Ennek az utolsó akadálya is elhárult: a nagykoalíciós régi/új partner, a szociáldemokraták tagsága kétharmados többséggel igent mondott a közös kormányzásra. Az új szövetségi kormány várhatóan március 14-én, a tavaly szeptemberi szövetségi parlamenti választás utáni 170. napon alakul meg. Ez az eddigi leghosszabb kormányalakítási folyamat Németországban.
A szociáldemokraták vezetősége a tagság szavazásának eredményét ma reggel közölte a nyilvánossággal. Ezzel lezárult a hosszantartó egyeztetés, amelyet Angela Merkel kereszténydemokrata vezető, a CDU testvérpártjának, a bajor CSU-nak az elnöke Horst Seehofer és Martin Schulz, az SPD akkori elnöke vezetett. A nagykoalíció ötlete kényszerből csak azután merült fel, hogy Merkeléknek (CDU/CSU) nem sikerült nyélbe ütni az úgynevezett Jamaica-koalíciót a zöldekkel és a szabaddemokratákkal.
Közjáték Schulzcal
Egy hónappal ezelőtt a saját pártja felől érkező nyomás miatt Martin Schulz, az előzetes bejelentés ellenére mégsem vállalta a külügyminiszteri tisztséget Angela Merkel új kormányában. Schulz akkor azt mondta: lemond a pozícióról, és reméli, hogy ezzel lezárulnak a személyi viták az SPD-ben.
A Bild szerint a szociáldemokraták vezetése ultimátumot adott neki, mivel a párt tagsága elégedetlen volt amiatt, hogy Schulz korábban még azt ígérte, nem vállal szerepet Angela Merkel kormányában. Attól tartottak, hogy a vitatott személyi kérdések miatt a párttagság az egész koalíciós szerződést megvétózná.
A Spiegel viszont azt latolgatta, hogy Schulz megpuccsolásában az eddigi külügyminiszter, Sigmar Gabriel keze lehetett benne.
Kereszténydemokrata miniszter-jelöltek
Gazdasági miniszternek az eddigi kancelláriaminisztert, Peter Altmaiert jelölik. Az ugyan „fájdalmas”, hogy a CDU nem tarthatja meg a pénzügyminisztériumot (ezt még Schulz kivakarta a szocdemeknek), viszont megkapja a gazdasági tárcát, „Ludwig Erhard minisztériumát” – utalt egy héttel ezelőtt Angela Merkel a második világháború utáni nyugatnémet gazdasági fellendülés megalapozójaként tisztelt néhai CDU-s gazdasági miniszterre és kancellárra.
Kancelláriaminiszternek Helge Braunt jelölik, aki eddig a bürokráciacsökkentésért és a szövetségi állam és a tartományok kapcsolataiért felelős államminiszter volt a kancellárián.
A védelmi minisztériumot továbbra is Ursula von der Leyen vezetheti, aki a pártelnök-kancellár szavai szerint az előző ciklusban egy sor fontos reformot elindított a fegyveres erőknél.
Új arc a kormányban Julia Klöckner, a CDU egyik legnépszerűbb politikusa, aki a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumot vezetheti.
Szintén új arc az országos politikában eddig szinte ismeretlen Anja Karliczek, akit az oktatási és kutatási minisztériumot vezetésére jelöl a CDU.
Nem mellékes, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer saar-vidéki miniszterelnök lett a kereszténydemokrata párt főtitkára. Sokak szerint ezzel Merkel kijelölte utódját is a kancellári posztra.
Orbán támogtója
A belügyminisztériumot az a Horst Seehofer kapja meg, aki a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökeként a menekültválság kezdete óta élesen támadta Angela Merkel menekültpolitikáját, és a határok lezárását, az illegális bevándorlók kitoloncolását, az országba befogadható emberek számának korlátozását követelte. Seehofer többször méltatta Orbán Viktor menekültpolitikáját.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) megkapja a külügyminisztérium és a munkaügyi tárca mellett a pénzügyminisztériumot is, amelyet 2009-től 2017-ig a CDU-s Wolfgang Schäuble vezetett. A pénzügyminiszter Olaf Scholz hamburgi főpolgármester lesz.
