A 88 éves korában elhunyt Nagy Benedeket börtönbüntetésre ítélték Romániában, mert támogatta az 1956-os magyar forradalmat, és Ceausescu haláláig – 1989 – a Securitate megfigyelése alatt állt.
Nagy Benedek alapította meg az RMDSZ-t Csík megyében, és parlamenti képviselővé is megválasztották. 1994-ben a román sajtóban közzétettek több dokumentumot arról, hogy Tőkés László református püspököt fiatalkorában a Securitate beszervezte, és rendszeresen írt jelentéseket az állambiztonság számára a kommunista diktatúra idején. Tőkés püspök, aki később alternatív mozgalmakat szervezett az RMDSZ-szel szemben – később Orbán Viktor támogatásával – elismerte, hogy néha írt jelentéseket, de azt mindmáig tagadja, hogy az állambiztonság ügynöke lett volna a kommunista Romániában, ahol a legnagyobb erdélyi magyar költőt, Szilágyi Domokost is beszervezték. Szilágyi Domokos emiatt öngyilkos lett.
Tőkés László más utat választott, és 1989 őszén az ellenállás élére állt Temesváron, ahol megindult a mozgolódás Ceausescu elviselhetetlen diktatúrája ellen. A román diktátor nem érezte a veszélyt: 1989 decemberében még Gorbacsov szemére hányta, hogy cserben hagyta az NDK-t. A Szovjetunió utolsó elnöke képmutató módon azt válaszolta a vádakra, hogy jövőre folytatjuk Ceausescu elvtárs a vitát, de időközben már megegyezett az USA- val a román diktátor likvidálásáról. Nicolae Ceausescut 1989 karácsonyán kivégezték. Röviddel ezután megalakult az RMDSZ, amelynek tiszteletbeli elnöke lett Tőkés László, aki életét is kockára tette 1989 őszén Temesváron.
Miért paktált le a Securitateval az ifjú lelkész 1975 ben?
Ezt a kérdést feszegette Nagy Benedek, aki az RMDSZ parlamenti frakciója számára készített egy vitairatot, melyet azután lehozott a Hargita népe című újság is.
“Megdöbbentő az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az a nyilatkozata, amelyben könnyedén beismeri azt a tényt, hogy 1975-től a Securitatenak dolgozott. Mi több: azt is el akarja hitetni, hogy minden romániai magyar kollaboránsa volt a 45 éves kommunista diktatúra gyűlölt titkosrendőrségének. Márton Áron hazájában nem válhat tisztelt példaképpé az, aki papi személyként ifjúi ereje teljében adta el magát a gonosznak.”
Akkoriban amikor Nagy Benedek ezt megfogalmazta kemény harc folyt a baloldali-liberális Markó – Frunda vonal és a Tőkés – Szőcs vonal között az RMDSZ-ben. Markó Béla győzött, és az RMDSZ igyekezett egyenlő távolságot tartani Bukarest és Budapest között, de azután Orbán Viktor leszámolt a mérsékelt vonallal, és irányítása alá vonta az RMDSZ-t. Tőkés László az Európai Parlamentben képviselte ezt a vonalat míg Szőcs Géza államtitkár lett Orbán egyik kormányában. Demeter Szilárd Tőkés László református püspök titkáraként tűnt fel az erdélyi közéletben, ahol Orbán Viktor megbízásából átszervezte a sajtót. Ez a sikeres bedarálása egy korábban sokszínű és erős liberális hagyományokkal rendelkező sajtónak, felkeltette Orbán Viktor figyelmét: így lett Demeter Szilárd először a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, majd a magyar kulturális és könnyűzenei élet egyik legfontosabb irányítója.
Márton Áron püspök minden diktatúrával szembeszállt
A Székelyföldön született katolikus püspökre azért hivatkozott Nagy Benedek, mert ő ragyogó példáját adta a kiállásnak a diktatúrákkal szemben: 1944-ben felszólította Jaross Andor belügyminisztert, hogy hagyjon fel a zsidók üldözésévél és kiszállításával a náci haláltáborokba. Míg Magyarországon a katolikus egyház csak óvatosan tiltakozott, Márton Áron püspök lemondásra szólította fel Jaross Andor belügyminisztert a holokauszt miatt. Mi volt erre a válasz? Magyar csendőrök megbilincselték Márton Áron püspököt Kolozsváron, mely akkor Magyarországhoz tartozott, és áttették a határon a román területnek megmaradt Dél Erdélybe. Gyulafehérvár püspökeként fellépett a szovjet csapatok garázdálkodása ellen éppúgy, mint a magyarfaló román Maniu gárdistákkal szemben. A Vatikán Márton Áron püspököt szerette volna a magyar katolikus egyház élére állítani, de Rákosi Mátyás ezt megakadályozta mondván: Mindszenty József mint német származású főpap “kezesebb lesz.” Aztán jött a Mindszenty per Magyarországon és Márton Áron zaklatása majd börtönbe zárása Erdélyben. A magyar püspöknek is együttműködést ajánlott a Securitate, de ő ezt visszautasította vállalva a börtönbüntetést Románia legszigorúbb fegyházaiban. Nyugati tiltakozásra végül kiengedték, de mindvégig megfigyelés alatt tartotta őt a Securitate. Élete végén kijutott Rómába, ahol II. János Pál pápa nem hagyta, hogy letérdeljen előtte, hanem karonfogva kísérte a pápai trónhoz. Márton Áron püspök nem érte meg a Ceausescu diktatúra bukását Romániában.
