Milyen logikát követ Putyin? Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója rábukkant az emigrációba kényszerített orosz filozófus nyilatkozatára: Grigorij Jugyin professzor elég pesszimista a jövőt illetően.
“Azokban a birodalmakban, amelyek a vereség időszakát élik át, gyakran megjelenik a revansizmus, és egy erős vezér, akibe a nép nagy reményeket vet. A vezér aztán megszünteti a belpolitikát, és mindent a külső fenyegetéssel magyaráz. Támadást indít, majd vereséget szenved.”
Ezzel indokolja Putyin Ukrajna elleni támadását Jugyin professzor, aki szerint
“Putyin fél Ukrajnától. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a szomszédban egy egészen másféle rendszer alakulhatna ki. Ukrajnát nem ő ellenőrzi. Ha a saját országában esetleg felkelés törne ki, akkor ennek hátországává válhatna Ukrajna. Ezt Putyin nem engedheti meg.”
Putyin világképét teljesen őrültnek nevezi az emigráns professzor, de ebben az őrületben van rendszer: ”ha abból indulunk ki, hogy számára egyetlen cél a hatalom megőrzése. Ennek érdekében bármire képes!”
Nyugaton sokan állnak Putyin befolyása alatt:
“Putyin sok vezetőt megvásárolt. Az orosz társadalom pedig szépen lassan fasizálódik. Sokan úgy vélik, hogy “nem kellett volna belevágni az ukrajnai háborúba, de most már végig kell csinálni, mert különben végünk lesz!”
– mondja Grigorij Jugyin emigrációban élő orosz történész.
Putyin elnököt épp az ukrajnai gyerekek tömeges deportálásáért minősítette háborús bűnösnek a hágai Nemzetközi Bíróság. A Yale egyetem kutatócsoportja feltárta, hogy legkevesebb 210 táborban folyik a gyerekek átnevelése orosz katonákká. Janicsárokat képeznek a lágerekben a több mint három éve folyó háború számára.
“Ukrajna gyermekeit akarja Oroszország fegyverként használni ellenünk! Ezek a gyerekek elszenvedték a deportálást, az adoptálást és az erőszakos asszimilációt. Most pedig katonaként akarja Oroszország felhasználni őket Ukrajna és egész Európa ellen”
– jelentette ki Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij elnök igen befolyásos kabinetfőnöke.
Több tízezer gyerekről van szó – állapítja meg a Yale egyetem Public Health Humantarian Research Lab jelentése, amely megírja, hogy nyolc kategóriába sorolják az átnevelő intézményeket Oroszországban. Még egy kolostorban is folyik ilyen átnevelés. Putyin agressziója miatt az ukrán ortodox egyház szakított Moszkvával, ahol Kirill pátriárka nyíltan támogatja Putyin Ukrajna elleni agresszióját.
Kirill pátriárka korábban Putyin kollégája volt a KGB-ben, és az Európai Unió feketelistára kívánta őt helyezni ezért, de az oroszbarát magyar diplomácia ezt megakadályozta.
Hol van ez a 210 láger? A Yale egyetem kutató csoportja szerint még a Távol Keleten is vannak ilyen táborok, de a többségük Oroszország Ukrajnához közeli területein illetve Ukrajna orosz megszállás alatt levő tartományaiban működik.
“A Fekete tengertől egészen a Csendes óceánig húzódik ez a tábor hálózat” – hangsúlyozta a Yale kutató csoport vezetője. Nathaniel Raymond hozzáfűzte, hogy
“valószínűleg jóval több tábor van mint 210 és a gyerekek száma is jóval magasabb mint 19500, akiket az ukrán kormány név szerint is azonosított, a valós szám közelebb lehet a 35 ezerhez.”
Oroszország ennél jóval több gyereket szakított el a szüleitől, de ezek egy részét visszaküldték Ukrajnába miután Ferenc pápa is interveniált az érdekükben.
Júniusban az ukrán kormány átadott egy listát az elrabolt gyerekekről az oroszoknak.
“Ha Oroszország valóban békét akar, akkor legkevesebb a felét visszaküldi ezeknek a gyerekeknek” – hangsúlyozta Umerov hadügyminiszter, az ukrán delegáció vezetője.
Putyin elnök Alaszkában ígéretet tett ugyan Trumpnak a békefolyamat felgyorsítására, de ebből semmi sem lett: a háromnaposra tervezett villámháború már több mint három éve tart. Putyinnak egyre fogy a katonája, ezért is akarja minél gyorsabban felhasználni az elrabolt ukrajnai gyerekeket arra, hogy az orosz oldalon harcoljanak Ukrajna ellen.
Makarenko feltámad?
A szovjet pedagógia atyja, akiről Budapesten annak idején utcát neveztek el, olyan gyerek lágerben ügyködött, melyet az állambiztonság, akkori nevén a Cseka hozott létre Oroszországban, ahol több millió gyerek maradt árván a véres polgárháborúban – 1918-1922.
A lágerekben cseperedett gyerekek gyakran folytatták felnőtt életüket a kommunista pártban, a hadseregben vagy a titkosszolgálatnál.
Jellegzetes példa erre Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki 1914-ben született, és amikor 1984-ben meghalt a Szovjetunió első embere volt: a kommunista párt főtitkára és a Legfelső Tanács elnöke.
1956-ban ő képviselte a Szovjetuniót Magyarországon, ahol szovjet tankok fojtották vérbe a forradalmat. Moszkvában igencsak meg voltak elégedve Andropovval, karrierje beindult és néhány év múlva az állambiztonság, a KGB vezetője lett. Ez lehetővé tette a számára, hogy eltüntesse a zsidó származására utaló okmányokat, és vezethette az antiszemita kampányokat a Szovjetunióban és a szövetséges szocialista országokban, így Magyarországon is. Andropov jelölte ki Gorbacsovot a Szovjetunió élére, és ő tervezte el azt a hibrid rendszert, melyet azután Vlagyimir Putyin valósított meg. Putyin fiatal KGB tisztként jelentkezett a Jurij Andropov hírszerző főiskolára, de nem vették fel. Miért nem? Az indoklás szerint jó csapatjátékos, de egyedül nem tud dönteni. Putyin azután átszervezte a KGB-t, melyet most FSZB-nek és SZVR-nek hívnak. Az egykori KGB-s alezredes már több mint 25 éve irányítja Oroszországot. Nemrég az SZVR hírszerző szolgálaton keresztül biztosította támogatásáról Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.
