg az olajárak radikális megemelésével, mellyel a dollár világpiaci vezető szerepét is megerősítette nem sokkal azután, hogy az USA letért az aranyalapról.
Henry Kissinger szívesen lett volna az Egyesült Államok elnöke, de erre nem nyílt lehetősége hiszen csak olyan polgár jelentkezhet erre aki az USA területén született.
Német zsidó amerikai zászló alatt
Henry Kissinger Németországban született 1923-ban, és családjával a nácizmus elől vándorolt ki szülőföldjéről. Húszéves korában megkapta az amerikai állampolgárságot, és besorozták a hadseregbe, ahol a szemüveges fiatalembert a kémelhárításhoz osztották be. Az amerikai hírszerzést a második világháború idején Allen Dulles vezette Svájcban, ahol tárgyalt a náci vezetők küldötteivel is. Ilyen módon szabadítottak ki sok zsidó foglyot a haláltáborokból a nácik által megszállt Európából. Hitler emiatt leváltotta Himmlert, az SS vezérét.
Henry Kissinger visszatért a Harvard egyetemre, ahol azután később tanított is. 1969-ben Nixon nemzetbiztonsági tanácsadójává, 1973-ban pedig külügyminiszterévé nevezték ki. Ford alatt is maradt, és segített egy áttörő stratégiai fegyverkezési paktum kereteinek kialakításában. Ford azt mondta:
„Ami ezt az amerikait illeti, köztársaságunk történetének legnagyobb külügyminisztere. Kiváló teljesítményének rekordja felülmúlhatatlan az amerikai történelem évkönyveiben.”
Diplomáciai eszményképe az a Metternich herceg volt, aki a magyar történelemben is játszott szerepet mint a Habsburg uralkodók főtanácsadója. Metternich hozta tető alá a bécsi békét 1815-ben, és ez egészen az első világháborúig biztosította azt, hogy a konfliktusok ne váljanak átfogó háborúvá az egész kontinensen. Kissinger hasonló békét szeretett volna elérni, és ez sikerült is akkor amikor a hidegháború véget ért.
Ő alapozta meg Nixon 1972-es kínai és oroszországi történelmi látogatásait is, amelyek enyhítették a feszült hidegháborús kapcsolatokat, mielőtt az 1973-as jom kippuri háború után megkezdte védjegyévé vált „siklódiplomácia” a Közel-Keleten, hogy elősegítse Egyiptom és Izrael közötti békét…
A német származású emigráns, az első nem amerikai származású külügyminiszter megosztó személyiség volt a külkapcsolatokkal kapcsolatos reálpolitikai megközelítése miatt, amely magában foglalta néhány kellemetlen rezsim támogatását és az amerikai érdekek előmozdítását szolgáló kirívó fellépéseket.
1973-ban Henry Kissinger megosztva vietnami tárgyaló partnerével megkapta a Nobel békedíjat.
Kissinger legfontosabb diplomáciai tettének az USA – Kína közeledést tartotta, és alapelve a háromszög kapcsolatrendszer volt: eszerint
Washingtonnak mindig arra kell törekednie, hogy jobb viszonyban legyen a háromszög két másik nagyhatalmával mint azok egymással.
A Szovjetunió bukásával megszűnt a háromszög, Oroszország immár nem világhatalom, de Kissinger kitartott amellett, hogy az USA számára nem jó diplomácia, ha egyszerre tekinti ellenfélnek Kínát és Oroszországot, mert így azok összefoghatnak ellene. Ezért is utazott el idén júliusban Pekingbe a 100 éves Henry Kissinger.
George W. Bush volt elnök tisztelegve ezt írta: „Amerika elvesztette az egyik legmegbízhatóbb és legjellegzetesebb hangot a külügyekben Henry Kissinger halálával. Régóta csodálom azt a férfit, aki fiatal fiúként egy zsidó családból menekült a nácik elől, majd az Egyesült Államok hadseregében harcolt ellenük. Amikor később külügyminiszter lett, egykori menekültté való kinevezése éppúgy elmondott nagyságáról, mint Amerika nagyságáról. Két elnök adminisztrációjában dolgozott, és még sok másnak adott tanácsot. Hálás vagyok ezért a szolgálatért és a tanácsért, de leginkább a barátságáért. Laurának és nekem hiányozni fog a bölcsessége, a varázsa és a humora. És mindig hálásak leszünk Henry Kissinger közreműködéséért.”
Mike Pompeo, Trump elnök hivatalának külügyminisztere így nyilatkozott: „Mindig hálás leszek kedves tanácsaiért és segítségéért, amit titkárként töltöttem. Mindig támogató és mindig tájékozott, bölcsessége jobbá és felkészültebbé tett minden beszélgetésünk után.”
Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok simítására tett erőfeszítései elismeréseként Kissingert a kínai állami média gyászolta. A China News ezt írta: „Ma befejezte legendás életét ez a „kínai nép régi barátja”, akinek éles látásmódja volt, és alaposan értette a világ ügyeit.”
A Kínai Központi Televízió, az állami műsorszolgáltató „legendás diplomatának” nevezte Kissingert.
Megítélése közel sem volt ennyire egyhangú. A Rolling Stone magazin a Kissinger haláláról szóló riportjának főcímében azt írta: „Az USA uralkodó osztálya által szeretett háborús bűnös végre meghalt”.
Az amerikai közösségimédia-felhasználók tegnap este számos kritika mellett Bernie Sanders baloldali független szenátor 2016-os demokrata elnökválasztási vitája során megszólaltak. Sanders szembeállította Kissingerrel kapcsolatos nézeteit Hillary Clintonnal, mondván: „Véletlenül azt hiszem, hogy Henry Kissinger volt az egyik legpusztítóbb külügyminiszter az ország modern történelmében. Büszkén mondhatom, hogy Henry Kissinger nem a barátom… sőt Kissinger tevékenysége Kambodzsában, amikor az Egyesült Államok bombázta azt az országot, megdöntötte Sihanouk herceget, instabilitást teremtett Pol Pot és a vörös khmerek megjelenése előtt, akik aztán lemészároltak hármat. millió ártatlan ember, a világtörténelem egyik legrosszabb népirtása.”
Xie Feng, Kína egyesült államokbeli nagykövete így nyilatkozott: „Mélyen megdöbbenve és elszomorodva értesültem arról, hogy Dr. Kissinger 100 évesen elhunyt. Legmélyebb részvétem Nancynek [Kissinger felesége] és családjának. Hatalmas veszteség ez országainknak és a világnak egyaránt. A történelem emlékezni fog arra, hogy a százéves a Kína-USA kapcsolatokhoz járult hozzá, és ő mindig is életben marad a kínai nép szívében, mint legértékesebb régi barátja.
Fumio Kishida, a japán miniszterelnök méltatta Kissinger „jelentős hozzájárulását” az ázsiai békéhez és stabilitáshoz, és hozzátette:
„jelentős mértékben hozzájárult a regionális békéhez és stabilitáshoz, beleértve az Egyesült Államok és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálását”.
Kissinger azzal vívta ki Zelenszkij elnök haragját, hogy tavaly a Világgazdasági Fórumon beszédében felszólította az orosz ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokat, mondván, hogy „a választóvonalnak a status quo ante visszatérésnek kell lennie” – vagyis Kissinger azt javasolja, hogy Ukrajna adja fel területeit, fogadja el a 2022 február 24. előtti állapotot. Tavaly, amikor Donyeck és Luhanszk egy része a Moszkva-barát szeparatisták ellenőrzése alatt állt, a Krím pedig Oroszország része volt.
Zelenszkij azt mondta, hogy Kissinger „naptára nem 2022, hanem 1938”, utalva a müncheni egyezményre, amely lehetővé tette a náci Németországnak, hogy elcsatolja Csehszlovákia nyugati területeit. Ez nagyon kemény szemrehányás annak fényében, hogy Kissinger Hitler elől menekült zsidó volt.
Az elhunyt külügyminisztert szűk családi körben helyezik végső nyugalomra.
